Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

egyházközség, ahol a képviselőtestületek ládányi és jenői világi elnökei köszöntötték. Ezt követően körmenetben vonultak a templomba, aminek előterét az alkalomhoz illően rendezték, kaviccsal töltötték fel a hitközség fogattal rendelkező tagjai. A rövid litániát mondó püspök aznap még az iskolát látogatta meg, ami egyben a nap utolsó programja is volt. Szombaton, április 30-án reggel, gyönyörű tavaszi időben került sor az ünnepi misére és a bérmálásra, ahol a két település képviselőtestületi tagjainak biztosítva voltak a templom első részén lévő padok, a gyermekek pedig a kóruson kaptak helyet. A képviselőtestület tagjainak további kiváltsága volt, hogy a püspök kezéből vehették az oltáriszentséget. A nagy létszámra és a jó időre való tekintettel a bérmálásra a szabadban került sor. Mivel Nádasdladányban és Jenőn majdnem két napot töltött a püspök, a program pénteki összezsúfolása helyett szombaton, a bérmálás után kerülhetett sor a papság, a tanítók, az egyházközségi képviselőtestület és a politikai község képviselőinek fogadására. Fél egykor a Czeider-vendéglőben jött össze a vendégsereg a püspök tiszteletére rendezett ebéden. A háromórai litániát követően Jenőbe látogatott Rótt püspök, majd vasárnap reggel elbúcsúzott Nádasdladánytól. A bérmálás és kánonjogi vizsgálat alkalmával szerzett tapasztalatairól és az ennek kapcsán fogant észrevételeiről és utasításairól a püspök ősszel tájékoztatta Molnár Antalt.

38 Ebből korábban már idéztük a fizetésére vonatkozó részeket, így ehelyütt elsősorban azt kell megemlítenünk, hogy a püspök elégedett volt a templomba járók számával. Ezen felül rámutatott bizonyos hiányosságokra: az egyházi törvénykönyv még mindig nem volt meg a plébánián, Molnár Antalt intenciós könyv vezetésére, valamint bekötött bérmálási anyakönyv beszerzésére és olvashatóbb írásra buzdította. Egyéb hiányosságok pótlása mellett arra kérte, hogy tegyen előkészületeket egy plébániai könyvtár létesítésére. Meglepő, hogy a plébániának nem volt könyvtára, hiszen Molnár atya - maga is tanult, olvasott tanárember lévén - bizonyára igényt tartott könyvekre. Természetesen a plébániai könyvtár hiánya nem zárja ki azt, hogy dr. Molnár Antalnak lettek volna saját könyvei, továbbá a kastély könyvtára is feltehetően nyitva állt számára mind házitanítóként, mind később, már „csupán" a grófi család barátja és lelki gondozójaként. A lelkész az 1930-as évek elején befejezte a grófi gyerekek tanítását, de a katedra utáni vágya nem maradt sokáig kielégítetlen, hiszen 1936-tól ismét tanított Budapesten az érseki gimnáziumban, 1942-ben pedig a nagykanizsai „Notre Dame" leánygimnázium igazgatója lett (Pfeiffer 1987, 729.). A plébánia éléről ennek ellenére nem távozott, de munkáját már nem tudta volna egyedül ellátni. Emiatt került 1936. szeptember Rótt püspök levele Molnár Antalhoz. 1932. október 17. Nádasdladány, plébániai irattár. l-jén Nádasdladányba Birkás Ferenc adminisztrátor, aki a misék mellett keresztelt, esketett és temetett is, tehát ellátta a plébános valamennyi feladatát. A háborús években több adminisztrátor is működött a településen, érkezésük és távozásuk pontos dátumai sajnos nem ismertek. Nádasdy Ferenc gróf gyermekeit a tisztes tanári nyugdíjban részesülő Molnár plébános már csupán hittanra tanította. A grófkisasszonyok oktatásáért előbb Jády Gizella tanítónő, majd Németh Gyula kántortanító voltak felelősek. Túlságosan előre szaladtunk az időben, mivel még 1937-ben rendkívül fontos esemény történt a Nádasdy család életében. Nádasdy Ferencnek 1931-ben, Radó Máriával kötött házasságából 1932-ben és 1933-ban leány gyermekei születtek, Júlia és Katalin. 1937-ben azonban megérkezett a nagy múltú arisztokrata családba a várva várt fiúgyermek, Nádasdy Ferenc. Kereszté lése nagy családi ünnep, az azt követő népünnepély sokak számára a mai napig emlékezetes mulatság volt. Egyben - mai ismereteink szerint - ezen a napon látogatott utoljára Nádasdladányba Rótt Nándor püspök. A keresztelés napjának eseményei jól mutatják mekkora jelentőséget tulajdonítottak az ifjú örökös születésének. Az ünneplő família és vendégeik a grófi kastélynak a korban már ritkábban használt nagy szalonjában gyülekeztek, ahonnan az ez alkalomra feldíszített templomba vonultak. Az újszülöttet a család régi ismerőse, Rótt Nándor veszprémi megyés püspök keresztelte, keresztanyja nagynénje, Nádasdy Júlia, keresztapja Jankóvich Miklós, a boldog apa sógora, a vármegye későbbi főispánja lett. Az ünnepi társaság ezután ismét a szalonban gyülekezett, majd az ebéd elfogyasztása után megkezdődött az immár a község lakosaival tartandó közös ünneplés.

39 A kastélyparktól és a Diófa sortól - ahol az uradalom egyes alkalmazottainak otthonai álltak - délre elterülő tisztás adott otthont az ünnepségnek, mely sokban hasonlított a templom felszentelése utáni népünnepélyre. Az alkalomhoz illően ökröt sütöttek, az ételt és az italt természetesen az uradalom biztosította, és a mulatságos játékok minden jelenlévő számára pompás élményt nyújtottak. Zsákban ugrást, szamárversenyt és lepényevő versenyt rendeztek. A szerencsések egy pengősöket találhattak lepényükben. A legemlékezetesebb mégis a májfamászás lehetett, amikor is a fa tetején egy üveg pezsgő valamint kettőszáz pengő várta a legügyesebb próbálkozót. A hagyomány szerint egy magát mézzel bekenő ifjúnak sikerült a fődíjat megkaparintania. Az 1937-es évben még egy említésre méltó esemény történt a templomot illetően: az 1938-as kettős szent év tiszteletére újabb, az 1922-ben készültnél jóval súlyosabb, 340 kg-os harangot önttettek a nádasdladányi hívek Szlezák László budapesti műhelyében.

40 Az emlíNádasdy Pálné közlése Dr. Molnár Antal levele az Egyházmegyei Hatósághoz. 1937. december 11. Nádasdladány, plébániai irattár. 118