Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

közönsége a többi művész és a művészeti világ tagjai voltak. Ennyit a művészeti közönség szélesítéséről!"

57 A művészkönyv tehát továbbra is azoktól az intézményektől függ, amelyeket a 60-as években annyira el akartak kerülni: fő vásárlói és gyűjtői a mai napig a múzeumok, galériák, könyvtárak, a témára specializálódott központok. Ilyen a székesfehérvári gyűjtemény is. A GYŰJTEMÉNY TÖRTÉNETE A székesfehérvári Szent István Király Múzeum 1987ben rendezte meg az I. Nemzetközi Művészkönyvkiállítást.

58 A múzeum 1987-ben Kassák Lajos születésének 100. évfordulójára Kassák-emlékkiállítást kívánt rendezni, részben az évforduló kapcsán, részben pedig azért, mert a művész halála utáni első nagy Kassák-kiállítás is Székesfehérváron volt. Az évfordulóra azonban a Magyar Nemzeti Galéria is Kassák-életmükiállítást tervezett, így az anyag nagy része nem volt más kiállítóhelyek számára elérhető. Mivel Kassáknak a tipográfia, a képarchitektúra volt az egyik fő alkotó területe, és könyvet is tervezett, felmerült, hogy - praktikus okokból - Kassák-kiállítás helyett egy Kassák tiszteletére rendezett művészkönyv kiállítást rendezzenek. Szinte kézenfekvőnek tűnt, hogy a művészkönyv az a médium, amelyben a Kassák életmű alappillérei (tipográfia, írott szöveg, nyomtatott szöveg, képvers, képek, könyv) együtt vannak. A müvészkönyvvel Magyarországon ebben az időben egy-két kisebb galéria kiállításán kívül nem nagyon foglalkoztak,

59 újságban, folyóiratban, művészeti lapokban nem jelentek meg tanulmányok, cikkek a témáról. Perneczky Gézáról tudták, hogy Kölnben müvészkönyv-gyűjteménye van, ő ajánlotta Kovalovszky Mártának és Kovács Péternek, hogy forduljanak Galántai Györgyhöz, a budapesti Artpool Művészetkutató Központ alapítójához. Az Artpool 1979-es alapítása óta vesz részt az alternatív művészeti folyamatokban, eseményekben, kapcsolatban állnak külföldi művészbélyeg, művészkönyv és mail art hálózatokkal: müvészbélyeg- és egyedi müvészkönyv-gyűjteményt hoztak létre. Az I. kiállítás megszervezésében Galántai György nyújtott nagy segítséget. О adta a müvészkönyvvel foglalkozó alkotók címlistáját, és közreműködött a Felhívás megfogalmazásában. A kiállítási-felhívó lap alján a meghívott művészek két lehetőség közül választhattak: A PhiUpot 1994,23-25. A fejezetet részben Kovalovszky Márta szóbeli közlései alapján állítottam össze, részben pedig saját, a múzeum adattárában történt kutatásom alapján. Fiatal Művészek Klubja, 1979, Mini Galéria 1982, Makó, grafikai művésztelep, 1984 művész a kiállítás után kéri művét visszaküldeni vagy művét a múzeumnak ajándékozza.

60 1987. október 18. és december 7. között az István Király Múzeumban (Országzászló téri épület) megrendezett I. Nemzetközi Művészkönyv-kiállításra körülbelül 210 (magyar és külföldi) alkotó, csoportosulás és kiadó küldte be 390 művét.

61 Ebből 240-et ajándékoztak a múzeumnak, megalapítva az ország első és máig is egyetlen múzeumi művészkönyv gyűjteményét. A kiállítást - amely címét {Meglepetés olvasóink részére) Perneczky Géza egyik beküldött művéről kapta Szabolcsi Miklós irodalomtörténész nyitotta meg. A beérkezett művészkönyvek kitűnő áttekintést nyújtottak a műfajról, megjelentek mindazok az áramlatok, amelyek a művészkönyv jelenét meghatározzák, de képet adott a világban jelenlévő művészeti-vizuális gondolatokról és törekvésekről is. A rendezéssel kapcsolatban csak egyetlen problémára, tanulságra szeretnék kitérni. Azonnal kiderült, hogy kiállítási tárggyá vált, vitrinekbe került egy olyan mücsoport, amelyet lapozgatni, forgatni, tapintani kellene, mert mondanivalójukat csak így lehet megragadni, megfogni, megérteni.

62 A sikeres első kiállítást 1994. június 25 - augusztus 21. között követte a II. Nemzetközi Művészkönyv-kiállítás Újabb meglepetés olvasóink részére címmel, amelyet Perneczky Géza nyitott meg. (A kiállítással egyidőben az épület első emeletén a New York-i könyvművész, Robbin Ami Silverberg papír- és könyvmunkái kerültek bemutatásra.) 165 résztvevő 350 műve érkezett a kiállításra, és ebben az évben körülbelül 180 alkotással gyarapodott a gyűjtemény. A III. Nemzetközi Művészkönyv-kiállítás megrendezésére 2000. május 27 -június 25. között került sor, a Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár-Deák Gyűjtemény közös szervezésében, a Deák Képtárban. Minden eddiginél több, mintegy 330 alkotó

63 560 műve szerepelt a tárlaton, amiből 435-öt ajándékoztak a múzeumnak.

64 A Azért fontos ez a kérdés, mert a későbbi gyűjtemény alapja, alapítása függött ettől, hiszen a fehérvári gyűjteménybe a művek mindig is a művészek ajándékozása során kerültek. A gyűjtemény gyarapítására nincs határozott évi költségvetés, amiből a múzeum vásárolni tudna. Galántai György, Maurer Dóra, Swierkiewitz Róbert és Várnagy Tibor saját művészkönyv-gyüjteményeikből is kölcsönöztek műveket a kiállítás számára. A II. kiállítás kiírásában megkérték a művészt, írja meg, könyve lapozható-e (kesztyűben), vagy nem lapozható. Később, mikor egyre több tapasztalatot szereztek a rendezők, kiderült, ez az ellentmondás külföldön is hasonló nehézségeket okoz a rendezés, az installáció kialakításában, de ott a kesztyűt automatikusan kiteszik a könyvek mellé. Székesfehérváron a II. és III. kiállításon már több műalkotás is kikerült a vitrinek, tárlók üvegfala mögül. A könyvek a falra szerelt karton polcokon feküdtek, kesztyűben lehetett megfogni őket. A rendezők saját józan ítéletükben bízva válogatták ki a lapozásra alkalmas müveket. Az I. kiállítás 210 résztvevőjéből 30 volt magyar, a II. kiállításon a 165-ből 43, a III. kiállításon a 330-ból 44. Mindhárom kiállításról elmondható, hogy sokkal több alkotótól kaptak visszajelzést, részvételi szándékról kitöltött jelentkezési lapot, 167