Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Adorján, Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában. XXXIII. p. 55–60. T. I–II.

bűnösök felett, férfiak nőkkel együtt táncolnak, közösen étkeznek, néha szeszesitalt is fogyasztanak. Szertartásaikat nem dzsámikban, mecsetekben, hanem a derviskolostorokban (tekke, zaviye, dergah, asitane, hanikah, esetleg küllije, imaret)

31

, vagy akár nagyobb magánlakásokban tartják. Közös és jellemző - a szunnita imahelyektől eltérő - tulajdonságuk, hogy nincs benne a mekkai imairányt jelző fülke (mihrab), a berendezési tárgyai közül hiányzik a szószék (mimber), a koránolvasó emelvénye (kürszü), nincs a nőknek elkülönített hely, viszont van „gyertyák trónja" (cserág tahti), amelyen gyertyákat gyújtanak.

32 A török megszállás alatt a székesfehérvári vár őrzésében jelentős számú janicsár vett részt: 1545/46ban 521, 1568/69-ben 388, 1629/30-ban 186.

33 1543ban az egyik 10 tagú janicsár osztag (bölük) parancsnoka Dervis,

34 1546-ban Hasszán aga, dizdár janicsár a vár parancsnoka.

35 Herélt Dzsafer pasa székesfehérvári szandzsákbej

36 nevéből arra következtethetünk, hogy ő szüzességi fogadalmat tett (müdzserred) bektási dervis volt. Az 1608/9 defteré (számadása) a dzsámik személyzete közt „Ali gyertyás és sekrestyés 6 akcse" bérét rögzíti,

37 akinek a neve és „gyertyás" volta feltételezi, hogy bektási janicsár volt aki a közösség összejövetelein a gyertyagyújtó (cserágcsi) tisztét tölthette be. A hazai oszmán-török dzsámikban található művészi kalligráfiák többnyire díszes keretekbe (cartouche okban)

38 foglalt Korán-idézetek (aj

et), amelyek mindig a mekkai imairányban találhatók. Természetesen ezeken Ali neve nem olvasható. Bár Ali nevét a szigetvári dzsámiban is többször bekarcolták,

39 de nem olyan gondosan festették, mint Székesfehérváron. Mivel mindkét „fekete betűs írás" az imairánnyal, mely Székesfehérváron megközelítőleg délkelet, majdnem ellentétes oldalon van, megerősíti állításomat, hogy az épület nem volt mecset. 31 Ágoston Gábor- Sudár Balázs, i.m. 32 Adorján Imre i.m. 115. 33 Fitz Jenő, Török erődítések Fejér megyében I. rész: Székesfehérvár, István Király Múzeum Közleményei, szerk. Fitz Jenő B. sorozat 7. sz. 13. 34 Velics A. - Kammerer E., Magyarországi török kincstári defterek I. 1543-1635. Budapest 1886. 11. 35 U.o. 56. 36 Fitz Jenő, i.m. 3. 37 Velics A. - Kammerer E., i.m. 398. 38 Gerő Győző, i.m. 72. 39 Gerő Győző i.m. 48. A kör keretű, erősen elmosódott falfestmény Az ép szabályos kettős kör keretű falkép

40 nagyon hiányos, csak három, háromosztatú (?) csúcs látható belőle. (II tábla, 5. kép) Pusztán vélt analógiákra támaszkodva lehet róla véleményt alkotni. A csúcsok lehetnek akár valamilyen növényi ornamentika, akár egy arab betűs kalligráfia maradványai. A kör keret az utóbbi elképzelést indokolná. Igen sok oszmán kori dzsámiban láthatók a kupola csegelyein, kör alakú táblákon (levha), arab kalligráfiával az „iszlám szentjeinek" vagy az első négy kalifának a neve. A török írásművészetben (hat sanati) igen gyakran egy körbe írják, festik a szöveg kiemelt, fontos részét.

41 Sajnos az oszmán-török kalligráfiában - ismereteim szerint - nem volt olyan írástípus, amelyben ilyen csúcsok lennének láthatók. Bár az iszlám művészet- és írástörténet ismer ilyen betűtípusokat,

42 azonban ezeket korábban, és nem az oszmán-török korban használták. Egy feltételezett „kalligráfia " nyoma Az előbbi kör alakú falfestmény fölött jobbra egy hiányos, elmosódott, alig kivehető festés maradványa látszik. A párhuzamosan futó, helyenként ívelt vonalból álló festés véleményem szerint - kalligráfia töredék. Az eredetileg a többi írásnál nemcsak nagyobb, de jóval igényesebb alkotásból talán csak egyetlen betűkapcsolat olvasható, de még az is bizonytalanul. Ugyanúgy, ahogyan a többi íráson Ali a mondat utolsó szava, talán itt is az volt. Úgy tűnik, mintha ez a töredék a „lem" és „je" szóvégi egybeírása („li") lennef//. tábla, 6. kép) A „Korán-töredék" A töredéket, mint a nyugati kapuszöglet leletét, azzal öszszefüggésben indokolt vizsgálni. Ha a „fekete betűs felirat" értelmezése alapján elfogadjuk, hogy a bektásik és derviseik tartották összejöveteleiket, továbbá figyelembe vesszük a megtalálás helyét, más, a korábbitól eltérő értelmezést is megkockáztathatunk. Lehet, hogy az írástöredék Korán-szöveg, vagy Koránmagyarázat, de miért rejtettek volna el a nyugati falba a bejárati kapuszögletben egy papírt? Ennek két kézenfekvő magyarázata is lehetséges. Először is, minden bektási rítusban (erkan) fontos szerepe van a küszöbnek. A rítust vezető (baba) külön felhívja a 40 A padozattól 173,5 cm-re, a homlokzati és déli falszöglettől 63 cm-re, a kapuszöglettől 61 cm-re van a 25 cm átmérőjű, 1,5 és 2,5 cm (4 cm) szélességű koncentrikus körökkel keretezett falkép. 41 M. Ugur Derman, Türk Hat Sanatinin Saheserleri. Kültür Bakanligm Yaymlan: 384. Ankara 1982. 18. 19. 36. 42. 47. 49. 50. 52. 67. képek, leírások. 42 A „lángoló kúfi" 9. sz., a „naski" 13. sz. 58