Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.
megnyitón Susan Joy Share amerikai művésznő könyvperformanszát láthatta a közönség. 65 Mindhárom kiállításhoz magyar-angol nyelvű katalógus készült, bevezető tanulmánnyal 66 , a kiállított művek jegyzékével, és művészenként egy-egy reprodukcióval. 67 1987 óta a fehérvári múzeum aktívan foglalkozik a művészkönyv műfajjal. Részben a kiállításoknak, részben a tudatos munkának köszönhetően élénk, ma is élő kapcsolatai alakultak ki magyar és külföldi művészkönyvalkotókkal, valamint a világ nagy művészkönyv-gyűjteményeivel, archívumaival, központjaival, kiadóival (pl. Franklin Furnace Archives, New York; Guy Bleus's Administration Centre, Wellen; Museum of Modem Art, New York; Dobbin Books, Brooklyn; Perneczky Géza gyűjteménye, Köln; Visual Studies Workshop, Rochester; Forum Book Art, Hamburg). A nemzetközi kiállítások nyomán a székesfehérvári gyűjteményt ma már számon tartják a művészkönyvvel foglalkozó szakemberek, intézmények; katalógusai lévén a múzeum bekapcsolódott abba a hálózatban, amely további információ- és kiadványcserét, kiállítások cseréjét teszi lehetővé. Ennek köszönhető, hogy 1992-ben amerikai könyvművészek munkáit mutatta be a múzeum a Fekete Sas Patikamúzeumban, valamint hogy 1999 áprilisában az American Association of Museums együttműködési program keretében 15 magyar művész alkotásait (részben a gyűjtemény darabjaiból, részben az egyes művészek munkáiból) állították ki a New York állambeli Cortlandban, Made in Hungary: Contemporary Artists' Books címmel. Ezt a kiállítást a jelentős művészkönyv központ, a rochesteri Visual Studies Workshop is átvette októbernovemberben. Az anyagot, hazaérkezése után, 2000. márciusban a Városi Képtár-Deák Gyűjteményben ismerhette meg a hazai közönség. (A gyűjtemény számára is több művet adományoztak a '92-ben és '99-ben kiállító művészek.) A múzeum művészkönyv-gyűjteményéből 1999 szeptemberében a fehérvári múzeumban volt látható egy válogatás, ugyanennek az évnek decemberében pedig a Soproni Múzeumban. A Móri Művésztelep alkotói, az alkotótelepen készített munkáikból több alkotást is a gyűjteménynek ajándékoztak. 68 mint ahánynak a konkrét Felhívást kiküldték. Ugyanis a művészek maguk is továbbküldték, átadták a jelentkezési lapot ismerősöknek, barátoknak. Share a müvészkönyvet performansz művészetté fejlesztette. Úgy gondolja, a műveszkönyv plasztikus tárgy, amelynek lényege a mozdulatban, a kinyithatóságban, kihajtogathatóságban van. Kihajtogatható könyvdobozait varrással, festéssel, ragasztással készíti, többféle papírt, talált tárgyat használ fel. 1987-ben és 1994-ben Kovalovszky Márta és Guy Bleus, 2000-ben Kovalovszky Márta és Perneczky Géza írásai olvashatók. Kivéve az 1987-es katalógust, ahol pénz hiányában a kiállított tárgyak válogatott képanyaga látható. Az I. és II. kiállítás katalógusa fekete-fehér, a III. színes. A Szent István Király Múzeum művészkönyvgyüjteménye jelenleg 1100-1200 művet tartalmaz (körülbelül 490 külföldi és 45 magyar művész alkotását). A gyűjtemény a Csók István Képtár emeleti raktárában kapott helyet. A művek alkotójuk neve szerinti ABC-be rendezve, sav- és páramentes ún. teafilter-papírokba csomagolva, kartondobozokban vannak a polcokon. Feldolgozottságáról elmondható, hogy be vannak leltározva, színes fotóval ellátott leírókarton készült minden műről. A gyűjteményt fokozatosan fejlődő adattár (a művészekről szóróanyag, életrajz) és kis könyvtár (szakirodalom, folyóiratok, katalógusok) egészíti ki. A gyűjtemény fejlesztésének alapját mindig is a kiállítások jelentették, eddig nem fogalmazódott meg konkrét gyűjtési szempont (akár a művészkönyv típusára, tartalmára, technikájára, vagy földrajzi területre nézve). A gyűjtemény jelenlegi állapota immár alkalmat adhat tudatos gyűjtésre is (egyelőre például viszonylag alulreprezentáltak a környező országok alkotói). A jövőbeli tervek között szerepel a IV. Nemzetközi Művészkönyv-kiállítás megrendezése 2006-ban. A GYŰJTEMÉNY FELDOLGOZÁSA A gyűjtemény feldolgozásának módszere az volt, hogy a könyveket típusuk szerint megpróbáltam különböző nagyobb csoportokba, majd kisebb alcsoportokba besorolni. Miután körvonalazódott, melyek ezek a kategóriák, és mely könyvek tartoznak alájuk, az egyes típusokból kiválasztottam egy-egy művet, amely véleményem szerint legjobban reprezentálja kategóriája jegyeit, jellemzőit, és aztán ezeket az alkotásokat elemeztem részletesebben. A gyűjtemény művészkönyveit három nagy csoportba osztottam. Az első csoport (a művészkönyv mint könyv) tartalmazza a hagyományos, sokszorosított kiadványokat, melyek a kommunikáció, dokumentáció, információátadás eszközei, az alternatív művészeti folyóiratokat és assemblingeket, az ún. üres könyveket, az átírt, átalakított könyveket, a hivatalos dokumentumok paródiáit. A második csoport (könyvmunka) magában foglalja az olyan alkotásokat, melyeknél a formai felépítésen van a hangsúly, és a verbális tartalom helyett többnyire vizuális összetevőkből áll az alkotás. Ide tartoznak a legkülönfélébb anyagokból és legváltozatosabb technikákkal elkészített művek. Ennek a csoportnak tagja a „papír mint média" kategória, a fotóalbumok, a grafikákat tartalmazó mappák. 1996: Kelecsényi Csilla, 1998: Charles Heasley, Kelecsényi Csilla, Robbin Ami Silverberg (USA), Solti Gizella, Várnai Gyula, 1999: Nancy Callahan (USA), Lévai Nóra, Olajos György, Sóváradi Valéria, 2001 : Barabás Márton, Kiss Ilona, Brig Laugier (F), Lévay Jenő, Szálai Kata. 168