Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.
oldalon kiderül: egy balettcsoport tagjai, és éppen csoportképhez állnak be. Vagrich Bakhchanyan is a sorozat lehetőségeire koncentrált. Portrait of Stalin [Sztálin portréja] című könyvében (III. tábla 40. kép). Bakhchanyan, ahogy az első oldalon írja, Sztálin születésének 100. évfordulójára készítette ezt a „különleges emléket", amelyben fénymásolási technikával oldalról oldalra egyre inkább eltorzította Sztálin portréját. Az utolsó oldalon már azt sem lehet tudni, hogy ki volt a kiindulópont. Megpróbáltam rámutatni néhány konkrét alkategóriára ezen a nagy csoporton belül, de el kell még mondani, hogy ide tartozik minden nyomtatott munka, amelyekben csak szövegek vagy csak képek, illetve szövegek és képek (amelyek egymást magyarázzák, egymásra utalnak) vannak, ide sorolható a rengeteg fénymásolási technikával készült könyv, füzet, a feljegyzéseket, vázlatokat, lapkivágásokat tartalmazó könyvek. Könyvmunkák Vágás, lyukasztás A könyvmunkák többféle technikával készülhetnek. Egyik ilyen technika a vágás, lyukasztás. Lia Drei Iperipotenusa [Hiperátfogó] (III. tábla 41. kép) és Michel Linthout Squares [Négyzetek] (III. tábla 42. kép) című munkáikban az oldalakba geometrikus formákat, négyzeteket, háromszögeket vágnak. így egyszerre több oldal, a könyv mélysége is láthatóvá válik. Drei színes lapokat is használ, hogy a színek, formák összetett viszonya még jobban érzékelhető legyen. Koleszár Erzsébet Chat Noir fehérben című könyvében (III. tábla 43. kép) ToulouseLautrec „fekete macska" motívumát vágja ki könyvének oldalaiból, úgy, hogy az egymást követő oldalakon mindig picit változtat a macska pozícióján, aki a könyv elején még jobbra néz, majd szép lassan, ahogy haladunk a könyv vége felé, elfordul balra. Marcello Diotallevi Seite colpi di pistola [Hét pisztolylövés] című hét kis körben kilyukasztott műve (III. tábla 44. kép) egy nyelvi gegre épül. A kivágások, perforációk a nézőt arra kényszerítik, hogy ne csak egyetlen oldalt vizsgáljon, hanem több réteget egyszerre. László Bandy ún. dobozgrafikái hagyományos papír metszésével, vágásával keletkeznek (III. tábla 45. kép). A művész a grafikánál síkban megszokott vonalat térbe helyezi. Költői szövegekkel is „díszített" pap ír struktúrákat készít, ahol az egymást követő áttört lapok gazdag téri hatást eredményeznek, térrendszereket hoznak létre. Hajtogatás A könyvlapok hajlékonyságát, változtathatóságát használják ki azok a művészek, akik a hajtogatás technikáját választják művészkönyvük elkészítéséhez. Legszebb példái ennek Brig Laugier szinte szoborszerű könyvei (III. tábla 46., 47. kép). A könyv struktúrájából, a könyv jellemzőiből a fedőlap az, ami az állandóságot adja, ez a tartója, talapzata a műnek. Laugier semmi egyéb manipulatív eszközt nem használ, csupán a hajtogatást. Eredeti könyvek lapjait hajtogatja, ezáltal a legkülönbözőbb, legfantasztikusabb formákat állítja elő. Szalagoskönyvek Perneczky Géza The Story of the Colourful Ribbons [A színes szalagok története] című könyvének (III. tábla 48. kép) műanyag lapjait kilyukasztgatta, lila, sárga és kék szalagokat fűzött át rajtuk. Az egyes oldalakat fellapozva, tulajdonképpen nem a könyv lapjain játszódik a „történet", hanem a lapok közötti térben, ahol a sok kusza szalag a lapozásnak megfelelően hol kifeszül, kinyúlik, hol összehúzódik. Többféle, és nem csak vizuális élményt nyújt ennek az alkotásnak lapozgatása: a szalagok, mivel térben vannak, árnyékot vetnek a lapokra, és ahogy a kis lyukakon ki-be húzódnak, suhogó hangot adnak. A könyvszerkezetből adódó anyagok (műanyag lap, szalagok) játéka és az anyagtalanság (fény-árnyék, hang) játéka terjes élményt nyújt. A lapozás A lapozás a könyvhöz tartozó alapvető tulajdonság, a könyv attribútuma. A kódexkötésű könyvekben a lapozásnak központi szerepe van, hiszen a könyv részletekben, oldalanként tárul föl, sosem látható az egész egyszerre. Sok könyv használja ki a lapozásban rejlő lehetőségeket, azzal, hogy a papíroldalt más, átlátszó, áttetsző anyagokkal helyettesítik (fólia, pausz). Az olvasónak ilyenkor szimultán több réteget, az egymáson átfedett szövegeket kell megfejteni. Az átlátszó oldalak alatt misztikusan, a „távolból" feldereng a következő oldal is. (erre példa Sara Garden Armstrong Airplayers [Levegőjátékosok] című műve (III tábla 49. kép). Egy másik műcsoport lapozása érzékszerveink közül elsősorban a tapintásra és a hallásra hat. Ezek a tárgyak zizegő papírokat, selyempapírokat, krepp-papírt, csomagoló papírokat, nejlonokat, pergamenszerű anyagokat kötnek össze könyvformába. Nick Powell könyvmunkája (III tábla 50. kép) még címében is utal az elérni kívánt hatásra: Ocean Whispers [Az óceán suttogása]. Lapozáskor a különböző anyagú papírok valóban susognak, zizegnek. Manuela Candini egyszerűen a Lapozgatni címet adta művének (III. tábla 51. kép), mely pauszpapírt, rózsaszín papírberagasztásokat tartalmaz. 174
