Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN - VARRÓ ÁGNES: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében p. 133

Alba Regia 35. 2006 ig, az 1930-as évekig állott a mai Ady Endre utca és a Szabadságharcos út találkozásánál a Szent János hídja (Kállay 1988, 414-415.). Korabeli felvételeken még jól látszik a hídon álló klasszicista szoborfülke Nepomuki Szent János szobrával. E szobor további sorsáról eddig eredmény nélkül nyomoztam. A Fejér megyében található Nepomuki Szent János szobrok anyaga kő, egyetlen, a váli szobor készült öntöttvasból. A Zámolyon a 19. század közepén Farkas Imre zámolyi születésű fehérvári őrkanonok rendelkezésére felállított szobor is fém volt, de ebből a szoborból mostanra csak a talapzatul szolgáló ión oszlop maradt meg és látható a katolikus templom előtt.

2 E szobrot az első világháborúban ágyúöntéshez használták, majd a háború után pótolták. Ez az újabb szobor a második világháború áldozata lett, szétlőtték. Szent János megjelenítése mindig papi ruhában történik, karján halotti kereszttel amely alatt gyakran a mártírság jelképét a pálmaágat is láthatjuk. Fején ott a biretum, csupán a szabadbattyáni, a tabajdi és az ercsi ábrázolásán áll hajadonfővel. Teste S alakot formáz, tekintete a feszületre simul. A velencei szobrán látható jobb mutatóujját a szája elé téve. Az etyeki, a móri, a szabadbattyáni, a székesfehérvári és az iszkaszentgyörgyi szent feje fölött találhatunk 5 vagy 9 csillagos glóriát. E csillagok a szent mártírhalálát követő, a holttest megtalálásának csodás, égi fények mutatta körülményeire utalnak. A szobrok némelyike erősen pusztuló állapotban van, elsősorban azok, amelyek vízparton vagy utak mentén állanak. A templomkertekben , magánház kertjében lévőket viszont karban tartják. Három szobor ( a bodajki, a vértesbogiári és a tordasi) szakszerű restaurálás alatt áll. Legtöbbet az 1950-es években szenvedtek a Szent János szobrok, több ekkor semmisült meg (pl. a dunapenteleit a szocialista mintaváros építésekor lökték a Dunába). Ha a településeken belül a szobrok elhelyezkedését vizsgáljuk, az alábbi csoportokat alkothatjuk: templom kertben vagy templom közelében (itt áll 2 2003-tól ismét áll Nepomuki Szent János szobra a templom előtti oszlop tetején. A fehér mészkőből készült, kisméretű, 70-80 cm magas szobrot a csákberényi plébános szervezésével a falu hívő népe állíttatta. a legtöbb szobor, 11), hidak mellett vagy vizek mellett (9), utak mentén (4), köztéren, kertben (4). A canonica visitatiók alapján a legtöbb szobornak ismerjük egyrészt az állítási idejét, másrészt az állíttatóját, alapítóját is. Ennek tükrében 1700 és 1750 között négy, 1750 és 1800 között 13, 1800 és 1900 között 7 szobrot állítottak, három szoborról nem sikerült kideríteni a készítés idejét. Szépen igazolódni látszik Tüskés Gábor megállapítása, amelyet az egész magyar nyelvterület vizsgálata nyomán tett. О a kultuszfejlődés időbeli tekintetében az első szakaszt a szentté avatásig, 1690-es évektől 1729-ig, a második szakaszt, a csúcsot pedig a 18.század második felére helyezi (Tüskés - Knapp 2001, 189-217.). Ami a kultusz térbeli elterjedését illeti területünkön úgy tűnik, hogy az első Nepomuki szobrok a városokban, nagyobb lélekszámú településeken állítattak. Országosan is az elsők között szerepel a Székesfehérváron, jelenleg a felsővárosi templom előtt álló szobor, amelyet 1705-ben készített Michael Kugelmann szobrász, Urli Henriknek, a város osztrák főparancsnokának a megrendelésére annak emlékére, hogy 1704-ben a kurucokat kiverték a városból. Ezt az eseményt örökíti meg a szobor talapzatán elhelyezett latin nyelvű felirat is. Kugelmann ábrázolásában Szent János jobb kezében feszületet tart, a balt a mellére teszi. Papi sapka nincsen a fején, a fejét glória díszíti 9 csillaggal . Az eredetileg a város piacterén álló szobrot labanc-emlékműként is emlegetik. E szobor létrejöttében, funkciójában, megjelenésében is megfelel Tüskés Gábor és Aggházy Mária azon megállapításának, hogy Nepomuki Szent János alakja tulajdonképpen nem más, mint az egyházi beavatkozással szelídített abszolút hatalom garanciája. Mindez átalakul, változik miképpen a 18. század végétől a 19.század első feléig, az utolsó Nepomuki szobrok állításáig változik a kultuszhordozó társadalmi réteg is. Erre az időszakra válik a parasztság a szent elsőszámú tisztelőjévé, s ennek következtében fokozatosan változik egyrészt ikonográfiája, másrészt a kultuszhordozók életében betöltött funkciója is, s válik afféle univerzális szentté, népszerű, közvetlen égi patrónussá (Aggházy 1959, 71-73.). Érdemes megvizsgálni a canonica visitatiók alapján a szobrot állíttatókat is. A legtöbb uradalmak vagy világi személyek alapítványának köszönhetően készülhet el, szám szerint kilenc. Ezt követi az egyházi személyek, elsősorban püspökök, majd 134