Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.
Az iskolaszék mandátuma éppen a súlyos tüzeset idejében járt le. A hívek mással lévén elfoglalva, nem mentek el a választásra, így Tichy plébános azt javasolta, hogy a püspök adjon engedélyt a régi, 1888. április 8-án megválasztott testület hivatali idejének meghosszabbítására. „E tevékeny iskolaszék a köznevelés és község érdekében is igen jó szolgálatot tenni igyekszik", erőt és kedvet érez az iskola újjáépítésére 188 . A régi-új iskolaszék, melynek újbóli kinevezését a püspök engedélyezte, élén világi elnökként Helmstreit György községi jegyző állt, tagjai: Pintér József, Eördögh László, Tót József, Jenéi József, valamint Pencz János és Bácskai Mihály voltak 189 . Az iskolaszék elhatározta, hogy az iskolát állami-kegyúri segély hiányában maga építi újjá, igénybe véve a biztosítás és a segélyek összegét és az ezer forint hiányzó összeget pótadóként vetik ki a katolikusokra. „A gyenge falak alapos kiigazítása után egy 10 m. hosszú és 5 m. széles szép tantermet és alkalmas tanítói lakást építtet s az egészet fazsindellyel fedeti. " Graffy Károly mérte fel és foglalta jegyzékbe a zámolyi osztatlan elemi népiskolában használatos tankönyveket, melyeket megjegyzése szerint „évek óta, s a most folyó 1898/99. tanévben is" használtak. Az első kínálkozó megjegyzés az, hogy az első és második, a harmadik és negyedik, illetve az ötödik és hatodik osztály ugyanazokat a könyveket használta. Az ismétlő iskolások pedig az ötödik osztály könyveit tanulták újra. Minden tankönyv magyar nyelvű volt. Az Egri elemi katekizmust a harmadik osztályban cserélték fel az Egri kis katekizmus című könyvre, ugyanígy változott a Bibliai történet kisebb gyermekek számára és a nagyobbaknak szóló Bibliai történet is. Az Egri ének káté című könyvet végig használták. Az első osztály az említettek mellett ABC és olvasókönyvet (Mócsy - Petrovácz - Steinberger) és Schultz - Vizer számolókönyvét használta. A harmadik osztály az Első olvasó és tankönyv (Mócsy - Petrovácz - Schlutz) mellett olyan Számolókönyvet (Schultz-Vizer) és Földrajz-könyvet (Vargyas Endre) kezdett használni, ami a diákokat már végig kísérte. Az ötödik osztályban új tankönyv volt a Második olvasó és tankönyv (Mócsy - Petrovácz- Schultz), a Magyarok Története, a Természetrajz (e két utóbbi Vargyas Endre munkája), illetve a Természettan (Katona József) 191 . Graffy Károly 1903-ban halt meg. Ekkor a meghirdetett pályázat szerint a zámolyi kántortanítói javadalom értéke 732 korona volt a párbért 105 házaspár után 60 fillérrel számolva. 192 A tanodái lapban megjelent hirdetés nyomán három pályázat érkezett, ezek közül az iskolaszék közfelkiáltással 1903. augusztus 13-án Csinos János csókakői főtanítót választotta meg. 193 Állásába szokás szerint 188 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1891. december 16. 1X9 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1891. december 23. 190 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1892 július 10., július 18. 191 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1899. július 24. 192 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. július 6. 193 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. augusztus 13. az esperes iktatta be „elfogadván tőle előbb a Kath. hitvallás ünnepélyes letételét." ] A felesketés idején azonban már az iskolaszék, illetve Szórády plébános és a többi hívő közötti perpatvarral foglalkoztak az iratok. A plébános elleni panaszokat az iskolaszék nevében írták a hívek, bár legfőbb panaszuk éppen az volt, hogy nincs iskolaszék. Szórády plébános ugyanis 1900-ban nem tartott választásokat, hanem maga nevezett ki iskolaszéket. Időközben ennek a testületnek is lejárt a mandátuma, de a pap elszámolásaival baj volt, ezért nem választhattak újat. Pedig a hívek szerint szükség lenne új vezető testületre: „egyházunk és iskolánk sajnos oly elhagyatott állapotba jutottak mely igazán megdöbbent és szomorúsággal tölt el minden r. k. hívőt...Községünkben, tekintve egyházunk fejlődését nem hogy előre hanem nap nap után visszafelé fejlődünk." A legfontosabb vád azonban a plébános ellen az volt, hogy az ügyeket elhanyagolja: „bármikor keressük ügyes-bajos dolgainkban mindig azt a feleletet kapjuk, hogy a szőlőben van, hol egyik, hol másiknál, s mi fő nem egyszer keresi fel a zsidó kocsma helyiségeket is." 195 Városi Gyula püspök természetesen esperesi vizsgálatot rendelt el. 196 Az esperes szeptember 27-ei helyszíni vizsgálatáról szóló jelentésében leírta, hogy „az iskolaszék mint egy ember fel van bőszülve lelkésze ellen." Szórády plébános a maga mentségére éppen a tanító- és kántorhiányt hozta fel: emiatt nem tudott időben iskolaszéki választást szervezni és az elszámolást elkészíteni. A kántor hiánya volt az oka annak is, hogy a litániák elmaradtak. „A mi a zsidókocsmát illeti, beismerésben van, hogy oda jár, -írta az esperes -, de külön szobába, a hol is a zsidó fiával, ki a község segéd jegyzője, szokott társalogni." Másrészt viszont az esperes szerint a plébánosnak igaza volt abban az iskolaszékkel szemben, hogy megkövetelte a plébánia melléképületeinek jó karban tartását, valamint azt, hogy a kántor és a plébánia földjeit megműveljék. Ez utóbbit viszont az iskolaszék határozottan megtagadta. Nem is lett volna ez tulajdonképpen az iskolaszék feladata, de tudjuk, hogy 1929-ig más katolikus testület nem létezett, az iskolaszéknek kellett tehát a katolikus hívek részéről minden egyházi üggyel foglalkozni. Alaposan elromlott viszonyt talált tehát az esperes a faluban. Az esperes véleménye szerint a helyzet megérett arra, hogy Szórádyt elhelyezzék, mert a Jelen körülmények és viszonyok között nincs a helyén" , de a püspök a plébános személyes kihallgatása és nyilván megdorgálása után mégsem mozdította el, illetve valószínűleg elfogadta érveit. 198 . Nem tette egyszerűbbé a plébános életét az a pereskedés sem, ami a tanító váltáskor lezajlott. Graffy Károly leánya és özvegye ugyanis a közigazgatási bizottság előtt is követelte azt a részt, ami Graffy Károly haláláig még SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. október 24. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. szeptember 20. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. szeptember 21. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. szeptember 30. SzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. október 5. 71
