Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)

TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - PETKES ZSOLT: 12. századi temetőrészlet Sárbogárd-Templom-dűlőből. Újabb régészeti adatok a sárvíz völgy 10-12 századi történetéhez p. 93

Alba Regia 35. 2006 1. ábra Az egyenes és az ívelt oldalú tegez függesztőfülek elterjedése Közép- és Kelet-Európában. a: egyenes és ívelt oldalú függesztőfül, b: egyenes oldalú függesztőfül, c: ívelt oldalú függesztőfül. 1. Atkarsk, 2. Belozero, 3. Bilâr, 4. Blagoveüenka, 5 Bliznee Boevoe, 6. Bolgár, 7. Cozarovka, 8. Cokurcinskij, 9. Dinogetia, 10. Djadovo, 11. Doneckoe, 12. Dzangala, 13. Engel's, 14. Grisency, 15. Harcevik, 16, Kanev közeléből, 17. Kiev, Kiselevka hegy, 18. Kiev, 19. Knáza hegy, 20. Krasnopolka, 21. Kylasovo, 22. Lugansk, 23. Martyovka, 24. Mstislavl', 25 Nik-Haâ, (Közép-Ázsia) 26. Novgorod, 27. Novogrudok, 28. Novoseljki és Cernâkhova, 29. Ordjonikidze górod, 30. Ostolopovskoe, 31. Pliska, Preslav, Madara, 32. Pronsk, 33. Ras, 34. Sarkel-Belaä Veza, 35. Sárbogárd-Templom-dűlő, 36. Sevastopol', 37. Smolensk, 38. Soljanin tó, 39. Stretovka, 40. Suvar, 41. TaraDanskij járás, 42. Vervekovka, 43. Voin, 44. VDiz, 45. Zelenki, 46. Sah-Tau hegy, 47. Üzefovka 432. tábla В 2-3.) és a tiszasalamoni (Kobály 2001, 213.) leletek. A legkorábbi darabok megjelenése a 11. századra tehető,

33 melyek használata viszont 33 A patkó eredete teljes mértékben eldönthetetlen: a kutatók egy része a tárgy ókori eredete mellett foglal állást, kötve keltákhoz, germánokhoz és a rómaiakhoz egyaránt. (Ruttkay 1976, 360-36

ID Müller 1982, 535-537) Mások a patkót a 8-10. századi Európa találmányának tekintik (Müller 1982, 538), megint mások viszont a patkót kis-ázsiai eredetű tárgynak tartják, melynek használata a 7. századtól kezdve gyorsan elterjedt (Vitlánov 1996, 93). Paládi-Kovács Attila a tárgy megjelenését a 9. században egyidejűnek tartja a Karoling és a Bizánci Birodalomban (Paládi-Kovács 1996, 100.). A Rusz területén a 11. század fordulója környékén jelent meg, a leletanyag tanulsága szerint a patkó (Kirpicnikov 1973, 83), míg a Balkán északkeleti részén ebben az időszakban már ismert volt a patkó használata (Vitlânov 1996, 69. XXVI.tábla; Borisivo 1989, 123). A tárgy eredetének vizsgálatát megnehezíti a későbbi bolygatások során bekeveredett leletek átláthatatlansága. A késői lovas-nomád népek leletanyagában sem található meg ez a tárgytípus, hiszen a közép-ázsiai népek még a 20. század elején sem alkalmazták a patkolást, mivel a sztyeppe talaja nem igényelte a lovak patájának ilyen típusú védelmét (PaládiKovács 1981, 219). A patkolás hátrányosan befolyásolta a lovak sebességét, így a könnyűlovas harcosok a középkorban lehetőség szerint nem alkalmazták (Kovács 2003, 370). A felsorolt példákból jól látszik, hogy mind a magyarországi anyagban, mind a környező területek és államok leletanyagában már ismert volt a patkó használata. Ellentmondásként felmerül, hogy a sztyeppéi lovas harcosok nem használták 102