Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

A TEMPLOM ÉPÍTÉSE ÉS A LADÁNYI KÁPLÁNSÁG MEGSZERVEZÉSE 1856-tól, az egyre gyarapodó számú hívő ellenére, tehát ismét Ősi plébánosa látta el Sárladányt - 1859-től Nádasd-Ladány - és Jenőt is. Ugyanettől az évtől ismét a temetőkápolnában tartották a misét. 1877-ben azonban Nádasdy Ferenc (1842-1907) iskoláskorúvá cseperedő gyermekei mellé házi nevelőnek alkalmazásba vette Horváth József újmisés papot, aki házi kápláni teendői mellett 1892-ig - Ősi plébánosát tehermentesítve - folytatta Ferentzy lelkipásztori munkáját is. Az udvari káplán emellett rendezte a Nádasdy-levéltárat és a könyvtárt is. Több évig tartó munkájának eredményeként 1889-ben jelent meg „A nádasdi gróf Nádasdy család nádasd-ladányi elsőszülöttségi könyvtárának története és ismertetése" című könyve. Horváth József a kastélyban lakott, és teljes ellátást biztosítottak számára. Jövedelmét illető forrásaink arról tanúskodnak, hogy az első évben negyedévenként 25 forintot kapott a grófi családtól, mely összeg az uradalmi számadásokban, furcsa módon, a szegődményeseknek fizetett tételekkel jelent meg 1877 szeptemberétől 1878 novemberéig,

4 majd a számadásokból ezután eltűnt. A későbbiekben a házi káplán a szállás és az élelem mellett a gróftól évi háromszáz, a ládányi hívektől száz, a jenőiektől ötven forintot kapott, amit a Ferenc Józsefalapból évi harmincnyolc forint egészített ki.

5 A keresztelés, esketés, temetés továbbra is a plébános feladata maradt, az ezzel járó évi kettőszáz forint stólapénz is természetesen az ősi kasszába folyt be. Horváth József lelkészi működése helyszínének meghatározásához rövid építéstörténeti kitérőt kell tennünk. Nádasdy Lipót 1851-ben vásárolt barokk kastélyának mai formára történő átépítését fia, Ferenc kezdte el 1873-ban (Sisa 2001). Az épület lakható állapotban állt 1876-ra, bár belső kialakítása csak az 1880-as években fejeződött be. Témánk szempontjából a kápolna munkálatai az elsődlegesen fontosak. Erre vonatkozóan Kovács Zsigmond veszprémi püspök Németh János ősi plébánosnak 1878. decemberében írott levelét

6 idézzük, mely szerint Nádasdy Ferenc arra kéri a püspököt, hogy a „nádasdladányi kastélyában épített s nyüvános isteni tiszteletre szánt kápolna felszentelését engedném meg s adnék egyszersmind engedélyt arra, hogy abban a legméltóságosabb oltári szentség folytonosan tartathassák". Eszerint tehát a kápolna 1878-ra készen állt. Az engedélyezés további folyamatára nincs adatunk, az azonban bizonyos, hogy a következő évben 4 MOL P 507. Számadások, 119. 5 Németh János levele Hómig Károly püspökhöz 1892. március 15én. Nádasdladány, plébániai irattár. 6 VÉLAD 1911/1878 felszentelték és megáldották a kápolnát,

7 mely a Szent Család titulust kapta. Fentiekből arra következtethetnénk, hogy a Schmidegg grófok korának hagyományait követve, 1879-től a katolikus templom 1885-ös felszenteléséig a „nyilvános isteni tiszteletre szánt" kastélykápolna adott otthont a ládányi és jenői hívek által is látogatott miséknek. A nádasdladányi plébánia 1924-es leltára

8 ezzel szemben arról tudósít, hogy a kápolna felszentelése ellenére a vasárnapi mise helyszíne 1885-ig, tehát a templom felépítéséig a temetőkápolna maradt. Ebből következően a kastélykápolna kizárólag a grófi család és vendégei számára állt nyitva mindenkor, hiszen a későbbiekben sem találkoztunk nyilvános istentiszteletre történő utalással. A Nádasdyak által fenntartott temetőkápolna azonban már az 1870-es években is szűknek bizonyult a két település 1100 katolikusának ellátására, így nem csoda, hogy felmerült egy templom építésének a gondolata. Az erre irányuló első kísérlet bemutatásakor ismét a veszprémi püspök, Németh plébános és a vallás- és közoktatásügyi miniszter osztálytanácsosa 1878-as levelezéséhez kell visszatérnünk. A tarthatatlan állapot, és néhai imádott feleségével egy templom építésére vonatkozó közös elhatározása cselekvésre ösztönözte Nádasdy Ferencet (Károly 1904, 14.). Felvette a kapcsolatot a kultusztárcával. Hidasy Kornél minisztériumi osztálytanácsos 1878. április 18-án kelt levelében

9 tájékoztatja Kovács Zsigmond veszprémi püspököt Nádasdy Ferenc folyamodványáról, „melyben Nádasd-ladányon újból építendő templom költségeinek egy részét segély gyanánt a vallás-alapból engedélyeztetni" szeretné, valamint arra kéri a püspököt, hogy „a szándékba vett templomépítésről kimerítő adatokat nyújtani, és a kérvény érdemére nézve véleményezőleg nyilatkozni szíveskedjék." A püspök 1878. április 25-én Németh János plébánoshoz továbbította a feladatot,

10 részletes tájékoztatást kérve a katolikus hívek lélekszámáról, ezek anyagi erejéről, a templomépítés költségeiről, az ehhez rendelkezésre álló összeg mennyiségéről és ennek eredetéről. A püspök további kérése volt a kérelem érdemi véleményezése. Nádasdy Ferenc „csaknem folytonos távolléte miatt" csupán júniusban tudott válaszolni a püspöki levélre Németh plébános." A püspök által pontokba szedett kérdésekre kimerítő válasz érkezett, melyből kiderül, hogy Nádasdladány és Jenő katolikus híveinek száma 1100. Előbbiben 450, utóbbiban mintegy 650, anyagi erejük nem jelentős. A templomépítés költsége a gróf becslését is figyelembe véve a plébános „testvéries" számítása 7 MOL P 507. 17. tétel. Zárkő letéti okmány. 8 A nádasdladányi plébánia leltára 1924. Nádasdladány, plébániai irattár. 9 VÉL AD 662/1878 10 VÉL AD 662/1878 " VÉL AD 902/1878