Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Adorján, Imre: Oszmán kori emlékek a székesfehérvári Szent Anna-kápolnában. XXXIII. p. 55–60. T. I–II.

Alba Regia XXXIII, 2004 ADORJÁN IMRE OSZMÁN КОШ EMLÉKEK A SZÉKESFEHÉRVÁRI SZENT ANNA-KÁPOLNÁBAN A KORÁBBI KUTATÁSOK RÖVID ÖSSZEGZÉSE Az épület A Mátyás király korában, az 1470-es években épült Szent Anna-kápolna a város egyetlen épen maradt középkori épülete, amely átvészelte a török uralmat és a háborúzó feleknek a város birtoklásáért vívott ostromait.

1 A kecses épület kisterü, egyhajós, gótikus, finom hálóboltozatos, a déli oldalfalát három magas csúcsíves ablak töri meg. Nyugati homlokzatát késő gótikus, pálcatagos kapukeret díszíti.

2 A homlokzaton ma látható rózsaablakot a 19. században alakították ki az eredetileg csúcsíves ablak helyén. A kápolna építtetője - Fitz Jenő kutatásai szerint

3 egy Hentel nevű városi polgár, akit az 1478-ban kelt városi határozat név szerint „néhai"-ként említ, mint a kápolna alapítóját. Az építés pontos dátuma ugyan nem ismert, de a kápolna 1478-ban már bizonyosan állt.

4 A Hentel kápolna a török uralom után „megörökölte" a Kálmáncsehy Domokos prépost által alapított és megsemmisült, egykor a királyi bazilika északi oldalán álló Szent Anna-kápolnának a sárkeresztúri birtok jövedelméből biztosított javadalmazását. A birtok megtartása érdekében a fehérvári őrkanonokság tudatosan azonosíDemeter Zsófia, Szent István Múzeum, Belvárosi rekonstrukció adattára sorsz. 22., Megjegyzések a helytörténeti irodalomhoz, Arany János utca 2. sz. Szent Anna-kápolna (381). Kézirat. Huba László, Magyarország írásban és képben 16. kötet. Budapest - Velencei-tó - Székesfehérvár, 2. átdolg. kiad. Panoráma én. Fitz Jenő, Adatok Székesfehérvár középkorához, 1955. Fehérvár I. Demeter Zsófia, i.m. 1. Megjegyzések a művészettörténeti irodalomhoz. torta az elpusztult Kálmáncsehy-féle Szent Anna-kápolnát a fennmaradt Hentel építtette kápolnával.

5 Az őrkanonokság tulajdonában levő kápolnát a jezsuiták, később pedig a piarista rend használta, végül ez utóbbiak vették birtokba.

6 A kápolnát 1715-ben megújítatta gr. Nádasdy László székesfehérvári őrkanonok, a pálos rend tagja.

7 Ekkor épült a bejárat fölé a ma is meglévő kis huszártorony. A 19. században - a rózsaablak kialakításával egy időben - a bejárat elé kis csarnokot emeltek, amelyet később, az 1934. évi renoválás során lebontottak. A kápolna mai képét az 1933-34 évi felújítás során nyerte.

8 Az oszmán-török maradványok Marosi Arnold beszámolt arról a papírfoszlányról, amely az 1934-es renoválás során az ajtósarokvas üregéből került elő, és amelyet dr. Fekete Lajos, az Országos Levéltár török paleográfusa vizsgált meg. Megállapította, hogy a papírfoszlányon kétségtelenül arab nyelvű írás van, két szó olvasható el és ezen kívül néhány kötőszó és szóvégződés. A két olvasható szó, „gafara H", magyarul: megbocsátott neki, és „ma anzalma", magyarul: nem küldtük el. A két kifejezés gyakori a Koránban, valószínű, hogy koránszöveg, de még valószínűbb, hogy Korán-magyarázat.

9 „E papíron kívül, még egy török időkből származó írásos emléke van a Szent Demeter Zsófia, i.m. 2. (Id. még Fitz J.: Székesfehérvár, 1957.; Fitz J. Császár L. - Papp L: Székesfehérvár, 1966.; Fitz J. : Székesfehérvár, 1980.) Demeter Zsófia, i.m. 2. (Id. még Fejérmegyei Hírlap 1926. febr. 21.) Demeter Zsófia, i.m. 2. Demeter Zsófia, i.m. 3. Megjegyzések a művészettörténeti irodalomhoz Marosi Arnold, Adatok a Szent Anna-kápolnából, in Székesfehérvári Szemle, Dolgozatok Székesfehérvár és Fejér megye életéből, 5. (1935) 33-35. Hivatkozik a 15975/1934 sz. levéltári jelentésre, a városi irattárban. A 426/1934 sz. leletet üvegbe foglalva őrzi a múzeum. (Id. még Fejér megyei Napló, 1934. okt. 13. 2.: A Szent Anna kápolnában talált török írást megfejtették. ) 55