Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 31. 2001 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2002)
Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Településtörténeti tanulmányok Sáregres múltjából. p. 95–104.
birtok maradt. (Még 1928-ban is sok olyan ház volt Sáregresen, amelynél az udvar, a gyümölcsöskert Zichy Kamilla nevére volt telekkönyvezve. E házakat az 1920as évek végén -megkülönböztetésül az úrbéres házaktólrobotos házaknak hívták, jeléül annak, hogy lakói egykor robotszolgálattal tartoztak a nagybirtokosnak, és a házhoz csatolt csekély földecskék után dézsmát szolgáltattak.) A családok egy része nem találta meg számításait Egresen. 1760-ig többen elvándoroltak a faluból. Az adózók panaszolták, hogy az elvándorlás ellenére a régi összeírás alapján vetették ki rájuk az adót. Úrbéri viszonyok 1768-ban az úrbéri birtokállomány 5 egész és 4/32-d telekből állt. A telkeket 20 jobbágy művelte. Egy egész telek 24 hold szántóból és 10 hold rétből állt. A belső telkek száma 14 hold volt. A teljes úrbéri földállomány 121 hold szántót és 73 hold rétet tett ki, amelyhez 14 hold belső fundus járult. 8 A faluban úrbéres zsellérek nem voltak. Népiskola 1773-ban Egres a Sármelléki járáshoz tartozott, ahol református anyaegyház működött. Az egyház iskolát tartott fenn, itt magyar nyelven egy tanító oktatta a gyermekeket. 1781-ben a tanulók száma 61. Ezek közül 47 tanuló református, 14 a katolikus szülők gyermeke. A tanító éves járandósága főleg természetbeniekből állt: 20 pozsonyi mérő búzát, 6 szekér fát, fél mázsa húst, ugyanannyi sót, 4 szekér szénát, gazdánként 10-10 kéve nádat, 16 font gyertyát, gyermekenként 1 csirkét, 1 mérce zabot és 3 krajcárt fűtésért kapott. A helység még 1 pozsonyi mérő földet és 20 forint készpénzt biztosított a tanítónak. E tanítói javadalom évtizedeken át alig változott. Egy 1825. évi tanítói díjlevélből értesülünk, hogy a fenti javadalomhoz az uraság rétet adott a Sárrétben. Cigányság 1780-ban Sáregresen 3 cigánycsalád élt. Egyikük, Móré Márton, egynyolcados jobbágytelket művelt, a telkes gazdák életmódját élte, a telek után adózott. A másik kettő zsellér volt, ahogy akkoriban mondták: kétkezi munkás. {Móré János és Sárközi István.) 7 Fejér megyei Levéltár. Feltáró lapok, Sáregres. - Fejér megyei Levéltár. Fejér megye nemesi közgyűléseinek jegyzőkönyvei, 1760. augusztus 18. s Fejér megyei Levéltár. Acta iurídica et instrumenta publica, Urbáriumok es. Fel-Egres, anno 1768. Nemesség és parasztság A társadalmi ellentétek Egresen 1816-ban nyílt konfliktussá váltak. A nemesség és a jobbágyok között verekedés tört ki. Az egyik nemes kiváltságainak tudatában kijelentette, „ha agyonveri a parasztot, neki bántódása nem lehef mert a vármegyénél befizeti a paraszt díját, és felmentik. Jobban Péter jobbágy azt írta levelében, hogy a nemesség „rangjokban, insurgensi státusukban, a szegény, terhet viselő paraszt renden" ok nélkül zsarnokoskodik. 9 Az őrsi határról A vármegyei tisztviselők 1816 végén kijelölték Örs határát. Az egyik tanú 1792 körül 6 éven át volt Őrsön béres. A helységet ekkor Polimberger birkás bérelte. Nádverés alkalmával a béresekkel több ízben kaszált a Sárréten. A kaszások a Sárrét közepéig, Hatvan és Örs között, száraz talajon tudtak a rét közepéig eljutni, ahol a határjelek álltak. A rét közepén, a tinódi határnál a kaszások az irányon dél felé fordítottak, Bács és Fáncs felé kaszáltak, mindaddig, amíg e pusztákat el nem érték. Társadalmi és vallási viszonyok A református templom 1817 nyarán készült el, ahol az első keresztelést augusztus 5-én tartották. 1830-ban Egresen a zsellércsaládok száma 51, amelyből 33 háznélküli, 18 házas zsellér. A házas zsellérek 7 és fél hold földet műveltek, amelybe beleszámították az úrbéres, a kender- és káposztásföldeket. 1828-ban 11 házas zsellércsaládfőnek volt szőlője. Ugyanebben az évben a házzal nem rendelkező 33 családfő közül ugyancsak 11 rendelkezett szőlővel. A zsellérek közül nyolcan iparral is foglalkoztak. Feltételezhető, hogy a mezőgazdaságból nekik volt a legkevesebb lehetőségük a megélhetésre. 1830-ban 785 fő lakott a közigazgatás területén. Ebből 540 református, 189 katolikus, 50 evangélikus és 6 izraelita volt. A református egyházhoz tartozott Pusztaegres, a katolikusokat Vajtárói, az evangélikusokat Sárbogárdról, az izraelitákat Cecéről pasztorálták. 1 ' Felekezeti iskolák és a tanítók Az 1825. évi díjlevél az iskolamester számára 25 ezüstforintot, konyhára való élelmiszert, és gabonát említ. Szemes búzát 40 pozsonyi mérőt, sót és húst 25 forintot, faggyút kapott a tanító. Termőföldjei: félhely szántóföld 9 Fejér megyei Levéltár. Feltáró lapok, Sáregres. 10 Fejér megyei Levéltár. Acta Locorum, Fel-Egres, anno 1816. " Központi Statisztikai Hivatal. Népmozgalom több adatai, 1828-1900, Sáregres. 97
