Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

gimnáziumban tanít Budapesten, ahol 1910-ben görög nyelv - történelem szakos középiskolai tanári képesítést is nyer. Ezt rövid nevelői kitérő követte báró Révay Simonnál, majd előbb Nagyszombaton, utóbb újra Budapesten tanított az érseki gimnáziumban. Utóbbi mellett 1916-23-ban tanulmányi felügyelő a Rákócziánumban (Pfeiffer 1987, 729.). 1922-ben a veszprémi püspök Nádasdy Tamásné megbízásából keresett a grófné gyermekei mellé tanárt. Rótt Nándor választása a negyvenéves pap-tanárra esett,

30 aki 1922. december 2-án foglalta el állását. Láthatjuk, hogy a grófné kegyúri jogát kihasználva olyan személyt jelölhetett a plébánia élére, aki egyben kiválóan megfelelt gyermekei tanáraként is. Mivel azonban Molnár Antal múltja inkább a tanári pályán telt, feltételezhetjük, hogy a grófné elsősorban megfelelő tanárt keresett gyermekei mellé, aki mellékesen el tudja látni a plébánosi teendőket is. Molnár Antal Nádasdy László gróf érettségijéig, feltehetően 1931-ig működött a család magántanáraként. Lelkipásztori teendőit 1922 decemberétől látta el, bár a következő év elején tanítóként néhány hónapra ideiglenesen Okígyósra távozott a grófi családdal. 1923. március 28-án véglegesen visszatért. A veszprémi egyházmegye papságába végül 1924-ben vették fel. Molnár atya vasárnaponként, a falusi templomban elmondott mise mellett, püspöki engedéllyel a grófi család számára a kastélybeli házikápolnában is bemutathatta a szentmise-áldozatot.

31 Az 1920-as évekből nem maradt fenn olyan forrás, ami alapján meghatározhatnánk, hogy a Nádasdy család tagjai valóban heti rendszerességgel, vagy csak alkalmanként hallgatták a kastélykápolnában a vasárnapi misét. A kápolna az 1930-as és az 1940-es évek elején továbbra is használatban volt, különösen családi ünnepek (pl.: a Nádasdy lányok keresztelése, Nádasdy Júlia elsőáldozása,

32 stb.) és vendégségek alkalmával. Ezen alkalmakkor Molnár atya, vagy a családi jóbarát, Just István, felsőörsi prépost tartotta az istentiszteletet.

33 Nádasdy Ferenc (1907-1944) családjával legtöbbször mégis a falusi plébániatemplomban mondott miséket látogatta.

34 Természetesen a kegyúri padot foglalták el, míg a rendes padok közül az elsőkben szinte állandó helye volt a főintézőnek és családjának, akik mögött az egyházközség képviselőtestületi tagjai, illetve az uradalom további elöljárói foglaltak helyet. Az egyházközség további tagjai a hátsó sorokban ültek. Az első világháborúban beszolgáltatott harangok pótlása 1922-ben

35 és 1927-ben történt.

36 Elsőként ' Dr. Németh László és Bajza Elemérné közlése 31 Erre adott engedélyt a püspök 1922. december 23-án írott levelében. Nádasdladány, plébániai irattár. 32 Lukács Júlia közlése 33 Nádasdy Pálné közlése 34 Kátai Sándorné és Hársádi Gyuláné közlése 35 Szerződés a harang elkészítésére. 1922. március 13. Nádasdladány, plébániai irattár. Nádasdy Tamásné és a ládányi katolikus hívek öntettek templomharangot a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére. Még Hegedűs Ferenc idején kötötték meg a szerződést a százhúsz kilós harang elkészítésére Tóth Árpád veszprémi harangöntővel. Utóbb a továbbra is az uradalom által fenntartott temetőkápolna harangját vásárolták a nádasdladányi hívek, melyet dr. Molnár Antal szentelt fel a püspök engedélyével. A szentelés talán apropót szolgáltatott a kápolnán szükséges javítások végrehajtására is, hiszen az évtized elején kívül-belül meglehetősen leromlott állapotban volt. Rótt Nándor püspök nádasdladányi látogatásait már fentebb említettük. Az első, a templom szentelésekor Kovács Zsigmond püspök által tartott 1885-ös ládányi bérmálást 1924-ben és 1932-ben követték újabbak. 1924. szeptember 24-én 253 ládányi és jenői hívőt bérmált Rótt püspök. Az egyházlátogatás után készült feljegyzéseiből tudunk a plébánia fentebb említett adminisztratív hiányosságairól, s arról, hogy emiatt nem nevezhette ki plébánossá Molnár atyát, aki a kis grófok nevelésével eltöltött órákon kívül minden idejét a plébániának szentelte. Az 1932-es egyházlátogatásról elegendő forrásanyag maradt fenn ahhoz, hogy azt részletesen rekonstruálhassuk. Rótt püspök 1932 januárjában körlevélben

37 tudatta a tisztelendőkkel, hogy folyó évben bérmálással egybekötött kánoni vizsgálatot fog tartani. A levélben ismertette várható napirendjét „a rendelkezésre álló időnek pontos betartása és jó kihasználása

1

'' érdekében. Eszerint délután négy és öt óra között érkezik, a hívek a templomtól nem túl meszsze fogadják. A megérkezést követően közös ima a templomban, utána az iskola meglátogatása és az egyházközségi képviselőtestület jelentésének meghallgatása következik. Később fogadja az egyházközségi képviselőtestület és az egyházközségi tanács tagjait, végül a nap utolsó programjaként a plébániahivatalt látogatja meg. Másnap kilenckor van a bérmálási szentmise, de lehetőség van előtte egyéb misére is. A bérmálás után küldöttségeket fogad a püspök, majd következik a nehéz gazdasági viszonyok miatt egyszerű és rövid ebéd. Délután három órakor litánia, ekkor elbúcsúzik a püspök, majd a plébániáról továbbindul a következő állomásra. Az április 29-30-ára tervezett bérmálásra való felkészülés jegyében ült össze az egyházközség képviselőtestülete április 20-án. A püspöki körlevél figyelembe vételével itt elfogadott tervek szerint a következőképpen alakult a püspök ládányi tartózkodása. Péntek délután a község határánál az elöljáróság és a főszolgabíró fogadta a Molnár Antal javaslatára felállított bandérium kíséretében. Az üdvözlés után a főtéren, a csendőrségi épület táján felállított díszkapunál várta az 36 Dr. Molnár Antal levele Rótt Nándor püspöknek. 1927. október 22. Nádasdladány, plébániai irattár. 37 Rótt Nándor körlevele 1932. január 23-án. Nádasdladány, plébániai irattár. 7