Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
KÖZLEMÉNYEK - MITTEILUNGEN - VARRÓ ÁGNES: Nepomuki Szent János kultuszának emlékei Fejér megyében p. 133
Alba Regia 35. 2006 mezővárosi, városi közösségek jóvoltából állított szobor. Csupán egyetlen, az adonyi révnél álló Szent János kőszobra köszönhető a helyi molnárcéh tagjai áldozatkészségének. Nyolc szobor esetében nem bukkantam az állíttató nevére. Az állíttatok legtöbbször a szobrok távolabbi sorsáról is rendelkeznek megfelelő összeget hagyván azok gondozására. Ennek kapcsán jegyzem meg, hogy egyrészt a szenttel való közvetlenség, de másrészt a szobrainak az elhanyagolása nyilvánul meg abban az általánosan ismert gyakorlatban, hogy Szent János szobrait gyakran tréfásan megfordították, hátára búcsúzó cédulát tettek, amelyen a szobor tudatja, hogy mivel nem törődnek vele, odébbáll, így például a már említett elpusztult dunapentelei szoborról olvashatjuk Schlitter Frigyesné számos néprajzi adatot tartalmazó visszaemlékezéséiben: „Két férfi beszélget a szobor előtt: -Csak itt maradt a szent Jánoska.-mondja Imre a komájának-Imlékszöl rá, egyszer valaki megfordította a szobrot, háttal az országútnak ,szembe a Duna felé. Egy tarisznyát tettek a vállára, egy nagy papírra meg ráírták és a hátára ragasztották: "Egy évbe egyszer hoztok csak virágot. Itt hagylak benneteket, átmegyek Szentmártonba. " -Talán valamellik halász vagy vizimónár csinálta. Aztán visszafordították, csak itt maradt mivelünk. -Szentmártony református kössig, micsinát vóna oíí?" 3 Perkátán a 62-es út mellett álló Nepomuki Szent János szobor sem mutatta a méltó gondoskodást amint azt Horváth Ferenc plébános Élmények című, az 1930-as években írott feljegyzéseiből megtudhatjuk:... A préposthoz a perkátaiak követsége érkezett. "Ott van a falu közepén, országúton a Nepomucenus. Nagyon megviselte az idő. Szégyen már a vidékiek előtt. Nem lehetne onnan elvinni a szőlőbe, ott még jó lenne Vendelnek...(Élesíti a dolgot: Perkátán Vendel annyi mint másutt ormirejzinger/ Nepomuki Szent János iránt érzett szeretetteljes közvetlenség nyilvánul meg a nevének gyakran becéző formában való emlegetésében is. Szent Jancsinak, Jánoskának is hívják szobrait. Székesfehérváron a már említett Szent János közt a diáknyelv 3 IKMNA85.L, 11. 4 SzvPL 1661/2 Szentjancsi közként tartja számon (Gelencsér 1991, 25.). Nepomuki Szent János szobrához és emléknapjához kapcsolódott a Duna mentén működő molnár céhek gyertyás ünnepe. Dunapentelén a céh tagjai feldíszített dereglyére tették szent János templomból kihozott (és kifejezetten e célból faragtatott ) szobrát, eléje gyertyákat helyeztek és mozsárágyús lövöldözés kíséretével vonultak vele a Dunán. A parton lévő kőszobornál nyolc napon át minden este litániát tartottak. Hasonló gyertyástutajos vízi felvonulásról tesz említést Bálint Sándor is a közeli Ercsi szent János ünnepének bemutatása kapcsán (Bálint 1977, 380.). Nepomuki Szent János mártírhalálának körülményei közismertek. Köszönhető ez többek között a róla szóló ének- és litánia szövegeknek, amelyekre ez alkalommal nem térek ki részletesen. Csupán két, a szent halálának körülményeit idéző adatot említek. Lukács László a váli lucaszékről szóló tanulmányában egyik adatközlőjét idézve a következőket írja: "Éjféli misekor megnézték ki a boszorkány, ember vagy asszony. Aztán az történt, a Kata néni, a Menyhárt Kata néni volt a legnagyobb boszorkány. Nagyon mérgesek voltak az emberre a széken, Valkó József bácsira, de muszáj volt mert a lucaszék odavetette ükét. Fölkapták székestül az öreget, és vitték a zugóba, Szent Jánosba (a szoborhoz a patak mellett) és belevágták a folyóba. " (GelencsérLukács 1991,90.) A másik idevonatkozó adatot Gunda Béla professzor 1990-ben a Mart on vásáron rendezett honismereti táborban tartott előadásában említette. Eszerint "a Szent László víz hídján egy szobor volt Baracska felé a második világháború idején még fennállt. Nepomuki Szent János egyszerű, paraszti kéz által faragott szobra volt. A régiek emlékeznek arra a mondára, hogy Nepomuki Szent Jánost a patakba vetették bele. Itt úgy mondják, hogy Nepomuki Szent János szobra azért áll ott, mert itt lökték bele a Szent László vízbe. " Nepomuki Szent János szabadtéri szobraihoz vallásos áhítat is fűződött. A második világháborúig a szent ünnepén, május 16-dikán virágos körmenettel vonultak szobraihoz, litániáját imádkozva elsősorban a lányok, asszonyok. Az ünnep nyolcadában vagy utána még három estén át megtartották a Nepomuki -litániát rendszerint a templomban 135
