Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137

Alba Regia 35. 2006 meghatározásával 21 . Mindez nem elegendő a készítő műhelyek elkülönítésére. Ezért egy teljesen új, önálló tárgyleírási rendszert kellett kialakítani. A most felsorolásra kerülő szempontok mindegyike lehet, hogy nem alkalmas műhelyek termékeinek, készítő kezeknek és technológiáknak az elkülöníté­sére, de mivel korábban hasonló közölt kísérlet nem született, ezért minden látható jegyet számba kell venni és az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy melyek vizsgálata hozhat eredményt. Termé­szetesen az ezek alapján megállapítható „szabvány" adatai nem feltétlenül azonosak minden esetben azokkal, amelyeket egy műhelytulajdonos vagy vezető meghatározott, de feltehetőleg ezeket a szempontokat vették figyelembe. Az egyes tárgyak színének meghatározásakor színskála hiányában a hagyományos meghatározásoknál 22 kellett marad­ni, amely, mint a leletanyag feldolgozása során kiderült, a műhelyazonosításhoz bőven elegendő információt szolgáltat. 3.1 - Sík, két kiemelkedő oldalperemmel ellátott tető­fedő cserép (tegulaf 3 Egy tegulanak hat jellemző nézete van. Erre épül fel leírása is. A két legeltérőbb az un. külső és az alsó felületé. Természetesen a külső felület az az oldal, amelyet a tetőzetre felhelyezett tegulahól látható maradt, vagyis a természeti hatásoknak leginkább kitett. Ennek megfelelően az alsó felület a leginkább védett, vagyis a tetőcserepeket tartó szerkezet felé néző oldal. A külső felülethez tartozik a kiemelkedő oldal­peremek belső oldala és tetejük is. A tárgy leírásá­nál figyelembe kell venni a felület vízzáróvá tételé­nek folyamatát (ha van), vagyis a felületkezelést, az oldalperemek belső oldalának és felső éleinek ki­alakítását, a végperemek felső éleinek kialakítását és a felső illesztési kivágás hosszát, felületét és oldalát ( mivel a hossza metrikus jellemző, ezért önálló helyet kapott a többi hasonló adat között). Szintén ehhez a felülethez tartozik a bélyeg leírása is. Ez eddig a leggyakrabban vizsgált eleme volt a tegulaknak és jelen pillanatban messze a legtöbb információt hordozza, ezért külön helyet kaptak, ahol a teljes egykori felirat (amennyiben meghatá­rozható), állapota és méretei találhatók. A mellé­21 Tetőcserép, kúpcserép, falfűtés tégla, falazó tégla, stb.. 22 sárga, szürke, stb. kelt rajzon és felvételen látható minden sérülése, illetve egyéb tulajdonsága. A jelölés és a különbö­ző graffittók 24 szintén külön szerepelnek rajzzal és felvétellel. A külső felszín leírásakor alkalmazott kifejezések nem mindig a készítés-technikához kapcsolódnak, hanem jelenlegi megjelenésüket próbálja minél hűbben visszaadni. Az alsó felület leírásánál elsődleges szempont, hogy miként választották le a készítés helyéről és, hogy milyen anyagok jelennek meg rajta, beleta­padva. Ide tartozik továbbá az oldalperem alsó, külső éle és az alsó illesztési kivágás hossza is. Ez utóbbi metrikus adat, ezért ez is ott kapott helyet akárcsak a felső illesztési kivágás hossza. Szélességét kizártam a vizsgálati körből, mivel nem mutatott semmiféle jellemző adatot sem a táci sem a Szőny­vásártéri anyagban (Kovács 2002). Nem tűnik való­színűnek, hogy meghatározott mérete lett volna. Jellemző a jobb-, és baloldal illetve az alsó és felső vég szemből nézete. Ezen oldalak kialakítása érdemel figyelmet. Ezek az adatok, mivel a legrit­kábban állnak hiánytalanul rendelkezésre az egyéb kategóriába kerültek. A különböző nézeteken kívül, ha valamely mó­don sérült darabról van szó, akkor az anyagában található, szemmel látható, nem agyag összetevők is vizsgálhatók. A metrikus adatok közé a következőket vettem fel: legnagyobb meghatározható hossz legnagyobb meghatározható szélesség sík (minden esetben a tegula lapos, való­ban fedésre szolgáló részét értem ez alatt) vastagsága oldalperem vastagsága a felső végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból el­kezd kiemelkedni) oldalperem vastagsága a felső végen, a te­tején oldalperem kiemelkedése a síktól, felső végén oldalperem vastagsága az alsó végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból el­kezd kiemelkedni) oldalperem vastagsága az alsó végen, a te­tején oldalperem kiemelkedése a síktól, alsó végen felső illesztési kivágás hossza 2} Lásd még: 21.tábla A katalógusban a jelöléseknél található. 140

Next

/
Thumbnails
Contents