Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.

A városfalra a török kor után, a városfal elbontását követően, újkori házat alapoztak. (Siklósi Gyula) Pákozd-Tóvár (Kopolyás-Hereföldek) A Velencei tó ÉNy-i partján, Pákozd községtől délre található, kora újkori erődített terület sáncát kutattuk, három helyen vágva át a sáncot. Az első szelvény a sánc legmagasabb pontját metszette a nyugati oldalon, 7 m hosszan és 2 méteres mélységig. A második kutatóárkot a terület északi oldalán húztuk, 6x2 méteres kiterjedésben. A harmadik kutatott terület a kísérőd északi sarkánál volt 6x1,5 méteres szakaszon. Mindhárom szelvényben ugyanabban a mélységben megtaláltuk az azonos rétegeket: néhány cm vastagságú, hagymahéj szerűen egymásra rakódó földcsíkok, melyek csak a sánc egyes részein voltak láthatóak. Valószínűleg a sáncnak nem volt különösebben megtervezett-, megépített szerkezete, eredeti formája hasonlíthatott a maihoz. A második szelvényben a felszíntől 10-15 cm mélységben egy 30-40 cm vastag iszapfoltot találtunk, mely a szelvény hosszanti tengelyével megegyező irányban haladt. Többségében jellegtelen, zömében 17-18. századra keltezhető kerámiaanyag került elő. A második szelvényben 25 cm mélységben egy vasalt csizmasarkot találtunk, bőrmaradványokkal a kora újkorból. Az ásatás megtekintette: T. Bíró Mária, Nováki Gyula és Soproni Sándor. A feltárás folyamán segítséget nyújtottak az ELTE Régészettudományi Intézetének hallgatói, akik közül Ászt Ágnes és Thúry László végig részt vett az ásatáson. (Terei György-Vágó Csaba) Székesfehérvár-Hiemer ház-tömbje Ebben az évben 6 db árkot húztunk, illetve bővítettünk. Az 53. sz. árokban a barokk házhoz tartozó formátlan kövekből rakott külső útburkolat kiterjedését tisztáztuk. Követtük a korábban megtalált, K-Ny-i irányú középkori fal nyomvonalát, azonban csak kiszedett helyét találtuk meg. Megtaláltuk a 3. sz. árokban feltárt középkori pince déli falának nyugati folytatását, melyet az újkori házfal elbontott, részben ráépült. Feltártuk egy újkori emésztőgödör falait, melyek a középkori házfal köpenyfalával alkottak egy egységet. A 65. sz. szelvény nyugati részén talált újkori fal is a középkori ház falához épült, tehát későbbi annál. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Országzászló tér I. A tatarozás miatt szükségesé vált leletmentés során a háztól keletre eső telken a királyi vár részletei kerültek felszínre. A középkori rétegek a pince betonpadlója alatt feküdtek. Sajnos a pince padlója alatt 80 cm-el már mindenütt feltört a talajvíz. Összesen kilenc árkot húztunk, melyekben igen nagy területen egy nagy köves, habarcsos, elterített pusztulási törmeléket találtunk. Ezen áthatolt néhány cölöplyuk, ezek az 1601-1602 között épült Király-bástya alapozásához tartoztak. Ugyancsak ebbe a törmelékes rétegbe ástak és falaztak ki egy újabb kori (18. z-i) kutat. Két árokban egy kb. 80 cm széles falat találtunk, melynek nyomvonalát 5 méteren követhettük. Sikerült feltárnunk a Mátyás király uralkodása alatt épített, 1601-ben elbontott ÉK-i rondella ÉK-i falindítását. Ennek K-i oldalfalát a ház melletti telken korábban már feltártuk. A 9. sz. árokban egy köves szintet és egy újkori ciszterna falát tártuk fel. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár- Városház tér A II. világháborús emlékmű felállításához körülkerített területen az itt álló fák megóvása miatt mindössze két árkot áshattunk. Az I. sz. kutatóárok K-i végén egyelőre alaprajzilag értelmezhetetlen falmaradványt találtunk, míg az árok Ny-i oldalán már az emlékmű alapozási munkálatai közben agyagba rakott kőfal maradványait figyeltük meg. A II. sz. árokban egy köves alapozású (vastagsága kb. 20 cm) öntött habarcsos, fehér színű járószintet találtunk, a mai felszíntől kb. 160 cm mélységben. Ezt a felső járószintet egyszer megújították. A járószintben és a fölötte levő pusztulási törmelékben faszéndarabokat, 16-17. sz-i kerámia töredékeket és állatcsontokat találtunk. A belső járószint D-i végén kiszedett fal helyét rögzítettük., É-i végén a fal helyét újkori beásás pusztította el. Falvastagságát idő- és tér hiányában nem állapíthattuk meg. Ugyancsak meghatározhatatlan maradt az épület pontosabb alaprajzi elrendezése, funkciója. A mindenképpen török hódoltság kori építményt La Vergne 1689-ben török templomnak nevezte és sokszögű alaprajzzal ábrázolta. Rekonstrukciónk szerint elképzelhető, hogy az épület nyolcszögű volt, belmérete kb. 11x11 m lehetett. (Siklósi Gyula) 1996 Szabadbattyán-Malom csatorna Szabadbattyán határában folytatódott a Sárvíz- Malomcsatorna bal partján fekvő késő római kori villa feltárása. A kutatás az épület É-i traktusára koncentrálódott. Felszínre került a csarnokból (1. helyiség) nyíló. 10.4 m hosszú "L" alakú helyiség (3. helyiség) , melynek rövidebb oldala közel 7 m, szélessége 5 m. Ezt a termet a nyugati oldalon két másik, még feltárás alatt álló, eddig 12 m hosszú, 7 m széles (8. helyiség) és 4 m hosszú, 5 m 333