Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 29. 1998-1999 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (2000)

Tanulmányok – Abhandlungen - Farkas Gábor: Fejér vármegyei történeti archontológia. p. 137–157.

1995. máj. 27: Farkas 1980, 34-274. és Városi thb. jk. 1920-1943). Jankovich Miklós 1939-1944 Kinevezésére 1939. március 10 körül került sor. Előzőleg Széchényi Viktorral jártak a belügyminiszternél, ahol az eddig ismeretlen Jankóvichot be kellett mutatni. A főispáni tisztségért ugyanis nagy volt a tülekedés, valamennyi polgári irányzatnak megvolt a maga jelöltje. Végül, a nagybirtokos körök akarata érvényesült. Jankovich a Magyar Gazdaszövetségben töltött be tisztséget, és ezen az úton volt ismert a vármegye irányítói előtt. Beiktató közgyűlésre március 17-én került sor, ahol a megye és a város nyomasztó társadalmi feszültségeire mutatott rá, amelyet orvosolni akar. Nagybirtokosként az agrárrétegek alacsony szociális nívójával tisztában volt. Mint kifejtette, a szociális nyomor támasztotta politikai csoportosulásokat úgy lehet felszámolni, ha az uralkodó körök az eddig elkezdett társadalmi reformokat következetesen megvalósítják. Politikai szempontból ekkor a nyilas pártok térnyerése volt különösen veszélyes. A május 28-i országgyűlési választások során a nyilas képviselőket sikerült kibuktatni, s helyettük kormánypártiakat juttatni a parlamentbe. Ez kétségtelen a főispán győzelme volt. Jankovichnak csak a megye politikai felügyelete volt a feladata. A belügyminiszter ugyanis a két törvényhatóság főispáni állását kettéválasztotta, és a városi főispáni állást Csitáry Emilnek, a polgármesternek juttatta. Amikor az ország bekapcsolódott a Szovjetunió elleni háborúba, a feladatok sűrűsödtek. A főispánnak a polgári közigazgatás vonalán kellett a háborús szükségletek anyagi és személyi feltételeit biztosítania. Szociális kérdések megoldása is felgyorsult. Épültek az ONCSA-házak, működött a Közjóléti Szövetkezet, a Szociális Felügyelőség, a Hadigondozó Szövetség, a Bajtársi Szolgálat. Népszerűtlen intézkedéseket is foganatosítania kellett; a zsidótörvények végrehajtása, az antimilitarista, pacifista mozgalmak felszámolása, a német nacionalista törekvések semlegesítése. A német megszállást követően a főispánnak bujdosnia kellett, a németbarát elemek a megyei és a városi vezetés likvidálására törekedtek. Közvetetten üzenetet kapott a belügyminisztertől, hogy tisztségéről mondjon le. Ez május 5-én megtörtént. (Farkas 1980, 218-257; Városi kgy.jk. 1939-1944). Toldi Árpád 1944 A Sztójay-kormány belügyminiszterétől, Jaross Andortól kapta kinevezését (1944. április 26-án). Székesfehérvárra május l-jén érkezett, beiktatására május 11-én került sor. (Jankovich főispán május 5-én mondott le.) A megyei közgyűlésen politikai programot adott, amelyben a német megszállás által előállott új helyzetet vázolta, és támogatásáról biztosította az új politikai rezsimet. Rendszerváltásról beszélt, amelyből „kiiktatta a zsidó elemet". Jobboldali radikalizmusa a közgyűlési tagságban döbbenetet váltott ki. Ezt személetesen kifejezte Thaisz alispán üdvözlő beszédében, amikor a főispán figyelmét a Fejér megyei tradíciókra hívta fel. Tudjuk, hogy ez a konzervatív politikai gyakorlat volt, amely szinte töretlenül érvényesülhetett. Az is kiderült a beiktató közgyűléseken (a városit is május 11-én tartották), hogy Toldi Árpád a megyei és a városi politikai viszonyokról csak felületesen tájékozott, így a bevezetésre szánt intézkedések útjába nehézségek gördülnek. A főispán nagy ambícióval látott neki a Nyilaskeresztes Párt városi szervezete kiépítésének. Az eredményt azonban nem tudta felmutatni, mert a városban igen erős volt a kormánypárt, amelyet a város országgyűlési képviselőjének nevéről, Hóman-pártnak hívtak. A párt elnöke, Képes János, akitől a főispán úgy szabadult meg, hogy júniusban deportáltatta. Hóman Bálint megszerezte ugyan Képes mentesítését, de ezt nem vették figyelembe, a többi zsidó közé sorolták. Ugyanakkor a párt mögött a vezetés hátterében állt a volt polgármester, Csitáry Emil, aki (a politikai támadásokat egyre érezve) a háttérbe vonult. Ezután a városi és a megyei főtisztviselőket vette számba, azok egy részét leváltotta, másik részét áthelyezte. Mindezen intézkedések közben kiütközött közigazgatási járatlansága, botladozása az egyes ügyekben is. Átszervezte a Fejér megyei Napló с helyi lapot, amely a kormánypárt szócsöve volt. Új szerkesztőséget alakított, amelynek tagjai a jobboldali radikális nézeteket harsányan hirdették. A lap első száma június 3-án jelent meg. A nyilas pártot június 17-én szervezték. Toldi főispán regnálása alatt történt a fehérvári zsidók deportálása, majd elszállítása is. Szembenállása Hóman Bálinttal mind nyilvánvalóbbá vált. Egy levelében keményen válaszolt neki: „a kormány akaratát itt csakis én, és senki más nem képviselheti". Hóman Bálint ugyanis a kormányzati férfiak előtt azt az álláspontot képviselte, hogy Fehérvárt a politikai vezetést egyedül az ő pártja emberei tudják töretlenül vinni, és rámutatott Toldi Árpád botladozásaira, politikai baklövéseire. Leváltására nyíltan utalást tett, és ezt a miniszterelnökségen is hangoztatta. Toldi leváltása szeptember 16-án megtörtént, de ezt nem Hóman tanácsára tették, hanem a közép-európai helyzet változásaival volt összefüggésben és a magyarországi háborús felfogásban bekövetkezett állásponttal. Előzőleg ugyanis menesztették a belügyminisztert, majd a belügyi államtitkárt is. Toldi Árpád 1898-ban Kiskőrösön született. Jogot végzett, szolgálatát a csendőrségnél kezdte, majd a Belügyminisztérium csendőrosztályához került, ahol (ezredesi rangban) helyettes vezető volt. Fejér megyei főispánságát parancsnokának, Baki Lászlónak köszönhette, aki nyugalomba helyezte. Politikai tevékenysége nem ismert. 153