Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 35. 2005 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2006)
TANULMÁNYOK - ABHANDLUNGEN - RÉGÉSZET - ARCHÄOLOGIE - PETKES ZSOLT: 12. századi temetőrészlet Sárbogárd-Templom-dűlőből. Újabb régészeti adatok a sárvíz völgy 10-12 századi történetéhez p. 93
Alba Regia 35. 2006 egy felfüggesztő furat található. Jól kiégetett. (5. tábla, szórvány 2.) 2. Négy darab fazék peremtöredéke, melyből háromnak sávos, míg a negyedik enyhén kihajló pereme volt (61.246. 1.). 17 (5. tábla, szórvány 3-6.) A TEMETKEZÉSI SZOKÁSOK A feltárt nyolc temetkezésből csak hat sír vonható be a vizsgálatba, míg a két kibányászott sír esetében a temetkezési szokásoknak csak egyes elemeit lehetett megfigyelni. A sírok a temető három, egymástól távol eső pontjáról származnak, továbbá a feltárt temetkezések csekély számuk miatt nem tekinthetőek reprezentatívnak a temető egészére. A sírok fekvése és tájolása: A megmentett sírok a Kárpát-medencében a korszakban általánosan használt nyugat-keleti tájolástól eltérően, ENY-DK 313-325° között találhatóak. Az eltérés a keleti iránytól jelentős, de a sírok tájolásának eltérése a terület domborzati adottságaiból is adódhat. (Tettamanti 1975, 91.) A Sárbogárd-templom-dűlői temető esetében a sírok pontos elhelyezkedését nem ismerjük, de a temető egy északkelet-délnyugati irányú dombháton helyezkedik el. Más elképzelés szerint a sírok irányának eltérése az általánostól rituális-etnikai okokra vezethető vissza. (Ery 1968, 96.) Ery Kinga a SárbogárdTringer-tanyai és a Békés-povádi temető temetkezései alapján feltételezte, hogy a férfi- és gyermeksírok kevésbé térnek el (270-290°) az északi irány felé, mint a temetőben található női sírok (290-310°). Ennek az elgondolásnak ellentmond a templom-dűlői temető; a feltárt és elemezhető sírok mindegyikében gyermek vagy fiatalkorú egyén váza feküdt. A különböző vélemények ellenére az északi irányba való eltérést nem tekinthetjük különleges temetkezési rítusnak, hiszen a korszak több temetőjében megfigyelhető. Bizonyos esetekben a temető egyes sírcsoportjainak tájolása tér el a megszoA szórvány kengyel és a terepbejárás során előkerült leletek napjainkban már nem találhatók meg a Szent István Király Múzeum gyűjteményében. A tárgyakról fotó és jó minőségű rajz, valamint rövid leírás készült. kott iránytól (Sárbogárd-Tringer-tanya; Éry 1968, 95.). Más esetekben viszont a temető feltárt vagy megmentett sírjainak többségénél (Pécs-Vasas, Dombay 1961, 70.; Budapest XVI. ker.-Árpádföld Timur utca, I. Melis 1997, 45.) megfigyelhető a sírok északnyugati irányba való elhajlása. A nyugat-keleti iránytól való eltérés egyaránt megtalálható a 10-12. században, így az adott időszakon belül kronológiai és etnikai meghatározásra alkalmatlan. A sírok mélysége: A temető területe a homokkitermelés miatt a dombfelülete erősen lekopott, a sírok mélysége így csak jelzésértékű. A vizsgálható sírok mélysége 20 és 50 cm között változik, az átlagos sírmélység 35,7 cm. Általánosan megfigyelhető a korszak temetőiben az a jelenség, mely szerint a felnőtt férfi sírok mélyebbek, mint a gyermek sírok. (Kovács 1985, 380D Szőke-Vándor 1987, 47; Kovács 1994, 102.) A templom-dűlői temetőben ez nem vizsgálható, mert a sírokban nyugvók közel egykorúaknak tekinthetőek, így a közöttük lévő különbség nem releváns. 18 Sírgödrök alakja: A temető területén egyedül a 3. sír esetében sikerült a sírgödör alakját megfigyelni. A téglalap alakú, lekerekített sarkú sírforma teljesen általánosnak tekinthető a korszakban. A vázak helyzete a sírban: A vizsgálatba hat sír adatait vonhatjuk be részlegesen vagy teljesen. 19 Az 1. sír esetében a halott lábai a test jobb oldala irányában felhúzva találhatók. Ez az általánostól eltérő szokás nem tekinthető egyedinek az Árpád-kori temetkezések között. Szabó János Győzőnek a sarudi temető alapján felállított tipológiai táblázatában az I.l.b vagy az 1.3. csoportba helyezhető. 20 A temetkezési szokás párhuzamát megtalálhatjuk többek között az A pusztaszentlászlói temetőben a gyermeksírok mélysége 30 és 60 cm között változik. Szőke-Vándor 1987, 47. 1., 3., 4., 5., 6., 8. sír. Az 1. sírról csak Kralovánszky Alán jegyzetfüzetében maradt fenn egy vázlatrajz, a 4. és 5. sír egy részét pedig homokbányászat közben eltávolították. A csoportba való pontos elhelyezés a vázlatos sírrajz alapján nem valósítható meg. Szabó 1976, 36. 15. tábla. 97
