Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)
Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.
A gróf tervei szerint ekkor a ládányi kápláni állás megszűnt volna, ehelyett Ősiben kívánt káplánságot felállítani. Báró Hornig Károlynak, a veszprémi püspöknek sikerült elérnie véleménye megváltoztatását, így Ladányban önálló káplánság alakulhatott. 18 A káplánok természetesen már nem a grófi kastélyban, hanem egy leromlott állapotú, volt erdészházban laktak. Juttatásaikban így a teljes ellátás nem szerepelt, készpénzben Horváth káplánhoz hasonlóan a gróftól évi háromszáz, a ládányi hívektől száz, a jenőiektől ötven forintot kaptak. Ehhez a csekély összeghez járult - az esketésen felüli - stóladíj és a természetbeni juttatások, amelyek még mindig nem bizonyultak túl bőségesnek az ősi História Domus szerzője szerint, ő ugyanis a ládányi kápláni állás elnyerését szerencsétlenségnek, magát az állást purgatóriumnak tartotta. Ezen a helyzeten a buzgó vallásos és nagylelkű gróf Nádasdy Tamásné (1883-1968) igyekezett változtatni. A káplán élelmezéséről, lakhelye világításáról és tűzifával való ellátásáról 1904-től a grófnő gondoskodott. Folyamatosan emelte a káplánság jövedelmét is, ami ennek köszönhetően az 1910-es évek közepére elérte az évi hatszáz koronát. Ezt egészítették ki kettőszáz koronával a ládányi, százzal pedig a jenői hívek. 19 Nádasdy Tamásné 1917-ben a káplán lakáskörülményeit is rendezni kívánta. A templom szomszédságában álló egykori kasznárlakot bocsátotta rendelkezésére. A felsorolt juttatások jelentősen javítottak a káplán korábban meglehetősen szegényes életkörülményein, ám a javadalom végleges rendezését csak a plébánia megalapítása hozta el. A templom fenntartója az uradalom volt. Ez alkalmanként a legapróbb részletekig kiterjedt, így például a kertészet látta el virággal a templomot is nagyobb ünnepeken, 20 ezért természetes, hogy a grófné kérését, az évente mondandó néhány requiemet 2 ' tisztelettel teljesítette a káplán. A Nádasdyak idején működő káplánság korának története nem lenne teljes annak a ténynek a megemlítése nélkül, hogy a katolikusok számának a XVIII. század második felétől tartó, és a XIX. század második harmadában különösen jelentős gyarapodása nem lankadt 1877-1918 között sem. Sőt, Nádasdladánynak az 1890ben összeírt 1385 lakosa közül 768 római katolikus ez az 1878-as 450-hez képest is jelentős ugrás -, amivel már többségben voltak a katolikus felekezethez tartozók, hiszen csak 567 református, és 50 egyéb vallású személy élt a településen. A katolikusok számbeli Németh János levele Hornig Károly püspökhöz. 1892. január 13. A levél másolata Ösi História Domusában másolatban maradt fenn. 19 Rótt Nándor püspök levele Hegedűs Ferenc káplánnak. 1917. december 12. Nádasdladány, plébániai irattár. 20 Gerencsér Zsigmond főkertész feljegyzése a káplán számára. 1911. június 17. Nádasdladány, plébániai irattár. 21 Nádasdy grófné leirata a káplánnak. 1911. Nádasdladány, plébániai irattár. Nádasdy Tamásné levele Hegedűs Ferenc káplánhoz. 1918. június 29. Nádasdladány, plébániai irattár. fölénye tovább nőtt 1920-ra, amikor az 1585 fős településnek 998 római katolikus lakosa mellett már csupán 544 református és 43 egyéb felekezethez tartozó volt (Kuracz 1994, 121.). Harminc év alatt tehát 55 %ról 63 %-ra nőtt a katolikus hívők falubeli aránya, míg a reformátusoké 40 %-ról 34 %-ra csökkent. Ebben szerepe lehetett a káplánok működésének, a templom építése után minden bizonnyal fellendülő katolikus hitéletnek, a legfontosabb tényező azonban talán a katolikus agrárproletariátus nagyarányú szaporodása lehetett (Gergely-Kardos-Rottler 1997, 142.). A felekezeti arányok változásának okait azonban további, a református közösségre is kiterjedő kutatásoknak kell tisztázniuk. A PLÉBÁNIA MEGALAPÍTÁSA ÉS AZ AZT KÖVETŐ ÉVTIZEDEK Nádasdy Lipót a birtok megvásárlásával, Nádasdy Ferenc a kastély, a templom, valamint egy új iskola felépítésével, míg Nádasdy Tamás (1870-1915) az iskola bővítésével írta be nevét Nádasdladány történetébe. A káplánság helyzetének javítása, majd a plébánia megalapítása özv. Nádasdy Tamásné nevéhez fűződik. 22 Az ősi plébániából kiszakítandó új plébánia megalapításának, és annak az 1917-ben feljavított lepsényi plébániáéval azonos javadalmazásának szándékát gr. Nádasdy Tamásné ugyanezen évben megbízottja, gr. Sennyey Béla által írt levélben tudatta a veszprémi egyházmegyei hatósággal. A plébánia alapításának időszerűségét illetően elég csupán azt megjegyezni, hogy a ládányi hitközség lélekszáma a plébánia alapításának Kovács püspök általi 1878-as első felvetése óta megduplázódott, ami már önmagában indokolta az Ősiről való leválást. Emellett a káplán jövedelmének további javítására és annak írásban való rögzítésére is szükség volt ahhoz, hogy a ládányi és jenői hívek lelki gondozása hosszú távra rendezve legyen. Rótt Nándor veszprémi püspök természetesen örömmel vette a grófnő tervét. A káplánnak címzett leiratában szereplő javaslatának eleget téve mind a nádasdladányi, mind a jenői hívek közgyűlései megtárgyalták és elfogadták a leendő plébánosnak fizetendő évi összeget és a stólapénzt. Gróf Nádasdy Tamásné óhajára maga a püspök tartotta a plébánia megalapításakor esedékes egyházlátogatást, ami Rótt püspök első, de mint azt a továbbiakban látni fogjuk, korántsem az utolsó nádasdladányi vizitje volt. VÉL VC 87. kötet (Nádasdladány, 1918.) 114
