Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 23. 1984-1985 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1987)

Évi jelentés 1984–85 – Jahresbericht 1984–85 - Fülöp Gyula: Régészeti kutatások. – Archologische Forschungen. p. 275–277.

Csákvár-Szabadság и.—Május 1. utca Szennyvízvezeték fektetése közben kerültek elő a már ismert késő római kori temető újabb sírjai. A munkálatokkal párhuzamosan a munkaárokban sikerült feltárni a csákvári római kori temetők 1637—1648. sz. sírjait. A halottakat koporsóba, téglasírba és korábbi kőfaragványok felhasználásával készlüt szarkofágba temették. Csaknem valamennyit kirabolták még a római korban, így a leletanyag szegényes volt : vas eszközök, kerámia, hagymafejes fibula. A feltárásokban Jungbert Béla és Varró Ágnes néprajzos segédkezett. (Fülöp Gy.) Dunaújváros-Batsányi и. A város Cirkusztérnek evezett területén a Városi Tanács építkezését megelőzően leletmentést végeztünk. A feltárás során avar és Árpád-kori településmaradványok kerültek elő. Négy szétdúlt ház, számos kemence és bonyolult árokrendszer. A leletanyag döntő többségét cserépbogrács-töredékek alkotják. A lelőhely valószínűleg szorosan kapcsolódik a partrendezés során már korábban feltárt avar és Árpád-kori település jelenségekhez. (Pásztor E.) Dunaújváros-Béle városrész-Alsófoki patak-Simonyi dűlő Az 1979-ben felfedezett avar kori település feltárását folytattuk. Nagyszámú mesterséges és természetes árkot tártunk fel. Felszínre került a 14. számú kőtűzhelyes, félig földbeásott lakógödör. A szabadtéri kemencék elszórtan kerültek elő a területen : 14—20. szám. A kevés számú, töredékes kerámiaanyag a VII— VIII. századra keltezhető. Az ásatáson Fanszalcszky Gábor régész segédkezett. (Fülmp Gy.) Rácalmás-Göböl járás A X. századi köznépi temetőben újabb 69 sír feltárásával a temetkezések száma 436-ra emelkedett, ennek ellenére a temető széleit még csak a Ny-i szárnyon találtuk meg. A szegényes mellékletű temetkezések között gazdagabbak is voltak, ezekből nyakperecek, fehérfém és ólom félhold-csöngők, ezüst fóliával bevont üveggyöngy nyakláncok, mentegombok és ruhadíszek kerültek elő, egy gyermeknek avar öntött griffes övdísz szolgált nyaklánc csüngőként. A temető D-i szélén ismét találtunk avar sírokat, feldúlt ló- és férfitemetkezéseket (A. 13—14. sz. sír). A férfinek préselt négyszögletes griffes övveretei voltak. (B. Horváth J.—Bóna I.) Mezőkomárom- Sirhegy A községtől D-re, a Sió mellett emelkedő magas löszplató nyúlványán, homokkitermelés közben sírokra bukkantak. Leletmentésünk során feltártunk két XVII—

XIX. századi koporsós sírt és több középkori szemétgödröt. Megfigyeltük egy templom kő-tégla falazatát. Az ásatás előtt került elő egy ovális üvegmedailon, benne a János evangélium német nyelvű, gót betűkkel nyomtatott, kivágott részlete. (Fülöp Gy.) Székesfehérvár-Kossuth u. 3. Székesfehérvár belvárosának központjában 1984 tavaszán közműépítés és tatarozás kapcsán kezdtünk leletmentést. A Kossuth u. 3. sz. ház Ny-i falával csaknem azonos irányú középkori falat találtunk. A középkori fal É-D-i irányú és 2 m széles. A ház Ny-i falában egy — a falnál későbbi — középkori ház csigalépcsőjének részletét bontottuk ki. (Siklósi Gy.) Szék csfehér vár- Rom к ert Célkutatás érdekében a középkori királyi bazilika és prépostság területén végzett XIX—

