Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Tanulmányok – Abhandlungen - Siklósi Gyula: Mérműves ablakaink és kronológiai rendszerük. p. 123–204.

33/4 - Sajókeresztúr, Héthárs (1493-ból) (Divald 1913, 8; SPNS 1968, 226), 33/5-Bárca, 33/6 - Székesfehérvár, Szent Anna kápolna (1470-78) (Fitz 1957, 54), - Kassa, Szent Mihály kápolna, 33/7 - Abaújnádasd (1458-78 körül) (SPNS 1969, 328), 33/8 - Szlatina, 33/9 - Szepeshely (1488-93 között) (Wagner 1954, 148), 33/10 - Kolozsvár, ferences kolostor (1486-ból) (Entz 1974, 213; Möller 1929, 10) 33/11, 14 -- Muzsna (1480-86 között) (Drägut 1976, 210; Lux G. 1944, 147), 33/12 - Dés (esetleg a XVI. sz elején (Entz 1942, 8, 1974, 209; Orbán 1888,333), 33/13 - Szepeshely (1488-93 között) (Wagner 1954, 148), 33/15 - Csetnek (1460 után (Borovszky 1896, Gömör-Kisont vármegye, 37; L.T. 1868, 373; SPNS 1969, 257). Hagyományos formát mutat a zsámbéki 2512-es rózsaablak amely 1480-90 között készülhetett (33/16) (Guzsik 1974, 47-60; Henszlmann 1880, 110; Lux G. 1939, 12; Tombor 1955, 6) Továbbra is használatosak a homokóra típus különféle formái: 34/1 - Ráckeve (1487-ből) (Technika 1939) 34/2 - Kolozsvár, ferences kolostor (1486-ból) (Lntz 1974, 213; Möller 1929, 10) 34/3 - Csetnek (1460 után) (Borovszky 1896, GömörKishont vármegye, 37; L. T. 1868, 373; SPNS 1969, 257) Újszerű a Vilmányi templom körácsa - 34/4. A kör motívum és variációi egyarán az egyszerűsödés másik ágának jegyében fogantak. Megjelenik például a kör priemrbe foglalat kereszt. 34/5 - Csetnek (Borovszky 1896, Gömör-Kishont vármegye, 37; L. T. 1868, 373; SPNS 1969,257), 34/6 - Nagyvázsony, (1481 körül (Éri 1959, 52), Radvány 34/7 - Agyagfalva, 34/8 - Pécs (kőtár) (Dercsényi-Pogány 1956, 146), 34/9 - Ráckeve (1487) (Technika 1939), 34/11, 16-Zabola, 34/12-Csetnek, 34/13 - Selmecbánya, Szent Katalin templom (1488-91) (Borovszky 1896, Ilont vármegye, 191 I; 121; Lux К 1915, 20; SPNS 1967, 73) 34/14 - Szilágynagyfalu, 34/15 - Agyagfalva. A "szokványos" motívumok között a körbe foglalt kereszt és X alakú négy karéj, illetve három karéj több változata ismert a XV. század végén: 35/1 - Árvavárai ja ( 1481 -83 között) (Caplovié 1962, 77), 35/2, 9 - Csetnek, 35/3 (Borovszky 1896, Gömör-Kishont vármegye 37; L. T. 1868, 373; SPNS 1969, 257) - Selmecbánya, Szent Katalin templom (1488-91 között) (Borovszky 1896, I Iont vármegye 1911, 121; Lux К 1915, 20; SPNS 1967, 73), Aranyosmeggyes, 35/4 - Sárospatak (1482-ből) (Fercnczy 1972, 139-149; Genthon 1961, 250; Molnár 1966, 228-233) 35/5 - Nagykapus, 35/6 - Veresegyháza, 35/7 - Szilágycseh (Bunyitay 1887, 36; Kováts 1942, 213, 700), Beregszász (1518-ból) (Deschmann 1980, 40-43), Jánosrét (1487-ből) (SPNS 1968, 261), Székesfehérvár, Szent Anna kápolna (1470-78) (Fitz 1957, 54), Boldva, Bántornya, 35/8 -Zabola, Radvány. Az ívnégyszög és variációi is megmaradtak a század végéig: 35/10-Csetnek, 35/11 - Bártfa, Szent Egyed