Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

28/9 - Magyargyerömonostor (Bunyitay 1883, 359; Drägu{ 1976, 200; Kovács 1942, 197), Csikmenaság (Szőnyi 1933, 228). 28/10 - A pozsonyi székesegyház toronyablaka 28/13 - Pozsony, székesegyház, Szöllösgyula 28/14 - Vajdahunyad (1452-ből) (Arányi 1867, 23; Entz 1974, 210; Möller 1913, 14), Vörösklastrom (1462 után) (Repéak 1954, 67). 28/15 - Brassó, Fekete templom, 28/12 - Kolozsvár, Szent Mihály templom. Továbbra is használatos a három primeres motívumkép, a típusnak új variációi, formái is megjelennek: 29/1, 3, 4, 10 - Miskolc (1465-89 között) (Horváth 1964, 5-22; Komáromy 1962, 11-12) 29/2-Kishőflány(Schmeller-Kitt 1976, 148) 29/5 - Sopron, Új u. 16 (1480 körül) (Genthon 1959) 29/6, 7 - Kolozsvár, Szent Mihály templom (a második Segesváron is előfordul Vártemplom). 29/8 - Pozsony székesegyház., A szív motívum (29/9) Brassó, Fekete templom, Csíkszentgyörgy és Besztercebánya Fő templom (1473-ból) (SPNS 1967 53) ablakán látható. Az ívháromszögbe zárt három levél különféle változatai, valamint másodlagosan használt primerek ívháromszög keretelése a XV. század második felében is használatos: 29/12 - Sopronbánfalva, 29/13 - Pozsony, székesegyház, .ïzepcsolaszi, 1434-70 közöttt (Lechnner 1929, 4; Vajdovszky 1874, 65), Ecel, Nagymuzsaly (Henszlmann 1864, 150; Kováts 1942, 140), Brassó, Fekete templom, Abaújnádasd (1458-78 között) (SPNS 1969, 328), Hadad, Kisazar, Siklós, ferences templom és Vilmány, 29/14 - Bárlfa, ferences templom (1460 után) (Krizanová 1956, 8; SPNS 1967 95/ 29/15 - Szcpeshely (1462-78 között) (Szaból913, 104), 29/16 Pozsonyszentgyörgy (1465-67 között) (SPNS 1967, 528). A brassói Fekete templom 123l-es ablaka (29/11) hasonló megoldású a miskolci Avasi templom négykaréjos kialakításához (29/10). A XV. század második felének, de az egész magyarországi gótikának legszebb alkotása a négy brassói (Fekete templom) toronyablak, az orrtagos díszítésmód műremeke (30/1). Hasonlóan újszerű, dupla orrtagos megoldás a templom A 3512-es ablaka (30/2). A legegyszerűbb "kőrácsmotívum", ha az ablakban csupán a két csúcsíves osztászáró látszik (30/3): Muzsna (1480-86 között) (Drägut 1976, 210; Lux G. 1944, 147), Kolozsvár, ferences templom, (1455-86 között) (Entz 1974, 213; Möller 1929, 10) és Alsódiós. A 30/4-es típus továbbfutó osztósudarának két oldalán orrtag nélküli halhólyagok láthatók (Székelykeresztur 1458-ból) (Dávid 1981, 283286). Az orrtagos stílus kivirágzik a század végére. Olyan magasságokat ér el, amelyet a kolozsvári ferences kolostor ebédlőablaka példáz legjobban (1486-ból) (Entz 1974, 213; Lux G. 1942, 117; Müller 1929, 10). (30/9). A másik egyenes záródása orrtagos ablak is itt található - (30/8). A többi Selmecbányán (Szent Katalin templom 1488-91 között) (Borovszky 1896, Hont vármegye, 1911, 121; Lux K. 1915, 