Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 33. 2003 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2004)

Tanulmányok – Abhandlungen - Bányai, Balázs: A Nádasdyak szerepe a nádasdladányi katolikus közösségben. – Die Rolle der Familie Nádasdy in der katolischen Gemeinde von Nádasdladány. XXXIII. p. 109–124. T. I–IV.

1918. június 25-én, Nádasdladányban, a Nádasdykastélyban

23 került sor a plébánia alapítási jegyzőkönyvének felvételére. Az ünnepélyes alkalom résztvevői a következők voltak: dr. Rótt Nándor veszprémi megyés püspök és titkára - a jegyzőkönyv vezetője dr. Radványi Viktor, özv. gr. Nádasdy Tamásné a kiskorú hitbizományi birtokos és kegyúr édesanyja és gyámja, gr. Sennyey Béla v. b. t. tanácsos mint hitbizományi gondnok, Heltay Jenő a széke s fehé vári járás főszolgabírája, továbbá a nádasdladányi hívek képviselői: ifj. Sebestyén János és Stupián József, valamint Hajzer József és Szentes József a jenői hívek képviseletében. A hivatalos irat foglalkozott a kegyúr jogaival és kötelességeivel, a plébános feladataival és javadalmazásával, a munkáját segítő személyekkel és egyéb, a plébánia működését szabályozó, azt érintő témákkal. Ezekből a legfontosabbakat vesszük sorra a következőkben. A plébánia kegyura a nádasdladányi hitbizományi javak mindenkori törvényes birtokosa, 1918-ban a kiskorú Nádasdy Ferenc, aki helyett édesanyja gyakorolta az egyházjog által a kegyurak részére biztosított jogokat. Ezeknek részletezésétől eltekintve csak a „legkiválóbbat", nevezetesen a kinevezendő plébános egyházmegyei hatóságnak történő bemutatásának kizárólagos jogát említik meg. A Horthy-korszakban további - „hasznos" - kegyúri jog volt a kegyúri bevételek felügyeletének joga (Csizmadia 1966, 380.). Esetünkben nem dönthető el, hogy csak ezt, vagy az egyház számadását teljes körűen felülvizsgálta-e a hitbizomány képviselője. 1932-től a pénztári napló vizsgálatakor és aláírásakor mindenesetre jelen volt a gróf vagy képviselője, legtöbbször Bajza Elemér főintéző.

24 Ezeken felül is több - „tiszteleti" kegyúri jogról tudunk, melyek gyakorlása országosan is jellemző volt, és amelyet a Nádasdy család is kihasznált. Ilyen volt a már említett külön pad a templomban, és a kegyúr családi címerének a templom falán történő elhelyezésének joga. Ez utóbbit, a hagyományokkal ellentétesen, nem a főhomlokzaton, hanem a grófi bejárat felett találjuk Nádasdladányban. Szintén a „tiszteleti" jogok közé tartozott, hogy a pap a közösen végzett imákban a kegyúrról, mint fenntartóról külön megemlékezhetett, valamint a körmenetek során a kegyúr és családja elsőként vonulhatott a plébános után. Az 1930-as években e jogaival szintén élt a gróf.

25 A jegyzőkönyvben továbbhaladva, a nádasdladányi anyatemplom leírása után megtudjuk, hogy a kegyúr biztosította az anyatemplom fenntartásához és esetleges újjáépítéséhez az építőanyagot, ami megfelelt az országos gyakorlatnak (Csizmadia 1966, 377-378.). A kézi Rótt Nándor levele Hegedűs Ferenc káplánnak. 1918. június 15-én. Nádasdladány, plébániai irattár. A nádasdladányi plébánia pénztári naplója 1918-1948. Nádasdladány, plébániai irattár. Bajza Józsefbe, Hársádi Gyuláné és Kátai Sándorné közlése és igás napszámok biztosítása a plébánia híveinek kötelessége. Esetünkben az özvegy grófné többletteherként vállalta a helyreállításhoz esetlegesen szükséges iparosok és készpénz rendelkezésre bocsátását is. Ez utóbbira azonban forrásaink tanúsága szerint nem került sor, mivel a templom kövezete egy részének közadakozásból történő 1935-ös felújításán kívül nem tudunk jelentősebb munkálatokról az épületben. A plébánia fiókközsége Jenő. Itt szükséges megemlíteni, hogy Jenőben nem volt templom, így az ottani hívek az évszázados hagyománynak megfelelően továbbra is Nádasdladányba jártak szentmisére. A jegyzőkönyv szerint hosszú távon plébániának alkalmatlan, így csupán ideiglenes volt a lelkész korábban említett otthona, ezért kegyúr vállalta, hogy öt éven belül megfelelő plébánialakot épít, és azt ellátja a szükséges gazdasági épületekkel és házi kerttel. Mind az alapításkor fennálló, mind az építendő házat a kegyúr tartozott fenntartani. A plébánosnak nem kellett öt évet várnia az elvárt színvonalú lakásra, a grófné már 1918-ban új otthonhoz juttatta. 26 A települést átszelő Séd patak partján ma is álló házban az öt szoba mellett megtalálható volt még konyha, éléskamra és cselédszoba is. Udvarában a kerten kívül kocsiszín, istálló, tyúkólak, pince, fáskamra és mosókonyha szolgálta a plébános kényelmét (utóbbiak mára elpusztultak). A kényelmes otthont biztosító épület még 1937-ben is a Nádasdy család tulajdona volt. Nádasdy Ferenc a veszprémi püspök kérésére ekkor hozzájárult a plébánialak római katolikus plébánia nevére történő telekkönyvezéséhez, ami azonban, egy 194l-es képviselőtestületi jegyzőkönyv tanúsága szerint, valószínűleg mégsem történt meg ebben az évben. A plébánost a következő járandóságok illették a kegyúrtól évenként: kettőezer-négyszáz korona készpénz, 700 kg búza, 900 kg rozs, 800 kg árpa, 800 kg ocsu, 400 liter bor, 48 mm széna, 10 öl hasábfa, négy tehén és szabad sertéslegeltetés az uraság birtokán, 3,5 hold tengeriföld és alomszalma szükség szerint. További jövedelme volt évenként 400 korona a ládányi, illetve 200 korona a jenői hívektől, amit a kereszteléskor, temetéskor, esketéskor, valamint az anyakönyvi kivonatért járó stólailleték egészített ki. A nyugodt munkát, tisztes megélhetést biztosító összegért a plébános az egyházjogban megállapított kötelezettségeken kívül a következő szolgáltatásokat volt köteles nyújtani: minden vasárnap és ünnepnap délelőtt nagymisét és szentbeszédet tartani, délután litániát végezni. Szintén minden vasárnap és ünnepnap délután templomi hitelemzői oktatást (katekézist) is köteles volt tartani. A hétköznapok miserendje kevésbé volt kötött, bár lehetőség szerint ekkor is kellett misét mondania. 26 Gr. Nádasdy Ferenc, Rótt Nándor, Lukicsics Imre kerületi esperes és Molnár Antal plébános levelezése 1937. Nádasdladány, plébániai irattár. 5