templom (1482-86) (Divald 1915, 313) 35/12 - Sárospatak (1482-ből) (Ferenczy 1972, 139-149; Genthon 1961, 250; Molnár 1966, 228-233), 35/13 - Kolozsvár, ferences kolostor (1486-ból) (Entz 1974, 213; Möller 1929, 10). Egyedi kompozíciók a kassai székesegyház hajóablakai (1496-97 között; 35/14-16 (Mihalikl912, 9-36). A 36/1es ablak a korszak egyetlen ívháromszögbe foglalt hármas primerkompozíciója (Bártfa, Szent Egyed templom 1482-86 között) (Divald 1915, 313). A hármas primerelrendezés a XV. század végén is divatos marad. Kör halhólyag - ívnégyszög - homokóra - ívháromszögvariációk teszik a körácsokat változatossá: 36/2, 3, 5, 15 - Szepeshely (1488-93 közöttt) (Wagner 1954, 148) 36/4 - Kolozsvár, Farkas utcai templom (1486-1516 között) (Balogh 1935, 10; Bágyuj 1959, 163; Debreczeni 1942, 118; Rados 1941-42, 3), 36/6 - Vörösklastrom (1462 után) (Dvoráková-Krása-Stejskal 1978, 87; Eber 1915, 96 - az ablakok kőrácsainak kormeghatározása (XIV. sz. vége) téves - Lechner 1929, 4; Mencl 1954, 73; Myskovszky 1895, 227; Repéak 1954,67), 36/7 - Kassa, székesegyház (1496-97 között) (Mihalik 1912, 9-36), 36/8, 9 - Nyírbátor, minorita templom (1480 körül) (Entz-Szalontai 1959, 18-19; B. Gyürky 1943, 12-20; Lux G. (1) 1940, 22). 36/10 - Bártfa, Szent Egyed templom (1482-86 között) (Divald 1915,313), 36/11, 12 - Sárospatak (1482-ből) (Ferenczy 1972, 139-149; (Genthon 1961, 250; Molnár 1966, 228-233), 36/13, 14- Szászsebes, 36/16 Besztercebánya, Fő templom (1475-78 között) (Kovacovicová-Sásky 1955, 54; SPNS 1967, 53). A XV-XVI. század fordulójához úgy érkeztünk el, hogy nem változtak meg az eddig kialakult formák. Csak aránybeli eltolódás következett be. Szinte kizárólag halhólyagok uralják a kőrácsokat. Ezek között is valamivel nagyobb arányban találhatók meg az orrtag nélküli alakzatok. Ebben a korszakban a következő helyeken folytak építkezések: Kolozsvár, Farkas utcai templom (1486-15lóig) (Balogh 1935, 10; Bágyuj 1959, 163; Debreczeni 1942, 118; Entz 1974, 212; Rados 1941-42, 3). 37/1, 3-10, 12; 38/1-4? Dés - 37/2, Szeged - Havi Boldogasszony templom (1494-1503-ig (Bálint 1966, 9; Cs. Sebestyén 1938, 93-113/ - 37/11, 38/ 5-7, 9, 13.; 39/1 - Bodrogkeresztur (1481-1520-ig) (Marosi 1975. 129; Technika 1943) 37/13-15, Nyírbátor, ref. templom (1488-151 1 között) (B. Gyürky 1943, 13-20; Genthon 1961, 217/ - 37/16; 38/8-10, 12, 39/2 - Kassa, Szent Mihály kápolna 38/11 — Rudabánya- 38/14 - Törpény, 38/16. Az eddig ismert típusok közül a XV-XVI. század fordulóján is használták a homokóra motívumot (39/3-6), a középről felfelé induló halhólyakokat (39/7-9), a két oldalról egymás felé forduló halhólyagokat (39/10-13): 39/3 - Kassa ferences templom, Bodrogkeresztur (1481-1520 között) (Marosi 1975, 129; Technika 1943), Csütörtök, Bánffyhunyad (1483-ból (Kováts 1942, 229), 39/4 Szepsi, Csetnek, Szöllösgyula, Dés) itt több kőrácstípus is készült ekkortájt (39/5, 6, 9, 12). 138