Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas, Gábor: A Sümeg vidéki falvak múltjából. (Sümegcsehi, Bazsi, Sümegprága) A veszprémi püspöki uradalom történetéhez. XXXIII. p. 61–108.

Püspöki látogatás után (1778) A Papszőlő kialakítása a csehi hegyben A csehi új temetőkertet 1769 és 1773 között alakították ki. Eddig a temetőkert a templom körül volt. Ezt megszűntetve az új temetőhelyet közvetlenül a templom előtt, a dombhát nyugati lejtőjén jelölte ki az uradalom. A temetőkertet Farkas László plébános szentelte fel, aki ъ. farát (plébániát) 1773-ban vette át. Bajzáth József püspök egyházlátogatására a csehi anyaegyházban 1778-ban került sor. Farkas László plébános idejében (1796) történt a csehi templom bővítése, a kórust és a sekrestyét ekkor alakították ki. A felmért épület hossza 28, szélessége 8 méter volt. 1787-ben a Bazsi templomot újjáépítették. A 40 évvel korábban épített templom gyenge állagú volt, az 1770-es években rombadőlt. A templomot a mai alakjában, 18x8 méteres alapfalakra, Bajzáth püspök adományából építették fel. A két templomépület a barokk stílus jegyeit viselte, a csehi templom átalakításakor, az 1890-es években eklektikus stílust kapott. A másik fontos egyházi intézmény a római katolikus népiskola volt. A csehi tanító 1771-ben Rumi István. Míg a korábbi tanítók kizárólag egyházi feladatokat végeztek - egy ideig Rumi István is, 1777 után az ebben az évben kiadott Ratio Educationis szellemében kezdett tanítani. Ekkor az iskola egy tanteremből állt, falai fából készültek. 1798-ban egy kőből készült második termet építettek hozzá. Az iskola a templom és a temető mellett, a csideri út hosszában állt. Az iskolamester külön házban lakott, amely saját belső funduson állt (udvar és kert), és külső telek tartozott hozzá. A külső telkeket mesterföldeknek nevezték: l-l hold szántóföld a Palánkosi-, a Hátúti-, a Téglási-dűlőkben, fél-fél hold a Bazsira vezető gyalogúti telkek között és az Oltoványosban. A mesterföldeket a gazdák művelték, de a vetőmagot a tanító adta. Két kaszálója volt: Nagyerdőn és Malomberekben (összesen 3 kaszás rét). Az uradalom évente 5 köbméter tűzifát adott a csehi tanítónak, de voltak a jobbágyokéhoz hasonló haszonvételei is. Allatai szabadon legelhettek a közös legelőkön. Az iskolamester jövedelméhez tarozott a házaspáronként adott gabona, a szőlősgazdáktól l-l pint bor, az egyházi szolgálatokért krajcárral megváltott pénz. A bazsi tanító szántói 4 holdat tettek ki, a prágaié 6 pozsonyi mérősek. A kegyuraság (a veszprémi püspök) a tanítói jövedelmeket kiegészítette (SCSP HD, 1778.). A bazsi tanítói jövedelemhez Kopácsy József püspök évi 20 forint járadékot utalt ki. A prágai iskolamester jövedelmét a Fűr Márton-féle alapítvány kiegészítette. Für Márton pécsi gimnáziumi igazgató volt, nyugdíjasként prágai lakos. Az alapítvány összege 40 osztrák értékű forint, és ennek évi kamatai illeték meg az iskolamestert. Az alapítványt a bazsi Volmer János kezelte. Az alapítvány kötelezte a tanítót, hogy a prágai Nepomuki Szent Jánosszobornál az ünnep oktávája idején litániát mondjon (Farkas 1990, 18.). Külön megemlékezünk a csehi Papszőlő megszerzéséről, kialakításáról. Farkas László, Bajzáth püspök támogatásával, a szőlősgazdáktól 325 forint értékben vett át területeket. (Az uradalom megváltotta az ingatlanokat.) A csehi szőlőhegy legértékesebb területe ez a nyugati oldal: a gazdák a kibecsültetésnek ellenálltak, nem akarták szőlőiket átadni. Az uradalom szerint a területet egykor a püspökség műveltette, a XVIII. század elején a bérlők felfedezték a terület jövedelmezőségét, nemes szőlőfajták meghonosításával jó italú bort készítettek. A bérlet megszüntetése után kerültek át a szőlők a gazdákhoz. Az uradalom a kibecsültetés után a szőlőterületet átadta a plébánosnak, akinek utóda, Horváth Pál később bővítette a területet. Horváth 110 forint értékben vásárolt további területeket a szőlőhöz. Ezután a Papszőlőt Palkóoldalnak nevezték. Szomszéd birtokosok: Horváth Pálné, Symon József, Csombó Jánosné, Tóth István, Symon István, Symon Pál (palkó) József, Gyalogh József örökösei és a szőlőhegyi gyepű volt. A plébános a pincét 1835-ben kibővítette, tataroztatta. A picében 300 akó bort tudott tárolni (SCSP HD, A, 1835.). A csehi plébánia pecsétje 1830-ból származik. Feirata: Sigillum Parochorum Csehi 1830. A pecsét középmezejében angyal alak látható, bal kezében mérleget tart, jobb kezében pálmaágat. Az angyal Szent Mihályt, a templom és a falu védőszentjét ábrázolja, amint mérleggel a kezében a lelkeket méri. A pálmaág a keresztény művészetben a győzelem szimbóluma. A templom főoltára feletti képen az a jelenet látható, mikor Szent Mihály kivont karddal a pokol sárkányát széttapossa. A második úrbérrendezés Csehiben (1781) A vármegyei hatóság február 25-én Horváth Ignác vezetésével felülvizsgálta a falu jobbágyságának helyzetét. Akárcsak 1768-ban, most is részletes adatfelvétel készült az úrbéres viszonyokról. Ezek Csehi történetének fontos adatbázisát adják. Felmérték az uradalom jövedelmét, a jobbágy szolgáltatásokat, és tájékozódtak a falu egyéb gazdasági viszonyairól. A sümegi uradalomban az ekkor lezajlott vármegyei utasítást második úrbérrendezésnek nevezték. A kérdezőbiztosok 12 gazda véleményét hallgatták meg. Egyöntetű volt a jobbágygazdák álláspontja a haszonvételekről, melyekkel elégedettek voltak. A szántóföldek jól művelhetők, a földeket két igásállattal lehetett munkálni. A szántókon megtermett a tisztabúza (rozzsal vagy árpával nem kevert). A búza mellett még kétszeresgabonát, rozsot árpát és zabot termesztettek. A kaszálók kisebb részéről évente két alkalommal lehetett szénát betakarítani, mert azok a belvizektől mentes helyeken voltak. Füvet azonban az igásállatokkal gyakran kellett etetni, mert az ökörlegelőkön a fű hamar elfogyott. 96