20; SPNS 1967, 73) - 30/5). Sajómagyaroson (30/7) és Szilágynagyfalun (30/10) (Bunyitay 1887, 24; Kováts 1942, 224) található. Néhány példától eltekintve megmerevednek, egyenesebbé válnak a fölfelé néző halhólyagok vonalai: 30/11 - Dobsina (1480-ból) (SPNS 1967, 308), Csikmenaság, 30/12 - Miskolc (1470-1489 között) (Horváth 1964, 5-22; Komáromy 1962, 11-12), 30/13 - Muzsna (1480-86 között) (Drägut 1976, 210; Lux G. 1944, 147), 30/14 - Magyar-kecel, 30/15 — Nyírbátor, minorita templom (1480 körül) (Entz-Szalontai 1959, 18-19, Lux G 1940a, 22). A kőrácsok egyszerűsödési folyamata fölgyorsul a század végére é$ egyértelműen két alapvető irányzata válik szét. A hagyományos formák leegyszerűsödése és újabb, egyszerű formák keresése. Ez utóbbi részint még a körző adta vonalakat kedveli, részint már egyenes vonalakat használ, igazi kőrácsot képezve: 31/1 - Szilágynagyfalu (Bunyitay 1887, 24; Kováts 1942, 224, 31/2 - Liptószentandrás, 31/3, 11 - Szepeshely (1488-3) (Wagner 1954, 148), 31/4- Szentbenedek, 31/5 - 10, 12-14 Okolicsnó (1480-92) (SPNS 1968, 418; Divald 1927, 86). 31/15 Miskolc (1470-89) (Komáromy 1962, 11-12; Horváth 1964, 5-22), 31/16- Ruszt (Schmeller-Kittl976, 259), 32/1 - Poprád, 32/2 - Okolicsnó (1480-92) Divald 1927, 86; SPNS 1968,418). A csúcsból lefelé csüngő halhólyagok több változatban is készültek a XV. század végén: 32/3 - Nagyszeben (1486-ig) (Entz 1974, 204; Kővári 1852, 248; Reissenberg-Henszlmann 1883, 3; Szőnyi 1933, 196), 32/4 - Nagykapus (Lux G. 1944, 128); 32/5 - Körmöcbánya (1488tól) (Sasky 1956b, 63), 32/6 - Muzsna (1480-86 között) (Drägut 1976, 210; Lux G. 1944, 147). A két oldalról közép felé forduló halhólyagok változatai is sok középkori templomunkon megtalálhatók: 32/7 - Magyarkecel (Bunyitay 1887. 22-23; Entz 1967, 84), 32/8 - Abaújnádasd (1458-78 között) (SPNA 1969, 328); Agyagfalva (Dávid 1981,49), 32/9 - Besztercebánya (1475-78) (Kovaőovicová-Sásky 1955, 54; SPNS 1967, 53), 32/10; Szilágynagyfalu (Bunyitay 1887, 24; Kováts 1942, 224), Alsódiós, Körmöcbánya (1488 körül) (Sásky (2/) 1956, 63), 32/11 - Székelyderzs, Ecel, Szék (1464 körül) (Entz-Sebestyén 1947, 37), Noszoly, Bánffyhunyad, (1483-ból) (Kováts 1942, 229), Akli, 32/12 - Magyarkeccl (Bunyitay 1887, 22-23; Entz 1967, 84). A szív motívum néhány fajtája is feltűnik a század végén: 32/13-Bárca, 32/14, 15 - Okolicsné (1480-92), Divald 1927, 86; SPNS 1968, 418), 32/16 - Buda, domonkos kolostor templom (1490 körül); itt a szív motívum két széthajló halhólyag fölött van (Horler 1955, 347; Lux G. (2) 1940, 114-116)" A forgó halhólyagváltozatok (kettő, három és négy), valamint egyéb halhólyagvariációk továbbra is népszerűek: 33/1,2 - Selmecbánya, Szent Katalin templom (1488-91) (Lux K. 1915, 20; Borovszky 1896, Hont vármegye 1911, 121; SPNS 1967, 73). 33/3 - Körmöcbánya (1488 körül) Sásky 1956, 63), 137