Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)

Tanulmányok – Abhandlungen - Lukács László: A falukapu a Dunántúlon, Erdélyben és Moldvában. p. 35–45.

északkeleti részén, Hangonyban (Gömör m.) is hasonló módon őrizte meg a népi emlékezet, szóhasználat a falukapuja helymegjelölést, amely Felső-Hangony nyugati végén található. Itt egy teresedésből három felé ágazott el a falu főutcája: délnek Disznósdra (ma Borsodszentgyörgy) keletre Szentsimonnak, északra Darnya felé. Ma а falukapujában található a szövetkezeti bolt, a kocsma, és itt van az Ózdról jövő autóbuszok fordulója, végállomása. Gunda Béla hangsúlyozta, hogy a falukapuk elterjedése korábban összefüggő területet alkothatott. Nem csupán Erdélyből, hanem a havasalföldi román településekről is bemutatta a falukaput (poartä tarinii - vetéskapu) (1961, 276; 1966, 370). Szabó István említette, hogy a középkori Németországban szokás volt a falu élősövénnyel való körülkerítése (1969, 166). Tagányi Zoltán Lengyelország keleti részéből, Jaglowo faluból írta le az 1960-as években még alkalmazott falukerítést, falukaput (1994, 176177). Elterjedtsége nem csupán a Kárpát-medencében, hanem Közép-Európa jelentős részében kimutatható. A Kárpát-medencéből itt felsorakoztatott néprajzi, művelődéstörténeti adatok nem csupán a falukapu elterjedtségét, alkalmazását bizonyítják, hanem azt is, hogy egyes reliktumterületek mélységi kutatása még ma is időszerű. A falukapu vizsgálata, a rá vonatkozó adatsorok mennyisége és minősége meggyőző erővel vall a kárpátmedencei nagytájainak közötti kulturális kohézióról. 43