Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
MELLÉKLET - BEIHEFT • GORSIUM - KOVÁCS LORÁND OLIVÉR: Égetett agyag tetőfedő elemek a táci római kori településről p. 137
Alba Regia 35. 2006 ból jól ismert, ezért itt csak nagy vonalakban vázolom. Az újkorban, a II. József féle hadtérképészeti felmérés (1783) óta ismert táci (fövenyi) romok feltárása csak 1934-ben kezdődött meg. Ekkorra az 1783-as felmérésen még látható IV. sz-i városfal romjai már nem látszottak. Az anyagi lehetőségek és a második világháború miatt csak 1958 óta van folyamatos ásatás a helyszínen. Fitz Jenő DSc, az ásatások vezetője, a felszínre került települést azt Itinerarium Antonini Gorsium és Herculia állomásával azonosítja (Fitz 1972). Ezt többnyire elfogadja a kutatás, de Tóth E. Gorsiumot és Herculiat két külön állomásnak tartja. Fitz J. érvei közül a légifotókon látható útvonalak a legmeggyőzőbbek e tekintetben. Azok alapján valóban csak egy lehetséges helyszíne van mindkét elnevezésnek, és ez Tác. Az utóbbi években azonban folyik egy ásatás Táctól ENy-ra Szabadbattyánban 12 , amely során egy rendkívül nagy méretű, 4. századi, településen fekvő épület kerül felszínre. Ez felveti a lehetőségét, hogy mégis két különböző, de egymáshoz igen közel lévő helyszínen keressük Gorsiumot és Herculiat. A szabadbattyáni ásatások befejezéséig és közléséig a táci ásatások vezetőjének véleményét lehet figyelembe venni e kérdésben. 13 A település városi rangját egyértelműen bizonyító adat nem áll rendelkezésre, de méreteit és kiépítettségét tekintve valóban városias. Tóth E. szerint azonban várost nem építenek napon szárított agyagtéglákból (Tóth 1989). Ezzel szemben Vitruvius könyvében több helyen megtalálhatjuk, az égetetlen agyag falazótéglákat, amelyekből templomokat, palotákat is építenek (Vitr. П.З.; II.9.) 14 és Pannoniában inkább a kő alapfalakra égetetlen agyagtéglából rakott falak a jellemzők, mintsem a tiszta kő vagy téglafalazatok. A Póczy K. által is elfogadott vélemény szerint városi rangját Traianustól kaphatta.(Fitz 1972; Póczy 1976 33.) Traianus uralkodása előtt egy ala tábor helyezkedett el a területen, amelynek kiépítője biztosan 12 Az ásatás vezetője Nádorfi Gabriella 13 Fitz J. álláspontjához: Fitz 1972, 1993, 1996, 1999. Tóth E. álláspontjához: Tóth 1989, 1992 14 a II.9.-ben a téglafal áráról beszél és a latericius kifejezést használja, amely az égetetlen agyagtéglából álló falak elnevezése ellentétben a testaceusszul, amely az égetett agyagtéglákból épült téglafal elnevezése; ugyanitt található, hogy latericiust használtak paloták templomok építésére.) az Ala Scubulorum volt b és Claudius uralkodása alatt épült 16 . Ezt a tábort a legio X Gemina egy egysége bontotta el. Ezután kezdték kiépíteni a „polgári" települést. Az eddig feltárt területek nagy részén a 2-3. sz-i épületeket Fitz J. Pannónia Inferior vallási központjának tartja.(Fitz 1999 192- ; Fitz 2003) Abban az esetben, ha nem is az, akkor is feltűnő a sok kegytárgy jellegű lelet. A nagy markomann-szarmata háború jelentős károkat okozott a településben, de az előzőekben emelt épületeket még helyre tudták állítani. A 3. sz. végén azonban a települést teljesen újjá kellett építeni, mivel az, 260 körül helyreállíthatatlanul megrongálódott. 17 A település ezt követő 4. sz-i periódusa a Tóth E. szerint inkább egy belső erődre hasonlít. (Tóth 1992 103.) Ezt nem tarthatjuk valószínűnek, mivel a késő római városfalon belüli terület az eddig feltárt részeken teljesen beépített volt 18 , esetlegesen a védművek építésekor tervezhették a belső erődökéhez hasonló felhasználását, de ez nem valósult meg. Továbbra is „polgári" jellegű a település, de egyben az is igaz, hogy a legio II Adiutrix bélyeges tegulai 19 nagy mennyiségben, több épületből kerültek elő, jelezve a legio vagy az állam érdekeltségét a területen. 3.ÉGETETT AGYAG TETŐFEDŐ ELEMEK LEÍRÁSÁNAK RENDSZERE A korábbi feldolgozások, amelyek pannóniai tetőfedő anyagokkal (is) foglalkoztak, nem vagy igen kevés információt szolgáltattak e tárgyakról, és szinte minden esetben a legkönnyebben használható jellegzetességeket, vagyis a bélyegeket értelmezték, elemezték. 20 Természettudományos vizsgálatokkal nem, és egyszerű metrikus adatokkal is igen ritkán támasztották alá eredményeiket. Többnyire megelégedtek a bélyeg azonosításával és a hordozó 15 A korábbi adatokkal (B.Thomas 1955 92-94, Lőrincz 1976 175-176) ellentétben három bélyegzett tegulajz került elő az I.épület alatti rétegekből. 16 Ezt támasztja alá egy 2005-ben talált Claudius érem is a tábor egyik építményének cölöplyukának alján. 17 Az építőanyagok ezt nem támasztják alá, de egyértelműen ki sem zárják 18 Tác-Gorsium Ásatási Napló 1958-2003 19 Lásd: 8.2 20 többek közt: Szilágyi 1933, Szilágyi 1942, Lőrincz 1976, Lőrincz 1976a, Lőrincz 1978, Lőrincz 1980, bár a gyártás kérdéseivel is foglalkozik Lőrincz В.: Lőrincz 1980a, Lőrincz 1991/1992 139
