Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)

Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: A falukapu a Dunántúlon, Erdélyben és Moldvában. p. 35–45.

porgolátot tartani. Hétből 1501, 1731 és 1736. évi, Csízből 1641. évi keltezéssel említik." (1965, 44.) PaládiKovács Attila már ekkor utalt az objektum megközelítőleg összefüggő elterjedési területére, amit az utóbbi évtizedekben megjelent adatok még inkább megerősítenek. A porgolátot tart szókapcsolat Erdélyben is használatos, 1820-ban a fogarasiak: „Jelentették aztis könyörgésekben, hogy az közöttök való Nemes Emberek Nem akarnának porgolátot tartani holott ő nékikis az szinte ollyan hasznokra volna." (Szabó T. 2000, 825.) Bakó Ferenc könyvében közölte a Heves megyei Fedémes egyik falukapujáról készített fényképfelvételét: A falut lezáró „sertekapu' Fedémesen képaláírással (1978, 18-19). Egerben is van Sertekapu utca az Egerbakta felől bejövő В aktái út folytatásában. Az egri Sertekapu a XVIII. században a városfalon nyíló egyik gyalogkapu volt. Fedémesen kívül Hevesben még Felsőtárkányon, Egerbocson és Füzesabonyban is emlékeztek a falukapura. Füzesabonyban is sertekapuként emlegették. A falukapu melletti gyalogos átjárót Fedémesen gátnak, Felsőtárkányon háskómk nevezték (Bakó 1989,323). A falukapu dunántúli elterjedésének vizsgálatához jó forrásul szolgálnak az utóbbi három évtizedben megjelent megyei földrajzi név gyűjtemények. Napjainkig a Baranya, Somogy, Zala, Vas, Tolna és Komárom megye földrajzi neveit bemutató kötetek jelentek meg. A tolnai és a komáromi kötet kivételével mindegyikben szerepel a Tanárok földrajzi név. Patapoklosi (Baranya m.) belterületén a Tanárok egy szép dombos belsőség és rétség (Pesti 1982, 436). Kaposváron a Tanárok most már beépített terület, egykor rét volt a belterület déli részén (Papp Végh 1974, 469). Kutason (Somogy m.) két Tanárok is található. A belterület nyugati oldalán Tanárok a Böhönye felé vezető út, amit Csapás-utmk, Tsz-major útnak is neveznek. Utóbbiak is az állattartásra, állathajtásra emlékeztetnek. Kutas keleti oldalán a másik Tanárok sík szántó, kert. Nevét a tanakodás szóból származtatják: „Az idősebbek szerint a gazdák sokat tanakodtak, kié legyen ez a hely." Kutason tehát a két irányba kivezető útnál falukapu állt (Papp - Végh 1974, 657-658). Ötvöskónyiban (Somogy m.) a belterületen és a külterületen is két Tanárok van. A Kis-Tanárok a Felső-hegyre vezető horhos, utca a belterület nyugati szélén, a Nagy-Tanárok a Petenyepusztára vezető út (Petenyei utca) a belterület keleti oldalán. A külterületi Nagy-Tanárok is horhos, út. Nyugatra a belterülethez közel eső Nagy-Tanárokról azt tartja a szóhagyomány, hogy a török időkben itt tanítgatták fegyverforgatásra a janicsárokat. Dal is fűződik hozzá: Ötföskónyi szép hejön van, Köröskörü szöllőhögy van, Közepibe a Tanárok, Mejön a babámhó járok. Ötvöskónyiban a külterületi Kis-Tanárok is horhos, út. A hagyomány szerint ez volt a falu egyik korábbi települési helye, a mai belterülettől nyugatra (Papp - Végh 1974, 676-679). Rinyaújlakon a Tanárok utcarész a belterület északkeleti részén. Az adatközlők szerint itt valamikor egy árok húzódott, amelynek kimérését, kiásását egy Than nevű mérnök vezette. Kastélyosdombó belterületén is két út kapta a Tanárok nevet. A Kis-Tanárok nyugatra Darány, a Nagy-Tanárok keletre Zádor felé vezet (Papp Végh 1974,817). Nemesapátiban (Zala m.) a Tanárok dombos legelő a belterülettől keletre, közvetlen közel a faluból kivezető útnál (Papp - Végh 1964, 95). Zalában még Vöcköndön, Zalaszentmihályon, Kiskomáromban, Liszón, Nemespátrón, Komárvárosban és Senyén használják a Tanárok földrajzi nevet utca, köz, útszakasz, rét, legelő, szántó vagy szőlőterület megnevezésére (Papp-Végh 1964, 79 197, 551, 609, 615, 567, 245). Csáfordon (Zala m.) a Tanár-kapu szőlőbejárat, a Tanár-hegy szőlőhegy a belterülettől északra. Úgy tartják, hogy valamikor egy tanáré volt ez a szőlőhegy (Papp-Végh 1964, 240). Vas megyében Jánosházán a Tanári-kapu vagy Tanorikapu falurész elnevezése (Balogh-Végh 1982, 250). Ugyanúgy Gércén (Vas m.) a Tanárok a belterület keleti szélén található falurész, a Kossuthtelep neve (BaloghVégh 1982, 250). Sárváron a Tanárok tüskés gyepű a sári kertek és a volt uradalmi birtok között, a belterület északnyugati csücskében. Sári vagy Sár ma városrész, 1912-ig önálló falu, amelynek korábban itt lehetett a kapuja (Balogh-Végh 1982, 240). Kemenesszentmártonban (Vas m.) a Tanárok zárt, kerített éjjeli marhaszállás volt, a belterülettől délre a határban, ma szántó (Balogh-Végh 1982, 307). Bobán (Vas m.) a Tanárok az Egyházashetye irányába vezető Berzsenyi Dániel utca, nyugati végén gidres-gödrös kertaljai legelő területtel (Balogh-Végh 1982, 332). Vasban még Hosszúperesztegen, Egyházasrádócon, Kemenestaródfán, Olaszfán, Vépen, Hegyhátszentmártonban, Iváncon, Sarokpolányban és Szelestén a Tanár-kapu, Tanárok, Tanár út, vagy a Tanároki düllő földrajzi neveket a belterületről kivezető utcák, utak, dűlők megnevezésére használják (Balogh-Végh 1982, 272, 419, 447, 542, 124, 468, 472, 279, 232). Az említett adatok jelzik, hogy a falukerítés, falukapu emlékét Baranya, Somogy, Zala és Vas megye földrajzi nevei jól megőrizték. Tolna és Komárom megye földrajzi neveinek gazdag gyűjteményeiben nem találtam erre vonatkozóan egyetlen adatot sem. Ugyanígy Fejér megyében sem bukkantam a falukapu nyomára. Hacsak azt az egyetlen adatot nem említem, amely Csoóri Sándor Tudósítás a toronyból című szociográfiai müvének egyik szereplőjéhez kapcsolódik. Csoóri Sándor Zámolyról mutat be egy termelőszövetkezeti éjjeliőrré lesüllyesztett egykori tehetős gazdát, aki még az 1960-as évek elején is várta a Don-kanyarban elveszett fiát, ráadásul egyetlen lánya meg szellemi fogyatékosként született. Ebben a helyzetben a munkába menekült. Zámolyon azt tartották róla, hogy hajnalban ő nyitja ki, este meg ő zárja be a falu kapuját. Az objektum hatalmas elterjedési területének 42