Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Adorján, Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában. XXXIII. p. 55–60. T. I–II.
Anna-kápolnának: a bejárati fal déli falán olvasható fekete betűs írás, melynek értelme megfejtésre vár. E felirat és az alatta látható kör alakú, törökös festett díszítmény azt a hitet kelti, hogy talán a török is használta vallási célokra az épületet" 10 Molnár József a török imafülkéket elemző tanulmányában" a 6. kép: „Életfa falfestmény. Szt. Anna kápolna, Székesfehérvár (Fejér m.)", de nem ír róla semmit. A székesfehérvári kép szerepeltetése az imafülkékről, tehát dzsámik, mecsetek épületrészéről szóló írásban azt sugallja, hogy a kápolnát Molnár József is az ortodox iszlám istentiszteleti helyének tartja. Gerő Győző a Szent Anna-kápolna török kori maradványairól az eddigi feltárások és kutatások alapján 1980-ban azt írja, mivel a kápolna belső terének gótikus kialakítása teljes épségben megmaradt, a falfestés és feliratok amellett szólnak, hogy „az épület valószínűleg mecset volt." 12 A „feliratokat" hol „néhány bekarcolt töredéknek" minősíti, 13 hol pedig „a Koránból vett idézetek kalligrafikus feliratának." и A kápolna török emlékeivel foglalkozók közös véleménye, hogy az a város török uralma alatt vallási célokat szolgáló mecset volt, melyet az épület épen maradásával, török kori falfestményeivel, felirataival és az arab írástöredékkel véltek bizonyítottnak. Az 1934-től megfejtésre váró „fekete betűs" írás elolvasása, sőt az eddig nem ismertetett leletek az épület oszmán kori rendeltetésének összetettebb, részletesebb értelmezését teszi lehetővé. AZ ÚJABB, BEHATÓBB VIZSGÁLAT MEGÁLLAPÍTÁSAI A kápolnában az oszmán kori falfestmények maradványai a nyugati és az északi falon láthatók. A nyugati falon a Marosi Arnold által említett „megfejtésre váró fekete betűs" íráson kívül még számos más török kori emlék is található. A 2004 októberében készített nagy felbontású fényképek és mérések alapján a korábbi megállapításokat ki lehet egészíteni, illetve korrigálni vagy elutasítani. 10 Marosi Arnold i.m. 33-35. " Molnár József, A hazai török imafülkék szerkezeti vizsgálata i.n. Műemlékvédelem 1971. 4. sz. 199-203. 12 Gerő Győző, Az Oszmán-török építészet Magyarországon (Dzsámik, türbék, fürdők). Művészettörténeti Füzetek 12. Akadémiai Kiadó Budapest, 1980. 119. 13 Gerő Győző, i.m. 48. „a szigetvári Szulejmán szultán dzsámiban található feliratokhoz hasonló jellegű néhány bekarcolt töredék került még elő... a székesfehérvári volt Hentel kápolnában." 14 Gerő Győző, i.m. 119. „...még az olyan díszesebb épületeknél is, mint amilyen a székesfehérvári Szt. Anna-kápolnából kialakított mecset volt, vagy mint a pécsi Jakováli Haszán pasa dzsámi polichrom festésű növényi ornamentika és a Koránból vett idézetek kalligrafikus feliratai díszítették a falakat." A NYUGATI FALSZAKASZ Bár nagysága és helyzete miatt, első rátekintésre, a koncentrikus körkeretű festés uralja a falsíkot, mégis indokolt előbb az oszmán-török írásokat elolvasni, értelmezni. Az így nyert információk a korábbi kutatók ezekre vonatkozó megállapításait nem igazolják, és más megvilágításba kerül az épület egykori használata is. A falszakaszon nem egy, hanem két, azaz egy nagyobb és egy kisebb „fekete betűs" írás olvasható. (I. tábla, 1. kép) A nagyobb „fekete betűs írás " Az épület belsejében a nyugati, homlokzati fal déli oldalán 15 található a kb. 3,5-15 cm-es arab betűs, korábban is ismert felirat. (I. tábla, 2. kép) Az írás néhány betűje megkopott, de az arab betűkapcsolatok (ligatúrák) és a magánhangzókat jelölő, a mássalhangzók alá, illetve fölé írt jelek, továbbá a kettőzést és az olvasást segítő egyéb jelek segítségével a szavak kiolvashatók. 16 A szöveg latin betűs átírásban: „ja Allah ja Muhammed ja Ali ja Ali." 17 (I. tábla, 3. kép) A kis „fekete betűs írás A nyugati fal síkját uraló kör szélétől kissé jobbra 35,5 cm-re, az előbbinél jóval kisebb egy kb. 5,5 x 1,5 cm-es keretbe foglalható, máig sehol sem említett arab betűs írás van. (I. tábla, 4. kép) A szöveg latin betűs átírásban: „ja Allah ja Muhammed ja Ali." Mindkét - a nagyobb és a kisebb - írás stílusa oszmántörök. 18 15 A padozattól 173,5 cm magasan, a homlokzati és déli falszöglettől 63 cmre, a kapuszöglettől 61 cm-re látható 25 cm átmérőjű, 4 cm-es kör keretű, erősen elmosódott falfestmény fölött 4,5 cm-re. 16 Az arab írás 29 betűje közül 26 csak mássalhangzót, 2 pedig mással-, és magánhangzót is jelent. Az olvasást a 29 betű alá, illetve fölé írt jelek segítik. További segítség, hogy egyes mássalhangzókhoz, csak mély magánhangzók járulhatnak. Részletesebben az arab epigráfiát itt nem ismertethetem. 17 „Allah" előtt egy betű hiányzik, az elif. Az elhagyása célzatos lehetett és nem íráshiba, mert a kisegítő írásjelekkel (üstün) esetleg „yaaalllah" lenne az olvasata. Dogan Kaplan, (Selçuk University/Divinity Faculty, Dept.of Islamic Sects/PhD Candidate), Törökország, Meram-Konya. Az olvasatot Dr. Ahmet Tasgin (Dicle Üniversitesi Ilahiyet Fakültesi, Din Sosyolojisi Bilim Dali) Törökország, Diyarbakir jóváhagyóan lektorálta. 18 Itt Muhammed középső mimje hiányzik, Ali minden betűje tisztán olvasható, jobban, mint a nagybetűsön. V.o. előbbi jegyzettel: Dr. Ahmet Tasgin és Dogan Kaplan urak segítsége. 56
