Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 alsó illesztési kivágás hossza alsó illesztési kivágás szöge A tegula azon adatai, amelyek az oldalperemek­re vonatkoznak, természetesen megkettőzve szere­pelnek, ha mindkét peremen mérhetők. Az egyes metrikus adatoknál a '/' jellel elválasztott adatok közül az első minimumot a második a maximumot jelöli. Minden esetben a töredék helyzetének meghatá­rozása, a tárgy eredeti sarkaihoz képest történik meg. Egy tegula felső vége az, amely a tetőzetre felhelyezve a gerinchez közelebb található. Az alsó ennek megfelelően az, amely a tetőzetre felhelye­zett cserépen a gerinctől távolabb helyezkedett el. Ezekhez képest jobb és bal oldalon mindig az ún. rendezői jobbot és balt értjük. Végül, de nem utolsó sorban minden esetben meg kell figyelni az esetleges szennyeződések és habarcsnyomok elhelyezkedését és eredetét, a jö­vőben ezek fontos információt szolgáltathatnak a tetőzet készítésének rekonstruálásához. A teljes katalógus közlése egy későbbi időpont­ban fog megtörténni. 3.2. - Kúpcserép (imbrex) Az imbrexeknek szintén hat fő nézete van, ame­lyekhez igazodik leírásuk is. Külső felületén hasonlóan a tegulakhoz a vízzá­róvá tevő felületkezelés nyomait lehet és kell meg­figyelni. A táci darabokon nem volt található jelö­lés vagy bélyeg, de ez természetesen szintén hozzá­tartozik a leíráshoz. A külső felszín leírásakor al­kalmazott kifejezések ugyanúgy, ahogy a sík tető­cserepeknél, nem mindig a készítés-technikához kapcsolódnak, hanem jelenlegi megjelenésüket próbálja minél húebben visszaadni. Belső felületén különböző „csíkozódások" lát­hatók, amelyek sok esetben szabályszerűséget mu­tatnak, talán egy szárítókeret nyomai. A végperemek és az oldalperemek sok esetben nem vizsgálhatók értelmezhető méretben, ezért az egyéb kategóriába sorolódtak. Ezeknél a külső, illetve a belső felület készítésekor hátramaradt agyag eldolgozását és kialakításukat (elsősorban a végperemeknél) lehet megfigyelni. Amennyiben sérült darabról van szó, akkor az anyagában található nem agyag összetevők is vizs­gálhatók, így meg kell említeni. A metrikus adatok közé a következőket vettem fel: legnagyobb meghatározható hossz felső végének külső átmérője felső végének külső magassága alsó végének külső átmérője alsó végének külső magassága falvastagság Egy imbrex felső vége az, amely a tetőzetre fel­helyezve a gerinchez közelebb található. Az alsó ennek megfelelően az, amely a tetőzetre felhelye­zett kúpcserépen a gerinctől távolabb helyezkedett el. Ezekhez képest jobb és bal oldalon mindig az ún. rendezői jobbot és balt értjük. Végül, de nem utolsó sorban minden esetben meg kell figyelni az esetleges szennyeződések és habarcsnyomok elhelyezkedését és eredetét, a jö­vőben ezek fontos információt szolgáltathatnak a tetőzet rekonstruálásához. A teljes katalógus közlése egy későbbi időpont­ban fog megtörténni 4. MŰHELYEK ELKÜLÖNÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI ÉS SZEMPONTJAI A TÁCI ANYAGBAN A táci római település alkalmas helyszín külön­böző műhelyek termékeinek elkülönítésére. Telje­sít minden feltételt, hogy római területegységnek tekinthessük. Kúpcserepekből sajnálatos módon a két tucatot sem éri el az elraktározott leletanyag, így ezek vizsgálata nem volt lehetséges, meg kellet elégedni adataik felvételével. A minden más tekintetben hátrányos, szelektált kigyűjtés 25 eredményeképp, a teljes anyag egyszerre, egy helyen volt vizsgálható. Ezért megvalósítható volt, hogy a rendszerezésnél, elkülönítésnél elsősorban a régészeti anyag jellem­zői alapján és ne csak az előkerülés helye vagy ideje segítségével történjen a feldolgozás. Ez egyszer­smind azt is jelenti, hogy a százalékos arányok vagy égetési szériák meghatározása igen szűk korlá­tok közé szorult és abban az esetben, amikor erre a leletanyag lehetőséget ad, csak becslésekkel dolgoz­hatunk. Elsődlegesen a bélyeggel, jelöléssel ellátott egész és töredék példányokat gyűjtötték ki és ezt bővítették egyes esetekben állatlenyomatokat őrző darabokkal. 141

Next

/
Thumbnails
Contents