Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 meghatározásával 21 . Mindez nem elegendő a készítő műhelyek elkülönítésére. Ezért egy teljesen új, önálló tárgyleírási rendszert kellett kialakítani. A most felsorolásra kerülő szempontok mindegyike lehet, hogy nem alkalmas műhelyek termékeinek, készítő kezeknek és technológiáknak az elkülönítésére, de mivel korábban hasonló közölt kísérlet nem született, ezért minden látható jegyet számba kell venni és az elkövetkezőkben fog kiderülni, hogy melyek vizsgálata hozhat eredményt. Természetesen az ezek alapján megállapítható „szabvány" adatai nem feltétlenül azonosak minden esetben azokkal, amelyeket egy műhelytulajdonos vagy vezető meghatározott, de feltehetőleg ezeket a szempontokat vették figyelembe. Az egyes tárgyak színének meghatározásakor színskála hiányában a hagyományos meghatározásoknál 22 kellett maradni, amely, mint a leletanyag feldolgozása során kiderült, a műhelyazonosításhoz bőven elegendő információt szolgáltat. 3.1 - Sík, két kiemelkedő oldalperemmel ellátott tetőfedő cserép (tegulaf 3 Egy tegulanak hat jellemző nézete van. Erre épül fel leírása is. A két legeltérőbb az un. külső és az alsó felületé. Természetesen a külső felület az az oldal, amelyet a tetőzetre felhelyezett tegulahól látható maradt, vagyis a természeti hatásoknak leginkább kitett. Ennek megfelelően az alsó felület a leginkább védett, vagyis a tetőcserepeket tartó szerkezet felé néző oldal. A külső felülethez tartozik a kiemelkedő oldalperemek belső oldala és tetejük is. A tárgy leírásánál figyelembe kell venni a felület vízzáróvá tételének folyamatát (ha van), vagyis a felületkezelést, az oldalperemek belső oldalának és felső éleinek kialakítását, a végperemek felső éleinek kialakítását és a felső illesztési kivágás hosszát, felületét és oldalát ( mivel a hossza metrikus jellemző, ezért önálló helyet kapott a többi hasonló adat között). Szintén ehhez a felülethez tartozik a bélyeg leírása is. Ez eddig a leggyakrabban vizsgált eleme volt a tegulaknak és jelen pillanatban messze a legtöbb információt hordozza, ezért külön helyet kaptak, ahol a teljes egykori felirat (amennyiben meghatározható), állapota és méretei találhatók. A mellé21 Tetőcserép, kúpcserép, falfűtés tégla, falazó tégla, stb.. 22 sárga, szürke, stb. kelt rajzon és felvételen látható minden sérülése, illetve egyéb tulajdonsága. A jelölés és a különböző graffittók 24 szintén külön szerepelnek rajzzal és felvétellel. A külső felszín leírásakor alkalmazott kifejezések nem mindig a készítés-technikához kapcsolódnak, hanem jelenlegi megjelenésüket próbálja minél hűbben visszaadni. Az alsó felület leírásánál elsődleges szempont, hogy miként választották le a készítés helyéről és, hogy milyen anyagok jelennek meg rajta, beletapadva. Ide tartozik továbbá az oldalperem alsó, külső éle és az alsó illesztési kivágás hossza is. Ez utóbbi metrikus adat, ezért ez is ott kapott helyet akárcsak a felső illesztési kivágás hossza. Szélességét kizártam a vizsgálati körből, mivel nem mutatott semmiféle jellemző adatot sem a táci sem a Szőnyvásártéri anyagban (Kovács 2002). Nem tűnik valószínűnek, hogy meghatározott mérete lett volna. Jellemző a jobb-, és baloldal illetve az alsó és felső vég szemből nézete. Ezen oldalak kialakítása érdemel figyelmet. Ezek az adatok, mivel a legritkábban állnak hiánytalanul rendelkezésre az egyéb kategóriába kerültek. A különböző nézeteken kívül, ha valamely módon sérült darabról van szó, akkor az anyagában található, szemmel látható, nem agyag összetevők is vizsgálhatók. A metrikus adatok közé a következőket vettem fel: legnagyobb meghatározható hossz legnagyobb meghatározható szélesség sík (minden esetben a tegula lapos, valóban fedésre szolgáló részét értem ez alatt) vastagsága oldalperem vastagsága a felső végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból elkezd kiemelkedni) oldalperem vastagsága a felső végen, a tetején oldalperem kiemelkedése a síktól, felső végén oldalperem vastagsága az alsó végen, a síknál (a mérési pont, ahol a síkból elkezd kiemelkedni) oldalperem vastagsága az alsó végen, a tetején oldalperem kiemelkedése a síktól, alsó végen felső illesztési kivágás hossza 2} Lásd még: 21.tábla A katalógusban a jelöléseknél található. 140
