Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. A Szent István Király Múzeum Évkönyve. 27. 1993-1997 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1998)

Évi jelentés 1993–1997 – Jahresbericht 1993–1997 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 327–336.

széles (9. helyiség) helyiség határolja. A 3. teremből ajtó és valószínűleg falépcső vezethetett, a magasabban fekvő, széles és keskenyebb fűtőcsatornákkal ellátott 8. helyiségbe. Felszínre hoztuk a terem ÉK-i oldalán elhelyezkedő nagyméretű praefurnium egy részét is. A csarnoktól K-re, 12 m-re került elő az épület ÉK-i zárófala, mely mellett, három, egymástól 1,90 m és 2,90 m távolságra fekvő 1,20 és 1,10 m széles, mélyen alapozott pillér helyezkedett el. E falhoz kívül, egy É-D irányú, belül vakolt, enyhe lejtésű vízelvezető csatorna csatlakozott. Az épület K-i szárnyának É-i oldalán húzott kutatóárkunk (96/3 árok) egy újabb terrazzo padlós, fütőcsatornával ellátott helyiséget érintett, melynek külső oldalához egy vakolt kádat építettek. Az újonnan feltárt termeket, a 3. helyiség kivételével falfestmények díszítették. Az épület alatt húzódó korábbi épület nyomait (3. helyiség alatt, a K-i oldalon) néhol, az épen maradt padlószintek elbontása nélkül, sikerült rögzítenünk. Az érintetlen omladékból és a törmelékes rétegből kerámia- és üvegtöredékek (sok ablaküveg töredék), vas bronz, ólom és csonttárgyak kerültek elő. A korábbi rétegekből az eddig elkerült leletanyag a II. század közepétől datálható. Az ásatáson részt vett: Haraszti Gabriella restaurátor. (Nádorfi Gabriella) Székesfehérvár-Királyi bazilika Újkori épület alapozásának megszilárdítása közben a bazilika Dny-i tornyától D-re 3 m-re a bazilika tájolásától eltérő tájolású középkori fal került elő. Kapcsolatai a ma is álló épület alatt keresendők, Ny-i végénél egy É-D irányú, korábbi fal húzódik, szintén az épület alá benyúlóan. A kisszámú leletanyag csak tágabb időhatárok közötti keltezést tesz lehetővé - a fal mellett húzódó rétegekben néhány Árpád-kori cserép feküdt, elbontása pedig még a toron építése előtt megtörtént. A bazilika területén végzett ásatással meghatároztuk az épület XI. századi zárófalának helyét, a templombelsőben a DNy-i torony É-i oldalán a templom Ny-i sávját érintő több átépítési periódust dokumentáltunk. Az alapfalak elhelyezkedésében mutatkozó rendszertelenséget a torony 160l-es felrobbanásakor bekövetkezett elmozdulások okozzák. A Ny-i építmény területén tisztázódott, hogy a bazilika pillérsora vonalában húzódó sávalap K-i szakaszát a gótikus DNy-i torony építésekor elbontották, helyére a torony Ny-i támpillérének alapozása épült. (Biczó Piroska) Székesfehérvár-Ady E. u. 5. Az Ady Endre u. 3. sz. ház északi kerítésfalának vonalában, a Várkapu u. 2. sz. ház D-i kerítésfalának vonalában 1993-ban megtaláltuk az 1572-ben épült támpilléres városfal felmenő falát, melyet bemutattunk. Bebizonyított tény, hogy az Ady E. u. 5. sz. ház északi részén, a Várkapu utcai ház északi fala az elbontott 16011602-ben épült városfal maradványaira, annak vonalában épült. A 13. század második felében épített városfal maradványai -jelenlegi ismereteink alapján - az Ady E. u. északi házsorának déli fala alatt húzódhatnak. Leletmentésünk arra irányult, hogy az 1572-ben épített városfal nyomvonalát és az ennek a földfeltöltéséhez támaszkodó esetleges későközépkori - törökkori házmaradványokat feltárjuk. Ezért egy kb. É-D-i irányú, kb. 13 m hosszú és 1,5 m széles kutatóárkot húztunk, középen egy tanúfallal. Az árok déli részén (1. sz. árok) 80 cm falszélességü, formátlan, nagyobb mészkődarabokból vöröses, habarcsba rakott fal alapozását tártuk fel. Sajnos további részleteinek feltárására nem volt lehetőségünk. Az árok északi részé (2. sz. árok) megtaláltuk a városfal alapozásának 200 cm hosszú gerendákból rótt, földbe rakott alapozását a korábbi árokpart lejtőjének kezdetén (6/b réteg). Sikerült feltárnunk a fal (valószínűsíthetően) egy támpillérének részleteit. Ezt a támpillér (?) részletet formátlan fehér mészkövekből, fehér habarcsba rakták a gerendavázas falalap északi végénél. A pillér (?) részlet teljes feltárására nem kerülhetett sor, mivel pénzünk elfogyott. A részleges feltárás ellenére a városfalak (1572 és 1601-1602) nyomvonalai és a későközépkori - törökkori ház elhelyezkedése meghatározhatóak, bemutathatóak. (Siklósi Gyula) Székesfehérvár-Koronázó tér. 4. Az egykori Földhivatal pincéjében két árkot húztunk, melyekben a királyi bazilika mellett álló kolostor a Vasvári Pál u. 4-ben és a Centrum Áruházban már megtalált nyugati traktusának falait szerettük volna feltárni. Két árkunkban több (5 db) törökkori sír bolygatott maradványát tártuk fel. Ezek a maradványok kivétel nélkül a mai pinceszinttől (109,93) kb. 180 cm mélységben lévő középkori járószintek fölötti habarcsnyomos feltöltési rétegben (4. sz. réteg) voltak. (A mai utcaszint a ház előtt 112,29 m). Az 1. sz. árok nyugati végében megtaláltuk a kerengő folyosójának nyugati-, a nyugati traktus keleti falának kiszedett helyét. Ennek szélessége kb. 90 cm-110 cm között lehetett. A kiszedett fal beásásához öntött habarcsos járószint csatlakozott, melyet a fal lebontását megelőzően legalább háromszor megújítottak. A két itt talált sírrészietet a járószintek fölé, illetve azokba mélyedő beásásban találtuk. A 2. sz. árokban ugyancsak a hasonló szinten elhelyezkedőjárószintek feletti beásásban találtuk a három sírrészietet. Ebben az árokban egy legújabb kori beton medence kiépítése folytán nemtalálhattuk meg a kerengő keleti (udvari) falát. (Siklósi Gyula) 334