Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)

Tanulmányok – Abhandlungen - Demeter Zsófia: „Ország lappangott itt, mikor nem vala ország” – A református és a római katolikus felekezet Zámolyon. p. 47–83. t. I–VII.

őket illette. „-"Itt egész évben nincs semmi jövedelem csak aratás után, amikor a párbért is szokták fizetni, mindig utólagosan.'" Most azonban elmaradt az időarányos osztozkodás, mert az új kántortanító az összes kukoricát a .,,,,, • 199 saját hazahoz vitette. Csinos János tanító nagy erővel fogott hozzá a gazdálkodáshoz. A javadalmához tartozó 32 hold föld megmunkálásához állatokat is kellett tartania. Emiatt állandó kérése volt az, hogy az iskola udvarán létesítsenek kutat, hogy állatait itathassa. Panaszolta, hogy nem kap cselédet sem amiatt, hogy állatait nagy távolságra, községi kúthoz kell hajtani itatni. Jó érzékkel hivatkozott a tűzveszélyre és arra is, hogy az iskolások is ivóvíz nélkül vannak egész nap.

200 Ekkor az iskolaszék nem tudta kérését teljesíteni, mert már az új tanító költöztetése miatt is adósságokba keveredett, s már emiatt is pótadót kellett a hívekre kivetni. Ez még nem lett volna azonban baj, de a pótadót sem a hívek, sem a Merán-uradalom nem fizette be

201

. Az uradalom ellen az iskolaszék végrehajtást rendelt el. Gróf Merán Jánosné ügyvédje, Dietrich Szilárd tiltakozott az ellen, hogy az iskola minden terhét a grófnő vállaira rakják.

202 Az iskolaszék a püspöknek küldött jelentésében bebizonyította, hogy a nagyobb terhet a hitközség szegény tagjai viselték, de ők is csak papíron, mert az iskolai adó hátralékát sem a szegény hívek, sem az uradalom nem fizette be. A végrehajtási eljárás révén már behajtottak a hívek 304 korona tartozásából 241 koronát, az uradalom 570 koronás tartozásából pedig 297 koronát, de „a többit is be fogják hajtani. " ' Az adott ügyben a püspök az iskolszék eljárását helyeselte, s felhívta a panaszkodó grófnő figyelmét arra, hogy „fizesse be a hátralékos iskolaadót"'." Csinos tanító nem maradt élete végéig Zámolyon. 1907-ben hivatalát elhagyta. Szórády plébános fogalmazása szerint: „a hitelszövetkezet könyvelője is volt, s az ellenőr hibákat és hiányokat fedezett fel, mi indokolttá teszi menekülését", feljelentést tettek ellene, s amikor egy éjszaka megjelent a plébánosnál, az elöljáróság elfogatta

205

. Prohászka püspök a tanítót állásából felfüggesztette, Csinos János pedig lemondott

206

. A püspök parancsára az állást a Népnevelő című folyóiratban hirdették meg, vonzerőként említve a javadalom 896 koronás értékét, a két szobás lakást és a községtől kapható 46 koronát az ismétlő iskoláért. Kikötötték azonban, hogy az iskolaszéki és hitközségi írásbeli munkákat külön díjazás nélkül köteles elvégezni

207

. A négy jelentkező közül eléggé szerencsétlenül sikerült a válaszSzfvPL. No.: 4579. sch. 1903. szeptember 28,; október 22. 1(1 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1904. január 30.; augusztus 7. 1 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1904. augusztus 7. 2 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1905. március 3. 3 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1905. június 12. 4 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1905. június 12. 5 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. június 3. 6 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. július 2. 7 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. szeptember 5. tás, a megválasztott Latinovics Dezső még egy hónapot sem töltött a szolgálatban, de már kiderült „botrányos viselete, iszákossága, házsártossága... s hogy Székesfehérváron a vendéglőkben is botrányos mulatságaival magára vonta a közfigyelmet

"

2Ж

'. Addig sem tudták azonban marasztalni, amíg új pályázók jelentkezhettek, mert olyan magaviseletet tanúsított, hogy el kellett távolítani. Ebben az átmeneti helyzetben a tanítást Szórády plébános vette át

210

. Igen érdekes kikötés jelent meg azonban Latinovics szerződésében. „Az iskolaszék egyúttal a temetéseknél szokásos búcsúztatókat is kívánja rendezni, kijelenti, hogy a búcsúztatókat versenkint fizeti és pedig 1-10. versenkint 20 fillér, 10 versen felül minden egyes versért 40 fillért fognak fizetni"

2U

. Ezután általában kikötötték ezt a feltételt, bár az egyház ekkor kezdte tiltani a temetéseken a kiéneklést. Láttuk, hogy nem lett még 1925-ben sem foganatja a tiltásnak. 1907-ben Mundy Lajos, oszlopi tanító nyerte el a Népnevelők és Néptanítók Lapjában meghirdetett állást ' . Ő lakott a tanító lakásában, amikor udvarán megvalósult a régen áhított kút

213

. Mundy bére a legalsó fizetési kategória-határt sem érte el, ezért fizetése ezer koronára való kiegészítéséhez (amit az 1907. évi XXVII. törvénycikk elrendelt) a püspök engedélyével 224 korona államsegélyt is kértek számára"

14

. Mundy Lajos az elkövetkezendő években rendszeresen kapott segélyt a Szent Imre Alapból is . 1910-től az iskolaszéki költségvetésekben találkozunk azzal, hogy elkezdődött az előtakarékosság az új iskola építésére

216

. 100 koronás összegeket rakosgattak félre a tervezett új iskolára. A tervezésre valóban szükség is volt, hiszen a tanfelügyelőség felvetette, hogy az iskola túlzsúfolt. A felvetés ellen a zámolyi iskolaszék kétségbeesetten tiltakozott. ,Az uradalmi cselédek gyermekei a mindennapi iskolások létszámának l

A részét teszik ki, mely szám folyton változik s így fordult elő a látszólagos túlzsúfoltság. Gyermekülőhely van 80 s ugyanannyi a mindennapi tankötelesek száma, sőt ebből 3 izraelita. Az iskola tényleg szegényes állapotban van. de túlzsúfoltságról szó sem lehet.'"'' Mundy Lajos a várpalotai tanítóság miatt mondott le 1912-ben a zámolyiról

218

. A következő tanítót, a pátkai Lindenmayer Ágostont öt pályázó közül választották. A választásról szóló jegyzőkönyv beszámolt a kántori vizsgáról is: „a templomban megjelent közönség előtt a jelenlévő pályázók a kántori liszthez tartozó ének próbát megtartották", majd a vizsgát az iskolában folytatták. Linden-"" SzfvPL. No.: 4579. sch. október 17. 209 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. november 15. 210 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. november 20. 211 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. október 17. 212 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1907. december 19. 213 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1908. szeptember 23.; 1911. szeptember 3. 214 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1909. január 19., március 24. 215 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1910. április 22., 1911. április 1. 216 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1910. október 9. 217 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1911. június 18. 218 SzfvPL. No.: 4579. sch. 1912. november 7. 72