Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

szerint belső felszereléssel legkevesebb 8000 Ft lenne. Ebből rendelkezésre állt 2800 Ft értékű, kamatozásra kiadott tőke, melynek felét azon összeg tette ki, amit még az 183l-es kolera alkalmával közös kórház építésére adott össze a ládányi és jenői lakosság, majd azt a szükség megszűntével 1860-ban a katolikus és a református egyházak közt lélekszám arányában felosztották. Az összeg másik felére méltán lehetett büszke Ősi plébánosa, eredetére vonatkozóan idézzük az ő leírását: „Л nevezett összeg második fele keletkezett azon nagylelkű adományból, mellyel 1863-ban néhai Carolina Augusta császárné ő Felsége a Ladányban építendő templom alaptőkéjét alólirottnak legalázatosabb folyamodványára 500 forinttal legkegyelmesebben megajándékozta'". Ezen összeget először a veszprémi takarékpénztárban kamatoztatták, majd ezt is a kórház-féle pénzzel együtt adták ki kamatozni. Folyó év végére a kamatokkal összesen 3000 Ft-ra becsülte az összeget Németh plébános. A két település hívei emellett „я Ladányban részökre építendő templom fölötti örömükben közgyülésileg 1000 Ft készpénzsegélyt ajánlottak lefizetendőt azonnal, mihelyt az építkezés kezdetét veendi. Ekkor fognak a megajánlandó kézi és szekeres munkákról is intézkedni" A templom építését támogató véleményét következőképpen fogalmazta meg a plébános: „Szerény véleményemet illetőleg, tekintve a megmételyezett kornak egészen anyagiassági irányát, tudva egyszersmint, hogy minden ország támasza talajköve a tiszta erkölcs, mely ha elvész, Róma ledől 's rabigába görbed, ' a gróf urnák kérvényét a legmelegebben pártolandónak vélem annyival is inkább, miután lélekben látom, hogy a két népes fiókegyház pár év múlva egy valósággal önálló lelkészséggé növi ki magát. " Kovács Zsigmond püspök még június közepén elküldte a kultusztárcához a kért adatokat,

13 a minisztériumot a templom építésére fordítandó segély engedélyezésére kérte. Ennek szükségességét levele végén, Ősi plébánosának véleményére támaszkodva, azzal is indokolta, hogy a népes ládányi és jenői fiókegyházak hamarosan önálló plébániát is alkothatnak. Az esetleges további levélváltásokat nem ismerjük, de ha voltak is, bizonyosan eredménytelenek maradtak, így 1882-ben csak a temetőkápolna renoválására kerülhetett sor,

14 aminek dátumát máig láthatjuk a toronysisakon. A temetőkápolna fenntartója a Nádasdy hitbizomány volt, így tehát valószínű, hogy ha a templom építésére nem is sikerült pénzt előteremtenie a grófnak, biztosítani kívánta a miséknek otthont adó kápolna megfelelő állapotba helyezését. 12 Németh plébános Berzsenyi Dániel: Magyarokhoz című verséből idéz. 13 Lásd a 14. jegyzetet. 14 A nádasdladányi plébánia leltára 1924. Nádasdladány, plébániai irattár. A templom építésére néhány évvel később, 1884— 85-ben került sor (Sisa 2001, 44.). A kastélypark északnyugati sarkában felállított neogótikus templom bemutatásaként álljon itt annak 1918-as leírása: „ A templom részei: szentély, hajó, karzat, torony és sekrestye. Téglából van építve, kívülről préselt tégla természetes színében. Tetőzete részben egyszerű, részben zománcozott cseréppel van fedve. A templom belseje fehérre meszelt, a mennyezet barnára festett gerendázat és deszkázat. A szentély ablakai üvegfestmények, a többi színes üveggel szegélyezett fehér üveg.'

45 Az épület bejáratával a falu felé tekint, de a kastélypark felől a grófi ajtón keresztül is megközelíthető volt. A belépő grófot az ajtó közelében, a szentély és a hívek padsorai között, kegyúri pad fogadta. A rövid bemutatást annyival egészíthetjük ki, hogy a templom 1887-ben egy Angster orgonával gazdagodott (Pfeiffer, 205/b.). Nádasdy gróf fiatalon elhunyt feleségére, Zichy Ilonára (1849-1873) emlékezve Szent Ilona titulust nyert az új templom, mely a kastélyhoz hasonlóan teret adott a Nádasdy-kultusz ápolásának és terjesztésének is, hiszen a Valentiny János által festett oltárképen Zichy Ilona jelenik meg Szent Ilona képében, lábánál férje és három gyermeke imádkozik, mögöttük a kastély látható. Az oltárkép így, a Szent Ilona iránti tisztelet mellett, minden szentmise alkalmával a templomépítésben nélkülözhetetlen szerepet játszó grófi család nagylelkűségére is emlékeztette a hívőket. A rendelkezésünkre álló források csekély volta miatt csak a már tárgyalt 1878-as levelezésre, és a Magyar Országos Levéltárban található, meglehetősen hiányos adatokra hagyatkozhatunk a költségek, valamint azoknak a gróf és a falubeliek közti megoszlásának vizsgálatakor. A nádasdladányi uradalom 1883-84, 1884-85, és 1885-86-os számadásaiban a következő néhány tétel kapcsolható biztosan a templom építéséhez. Nádasdy Ferenc a templom alapkőletételi ünnepélyére 1884. december 31-én költ 24 Ft-ot, 1885. június 2-án templomhoz asztalosmunka szállításra 14 Ft 34 Kr-t fizet, végül ugyanezen év júliusában a templom építésében részt vevő mesterember tartására költött 16 Ft 65 Kr-t. Az ezeken felüli összegekre következtetni sem lehet, mivel a számadásokban szereplő - amúgy jelentős mennyiségű - építőanyag, az uradalom más költségeivel együtt, külön megjegyzés nélkül szerepel. Biztosan a gróf megbízásából készültek a templom Pecz Samu által szignált tervei, melyek a Nádasdy család levéltárában találhatók (Sisa 2001, 44.). Az idézett forrásokra és a magyarországi hagyományokra támaszkodva feltételezhetjük, hogy a fenti tételek mellett a templom építéséhez szükséges építőanyagok költségének egy részét és a mesterek költségeit is a gróf fedezte. Nem feledkezhetünk meg azonban a ,5 VÉL VC 87. kötet (Nádasdladány, 1918.) 112