Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 Elsődleges elkülönítő jegynek tekinthető a felületkezelés 26 és a méretezés. A röntgen pordiffrakciós vizsgálatok is alátámasztották 27 , hogy különböző felületkezeléssel ellátott csoportok különböző alapanyagból készültek és sok esetben más hőfokon is égették. Jelenlegi megjelenésük alapján kefével, ecsettel, és finom ecsettel (Kat. = „ecsetnyomok") felhordott vízzáró rétegeket lehet elkülöníteni. A készítés-technikai egyéb adatok, mint a simítófa széleinek nyoma, alapján viszont egyértelművé vált, hogy mindegyiket falappal hordták fel és a bevonat állagától függött az égetés utáni megjelenés. Egyetlen kivétel volt ez alól, ugyanis az „1971 műhely" termékeinek felülete simított volt, amely valószínűleg a bevonó anyagba mártott textíliával való átdörzsölés eredménye. A méretezés vizsgálatánál mindig figyelembe kell venni, hogy milyen készítés-technikai jegyek láthatók az adott darabon, ugyanis egy egyértelműen szabadkézi munkával készített tárgytól nem várható el olyan pontosság a méretek tartásában, mint a formában vagy formázófa segítségével kialakítottaknál. Egyetlen olyan része van minden tegulanak, amely a sorozatgyártás következtében mindig formában kellett, hogy történjen, az oldalak (hossza). Teljes vagy rekonstruálható oldalhossz csak igen kevés állt rendelkezésre, ezért az ez alapján történő csoportosítás kis mértékben befolyásolta csak a műhelyek szétválogatását. A táci tegulak alapján az oldalperemekhez és az illesztési kivágások készítéséhez nem használtak sem sablont, sem profilját megadó formázófát. Minden esetben szabadkézzel előállítottak. A méretek vizsgálatánál ezért figyelembe kell venni, hogy, ha megadott méretekkel dolgoztak, akkor azt nem mérőrúddal meghatározott formával készítették, hanem saját testrészeik szerint és így az 1 ujj mérethez nem csak az ismert mérőrúd ábrázolásokon (Zimmer 1984) mérhető 1,85 cm tartozhatott, hanem az annál akár fél ujjal nagyobb vagy kisebb méret is. Elméletileg számításba kell venni az unciát (2,5 cm) is, mint alapméretet, amely néhány 26 A felületkezelés minősége vagy milyensége Brodribb (1979a 143.) alapján a munkást jelöli, de Tácon az, ez alapján is szétválogatott anyag csoportjai általában több hasonló időben emelt épület tetőzetéről is származnak, illetve ugyanazzal a kivitellel más és más méretű kivető keretben is gyártottak, így nem lehet feltételezni, hogy mindez csak egyetlen ember munkája lenne. 27 Kriston esetben úgy tűnik 28 , hogy valóban használatban lehetett a műhelyekben, de az ebben a mértékegységben pontosabban megadható méretek mind kifejezhetők egész vagy fél ujjban és egy tárgyon belül kétféle mértékegységgel nem valószínű, hogy dolgoztak volna. Továbbá ennek szabadkézi előállítása sokkal nehézkesebb, mint az ujjban megadott méreteké. Mindezek mellet uncia méretezéssel ellátott mérőrúd ábrázolást Aquileiaból, Comoból, Bordeauxból (Zimmer 1984 270.) és Londonból (Brodribb 1987 2.) is ismerünk, de Pannoniából nem. Ezeket figyelembe véve az oldalperemek és a sík vizsgálata a vártnál jobb eredményekkel szolgált. A szemre is néha igen nagy eltérésekkel rendelkező oldalperemek esetében méretcsoportokat lehet elkülöníteni. Természetesen teljesen biztosan ugyanonnan származónak akkor mondhatnánk két tetőcserepet, ha minden adata vizsgálható lenne, de a felületkezelés figyelembevételével kiegészítve erősen töredékes darabok is besorolhatók. Másodlagos jegynek tekinthetjük a tegula színét. Általában az elsődleges jegyek alapján elkülönített csoportokba tartozó darabok színe ugyan megegyezik, de vannak teljesen eltérők is. Legjobb példája ennek a legio X Gemina műhelye által gyártott egyik töredék, amelynek minden jellemzője, sőt bélyegzése is egyezik a műhely többi termékével, de színe teljesen elüt. Amennyiben a két elsődleges jegy megegyezik két vagy több töredéken, akkor ugyanannak a műhelynek a termékeiről van szó. Ideális esetben ezek színe is egyező. 5. MŰHELYEK Az előző fejezetben írtak szerint 7 vagy 8 műhelyet lehet elkülöníteni, ugyanis két csoport esetében („Sárga műhely" és 9. típusú bélyeget hordozó tegulak) lehetséges, hogy ugyanott készültek, csak más összeállítású alapanyagból. A „ TE PR műhely" termékeinél egyértelmű, hogy egy kivetési és égetési sorozat darabjai, de mivel hozzá hasonló nem a 9-7. épületkomplexumból származó tetőcserép nincs, ezért, ha csak időszakinak is, de műhelynek tekinthető. 28 Az „1971 műhely" által alkalmazott sík vastagsága igen gyakran 2,5 cm körül van. 142
