Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Izinger, Katalin: A székesfehérvári Szent István Király Múzeum művészkönyv-gyűjteménye. XXXIII. p. 159–218. T. I–V.

időben kezdődik el a 20. századi művészkönyv fejlődése, mert elválva a hagyományos könyvkészítéstől, független művészi kifejezésforma lett. A szerzők az alábbiakkal indokolják álláspontjukat: Az avantgárd mozgalmak művészei már tudatosan figyeltek az anyagokra, meggyőződésük volt, hogy a könyv formája, a könyvoldal elrendezése, beosztása, tipográfiája, a kép minősége éppannyira fontos a kommunikáció szempontjából, mint a munka tartalma. Az motiválta őket, arra vágytak, hogy a hozzáférhető eszközökből olyan olcsó munkákat és olyan formátumban tudjanak előállítani, amelyet a művész vagy író teljesen a kezében, ellenőrzése alatt tud tartani. Az 1910-es években Oroszországban készült kiadványok még gyakran művészek - költők és festők együttműködéséből jöttek létre (például A. Krucsonih, V. Klebnyikov, V. Majakovszkij, N. Goncsarova, M. Larionov, El Liszickij, Iliazd), de a művészek egymaguk is készítettek könyveket, amelyek főként magánkiadások voltak. Anyaguk vászon, tapéta, egyéb textil vagy papír volt. A képek litografikusan vagy linóleummetszettel sokszorosítva, stencillel és más kezdetleges sokszorosítási módszerrel készültek, de vízfestéket, pecsételést, kézírást és egyéb könnyen hozzáférhető eszközöket is használtak. A munkák célzatosan voltak tiszavirág életűek és a pillanatnak szántak, hiszen azért készültek, hogy a barátaik között cirkuláljanak, és minél többen olvassák őket - nem számított értékük, hosszantartóságuk. Stílusuk jellemzői: fragmentait, vázlatszerű sorok, a tipográfiában rejlő lehetőségek kiaknázása, az egyenetlen, energikus kézírás, amely egységbe rendezi a képi és nyelvi részt. A könyv élő, friss médium lett, amely alkalmassá vált az azonnali, direkt kifejezésre, kommunikációra. Új alapokra helyezték a könyvnyomtatást, nem érdekelték őket a hagyományok. „A sokszorosított könyvet mint abszolút, megbonthatatlan egységet a futuristák felrobbantották; a manufakturálisan előállított könyvek egyes példányai hangsúlyozottan eltértek egymástól: más és más papírra litografálva, más és más illusztrációkat tartalmaztak, tehát szinte minden egyes darab egyedi példánynak volt szánva. A művész nemcsak tervezte, hanem manuálisan létre is hozta a könyvet..."

29 Ezek a könyvalkotások jól tükrözik, hogy a művészek korlátozott eszközökkel ugyan, de a rendelkezésükre álló technológiát maximálisan kihasználva újrafogalmazták a könyvet mint művészi formát. A könyv többé már nem csupán kiadói vállalkozás, egy díszesen nyomtatott termék, vagy nyomatok gyűjteménye, hanem egy új forma szabályok és határok nélkül.

30 A művészkönyv kialakulásának folyamatában nagy szerepet játszottak azok a tipográfiai újítások, amelyeket Passuth 1996,56. A mozgalom egyik dinamikus alakja Iliazd (Ilia Zdanevics) volt. Az orosz származású művész 1921-ben Franciaországba emigrált, ahol számos könyvet tervezett és adott ki. A tipográfia kommunikációs hatását a szélsőségekig vitte, megbontotta az oldal linearitását, szabályosságát, a szöveg hol vízszintes, hol függőleges, sokszor olvashatatlansága miatt izgalmas. Iliazdról bővebben in: Iliazd 1987 az avantgárd mozgalmak alkotói kezdeményeztek, illetve hajtottak végre. Az általuk létrehozott avantgárd, kísérletező, innovatív könyvek, megtörték a korábbi könyvkészítés, a könyvoldal formai hagyományait. Drucker és Bury, de azok a szerzők is, akik nem a művészkönyv történetével foglalkoznak, fejezeteket, oldalakat szentelnek Mallarménak és Marinettinek, mert ha a 20. századi tipográfia eredetét kutatjuk, az olasz futurista mozgalom alapítója, Filippo Tommaso Marinetti az egyik elsőszámú forrásunk. Marinetti tipográfiai tételeinek formai gyökerei Stéphane Mallarmé francia költőnél keresendők, akinek 1897-es Un Coup de dés jamais n 'abolira le hasard (magyarul: Kockadobás Soha nem törli el a Véleüent, Helikon Kiadó, Budapest, 1985.) című művét a modern tipográfia kezdetének tartják.

31 Mallarmé a látvány adta többletet nem a grafikában, hanem az írott szó grafikai összetevőinek működtetésében véli kiaknázhatónak. Itt kap a tipográfia (forma)alkotó szerepet: a betűket, betűtípusokat, betűméreteket úgy használta, hogy figurális és érzelemfelidéző mintákat alkossanak, amelyek kiegészítik költeményeinek tartalmát. Marinetti volt az első, aki a tipográfiát mint saját jogán létező vizuális effektet használta ki: az élénk festői tipográfia növelte a szavak expresszív erejét. Marinetti mozgást, dinamikát, változatosságot akart, sokféle betűtípust, betűnagyságot és tintát, amelyek illenek a szövegek tartalmához - a vers hangulatát maguk a betűtípusok teremtik meg. Elhagyta a hagyományos mondattant, kiiktatta a mellékneveket és határozószavakat, valamint matematikai és zenei szimbólumokat alkalmazott a hagyományos központozás helyett.

32 A művészkönyv az 50-es években Az 50-es években figyelhető meg az az új jelenség - és ez a mai értelemben vett művészkönyv kialakulásának pillanata -, hogy a képzőművészek az eddigi írókkal, költőkkel való együttműködésen, a közös vállalkozásokon túl, önállóan kezdtek könyveket készíteni, amelyeket aztán maguk a művészek, esetleg kis magánnyomdák, galériák adtak ki. A magánkiadású műalkotás - eleinte még nem tudatosan, később már szándékoltan - a galériás és a múzeumi intézményi rendszer megkerülésének és a hagyományos kiadói, terjesztői rendszer kiegészítésének egy módja lett.

33 Azt kívánták elérni, hogy a galériás áraknál olcsóbban tegyék hozzáférhetővé a képzőművészetet, olcsón állítsák elő műveiket, és azokat a lehető legolcsóbban is lehessen megvásárolni. Nem pusztán az eljárás, a viszonylag olcsó előállíthatóság vonzotta a művészeket, hanem a könyv intimitása, terjeszthetősége is. 31 Cundy 1981,349. 32 Cundy 1981,349-351. 33 Az intézményi kereteken kívül előállított nyomtatványokról bő, átfogó felsorolás, számbavétel olvasható Moore - Hendricks cikkében. Moore- Hendricks 1981 163