Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.
A téglaégető 407 forintot, a piactéri boltok árendája, a pálinkafőzés további hasznot hozott az uradalomnak (IIa— Kovacsics 1988, II, 351-352.). A Sümeg vidéki társadalmi elit A mezőváros lakossága 1786-1811 között pert folytatott az uradalom ellen, amely békés egyezséggel végződött. A lakosság tiltakozott, mert az uradalom jobbágyszolgáltatásokra akarta kötelezni. A mezőváros fiskálisai azonban a Bosnyák püspök által adott privilégiumlevélre hivatkoztak, amely felszabadította őket a jobbágyi kötelezettségek alól (Lipták-Zákonyi é.n., 32.). Az uradalmi falvak mellett a környék településein jelentős volt a közbirtokos réteg, amely a társadalmi elitet alkotta. Sümegen a XVIII. század utolsó harmadában a belső városi házakban éltek a nemesek. 1755-1760 között a mezővárosban 380 lakóházat írtak össze, a nemes urak házai a következők: 1. sz. Püspöki rezidencia 2. sz. Ferences rendház 3. sz. Gyömörey László háza 4. sz. Somogyi uraké 5. sz. Hertelendy-ház 6. sz. Koller úr háza 7. sz. Horváth Ignác háza 8. sz. Gyömörey József háza 9. sz. Osterhueber György háza 10. sz. Sándorffy-ház (későbbi Kisfaludy ház) 11. sz. Bezerédy István háza 12. sz. Hock István háza 13. sz. Bolla úr háza 14. sz. Wachlander János háza 15. sz. Jelen fi Pál háza 16. sz. Kiss Ferenc háza 17. sz. Sigrfi Rudolf háza 18. sz. Babos György háza 19. sz Kellner Ignác háza 20. sz. Predmacki háza 21. sz. Tanhoffer-féle ház A városi chyrurgus (sebész) háza a 90. számot viselte, lakója, Kovács István volt. Nagygörbőn a Hevenyessy család két kúriában élt, kiszolgáló személyzettel (szakácsné, nevelőnő, szolgálók, ispán, majorgazda, lovász, ökörpásztor, kanász, juhász, kocsis). Az egyik „tekintetes úr" Hevenyessy István volt. Élt a faluban két Miskei közbirtokos család is. Miskei Antal és felesége, Hevenyessy Erzsébet. A kisgörbői uraság Bezerédy Jób, felesége Bittó Zsuzsanna. Az uraságnak négy gyermeke volt: Farkas, Jób, Anna, Zsuzsa. Nevelőnő: Szili Katalin. A kúria állandó lakója Bittó Pál, az uraság ispánja Csébi Zsigmond. A gazdasági személyzethez tartozók: írnok, a szakács, két konyhai szolgalány, fűtőszolga, kosárfonó, juhász, 3 állandó napszámos, 2 kocsis, 2 hajdú, egy pandúr, egy szolga. A mihályfai közbirtokosok számos családot alkottak. Néhány közülük: a Forintos család, a következő keresztnevekkel: Ádám, Erzsébet, Anna, Gábor, János, György. Forintos Ádám a 8. számmal jelölt kúriában lakott, leánya egy esztendős, felesége Sümegi Judit. Személyzete: szakácsné, 2 szolgálólány, 2 szolga, 2 kocsis. Az 1. sz. házban Dóczi Imre és neje, Farkas Judit lakott. A birtokos családot 2 szolgálólány, 2 szolgagyerek, 2 kocsis látta el. Dóczi úr malma a Fenyősi-patakon, a 100. házszám alatt volt. Mihályfai közbirtokos volt még a Söjtöri, az Óhídi, a Horváth (tanító), a Vajda, a Nagy, a Parragh család. Óhidon található a XVIII. század végén a Szigethy, az Illyés, a Séllei család. A Szigethyek 5 családban éltek. A Sélleiek ártköltöztek Mihályfára (SCSP AK, A. 1777.). A TŐKÉS VISZONYOK KIBONTATKOZÁSA FELÉ Anyakönyvi adatok (1780-1793) A mihályfai lakosság társadalmi összetételére bepillantást engednek a csehi anyakönyvek. A mihályfai családok egy része köznemes volt. Néhány adat: 1780-ban Forintos Ádám és neje, Sümegi Judit élt a faluban. További családok: Forintos Gábor és felesége, Sherlecht Erzsébet; Söjtöri Pál és Óhídi Anna; Orczi Pál és Forintos Terézia. 1781. évi adat: Nagy András tekintetes úr (40 esztendős özvegyember) feleségül vette Sümegi Judit 37 éves özvegyasszonyt. Csákány József alibánfai ifjú feleségül vette az özvegyen maradt mihályfai Forintos Erzsébetet (19 éves úrinő). 1784-ben Töreki Péter és Apáthy Katalin fiát, Pétert, Forintos Antal nemzetes úr és Forintos Judit úrnő keresztelték. 1788. október 21-én Mihályfán, az 1. számú házban lakó forintosházi Forintos Károly és neje, Farkas Anna lánygyermekét (Anna-Klára) keresztelték. Itt élt Verebéli Imre úr és felesége, Tibolt Anna. Az utolsó keresztelést Mihályfán a csehi plébános 1789. február 10-én tartotta. Ekkor ikergyermekeket tartottak keresztvíz alá (nemes Katona Susannát és nemes Katona Pétert.) Ebben az esztendőben kapott Mihályfa plébániát, és egyházközséggé alakult. Prágából is vannak anyakönyvi adatok: 1782-ben Farkas István (neje Németh Éva) 1784-ben Farkas György és neje, Cserép Éva. 1788-ban a 28 esztendős Farkas János vette feleségül Csombó Annát. Farkas Jánosnak 1793-ban Erzsébet nevű lánya született. 1804-ben az özvegyen maradt Farkas János (44 éves) feleségül vette a türjei Kis Katalint. Bazsiban 1783-ban Farkas Mihály és Trajerin Sophia, és még ebben az évben Farkas János és Fenyvesi Mária házaspár adatai szerepelnek. Egy másik Farkas János (23 éves) 1792-ben vette feleségül Mojzner Katalint (SCSP AK, A, 1780-1789.). 95