XX. századi feltárások során előkerült, és 1938-ban közösen eltemetett mintegy 340 emberi csontvázat tartalmazó sír felnyitására és az embertani leletek kiemelésére került sor. A leletek az István király Múzeumban kerültek elhelyezésre. Munkatársak: Ács Tibor, Éry Kinga, Fitz Jenő, Fülöp Gyula, Nemeskéri János. (Fülep F.—Kralovánszky A.) Székesfehér vár-Sziget A johannita rendház területén végzett leletmentésünket ez évben is folytattuk. A leletmentést az épülő Lenin lakótelep építési munkái tették szükségessé. A johanniták rendháza az egykori Sziget külváros egy mocsarakkal határolt félszigetén épült fel a XII. század második felében. Pusztulása a török hódoltság korában ment végbe. Idei feltárásaink során az épületegyüttes ÉNy-i részén és a közepe táján végeztünk munkát. Az egykori rendház Ny-i részén elterülő nagy csarnok falainak és az ehhez csatlakozó épületek falainak alaprajzi elrendezését követtük, illetve tisztáztuk. A csarnokon belül két periódusban készült, fehér, öntött habarcsos járószintet találtunk. A korábbit Árpádkori, a későbbit XIV—

XV. századi cseréptöredékek datálják. Előkerült egy kőedény peremtöredéke, melyen farkukkal szív alakban összekapaszkodó, szárnyas állatok ábrázolástöredéke látható. (Siklósy G.) A rchäologische Forschungen 1984 Fehérvárcsurgó-Eresztvényi erdő (Eresztvényer Wald) Die Freilegung des im Eresztvényer wald befindlichen früheisentlichen Gräberfeldes, bestehend aus Hügelgräbern, wurde fortgesetzt. Mit den nun freigelegten beiden Hügelgräbern stieg die Zahl der hier erschlossenen Gräber auf vier an. Es ist begründet, auch die weiteren fünf Hügelgräber dieses Gräberfeldes freizulegen, obwohl alle mehr oder weniger aufgewühlt sind. Der Grabbau des Hügelgrabes Nr. III, erschlossen 1984, wies die Spuren einer zweifachen Holzkonstruktion mit Steinfüllung auf. Eine neuzeitliche Wühlung drang bis zur Mitte des Grabes ein. Der Grabbau des Hügelgrabes Nr. IV besteht ausschließlich aus Steinen. (I. Kovács—É. F. Petres

—B. Jungbert) Csákvár — Szabadság utca — Május J. utca Im Laufe von Kanalisationsarbeiten kamen weitere Gräber des bereits bekannten spät-römerzeitlichen Gräberfeldes zum Vorschein. Im Arbeitsgraben konnten die Gräber Nr. 1637—1648 der Csákvárer römerzeitlichen Gräberfelder freigelegt werden. Die Toten waren in Särgen, Ziegelgräbern bzw. einem Sarkophag beigesetzt, der unter Verwendung von früheren behauenen Steinen gebaut wurde. Fast alle Gräber wurden schon während der Römerzeit ausgeplündert — entsprechend ärmlich war auch das Fundgut: Eisengeräte, Keramik, Zwiebel-kopffibel. Bei der Freilegung waren die Volkskundler Béla Jungbert und Ágnes Varró behilflich. (Gy. Fülöp) Dunaújváros — Kálvária utca Schauplatz: Der früher nicht erforschte Teil von Intercisa, nördlich vom Fort. Die Fundrettung erfolgte an der schluchtigen Uferkante, unmittelbar vor der Errichtung des Uferschutzwerkes. Erschlossen wurden riesige Gruben, angefüllt mit Haus- und Bauabfällen an einer der wichtigsten Fundstätten der Bauarbeiten von Intercisa, mit fünf Häusern über den Gruben. Von hervorragender Bedeutung ist ein Gebäude bestehend aus sechs Räumlichkeiten, mit gestampftem Lehm- und Rohsteinfundament und Wellermauern; in einer Stube mit Terrazzoboden und Fußbodenheizung ist eine farbige Wandmalerei zu sehen. Spuren einer primitiven Fußbodenheizung konnten in einem weiteren Haus beobachtet werden, während ein drittes Haus, ebenfalls ein Wellerbau, eine Wandheizung hatte. Am selben Ort, teils in die Häuser und teils in die Gruben eingegraben, fanden wir Gräber, stellenweise mit Niveau-Unterschieden von mehreren Metern. Das Gräberfeld mit 150 Gräbern ist nicht 276