Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 22. 1982-1983 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1985)

Die Anjovinen in Mitteleuropa - Klaniczay Gábor: Rois saints et les Anjou de Hongroie. p. 57–66.

Knauz 1867—1868 Kovács 1982 Kumorovitz 1963 Kumorovitz 1966 KURCZ 1975 LAURENT 1954 LEVÁRDY 1973 Lixfeld 1972 Lővei 1980 Lukács 1980 LuKCSics 1930 Machilek 1978 Madzsar 1937 MAROSI 1981 Marosi 1982 MAROSI—TÓTH—VARGA MEZEY 1955 MEYER 1894 Meyronnes 1897 Muntz—Frottingham 1883 MÜLLER 1967 Nyberg 1981 PÁSZTOR 1955 Poppe 1981 PÓR 1885 Pór 1890 Pór 1901 PUSKELY 1980 Riant 1889 Rus 1977 Riegl 1887 Scholtz 1961 SCHRAMM 1939 SCHRAMM 1954—1956 SCHWANDTNER 1746 SEIBT 1978 Snyezynska-Stolot 1979 ányezynska-Stolot 1981 SZENTPÉTER Y 1937 Svahnström 1981 THOEMMES 1937 TOYNBEE 1929 VAUCHEZ 1977 VAUCHEZ 1978 VAUCHEZ 1981 WEHLI 1982 WENZEL 1860—1874 N. KNAUZ, A nápolyi Margitlegenda, Magyar Sion, 561—590, 641—662, 740—769, 821—834, 920—938; ill. 321—336, 416—435, 561—572, 641—653, 721—732. É. KOVÁCS, Anjou-reprezentáció: az ötvösség, in: MAROSI—TÓTH—VARGA 1982, 91—118. L. B. KUMOROVITZ, A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez. TBM, XV, 109—152. L. B. KUMOROVITZ, Idősb Erzsébet királyné építkezéseinek történetéhez. TBM, XVII, 9—25. Á. KURCZ, A magyarországi lovagi kultúra kérdései, (13—14. század). Kandidátusi értekezés, Kézirat. M. H. LAURENT, Le culte de S. Louis d'Anjou à Marseille au XIV

e siècle, Roma. F. LEVÁRDY, (ed., intr.), Magyar Anjou Legendárium, Budapest. H. LIXFELD, Die Guntramsage (AT 1645 A). Volkserzählungen vom Alter Ego in Tiergestalt und ihre schamanistische Herkunft, Fabula XIII, 60—107. P. LŐVEI, The Sepulchral Monument of Saint Margaret of the Arpad Dynasty, AHistArt. XXVII. Zs. LUKÁCS, A Szent László legenda a középkori magyar falképfestészetben, in: L. MEZEY, (ed.), Athleta Patriae, Tanulmányok Szent László történetéhez, Budapest, 161—204. P. LUKCSICS, Szent László király ismeretlen legendája. Budapest. F. MACHILEK, Privatfrömmigkeit und Staatsfrömmigkeit, in: SEIBT 1978. E. MADZSAR, (ed.) Legenda Sancti Gerhardi episcopi, in: SZENTPETERY 1937, II, 461—505. E. MAROSI, A művészetek a 14—15. századi Magyarországon, Kézirat. E. MAROSI, A 14. századi Magyarország udvari művészete és Közép-Európa, in : MAROSI—TÓTH— VARGA 1982, 51—77. E. MAROSI—M. TÓTH—L. VARGA, (eds.), Művészet I. Lajos király korában, 1342—1382. Katalógus, Budapest. L. MEZEY, Irodalmi anyanyelvűségünk kezdetei az Árpád-kor végén, Budapest. G. A. MEYER, Szent Simon ezüstkoporsója Zárában, Budapest. F. MEYRONNES, Sermon sur S. Louis de Toulouse, Liber de Laudibus B. Francisci Analecta Ordinis Minorum Capucinorum XIII. E. MUNTZ

—A. L. FROTTINGHAM, // tesoro délia Basilica di S. Pietro in Vaticano dal XH° al XIV° secolo, Archivio délia R. Società di Storia Patria, VI. 14 sg. L. MÜLLER (ed.), Die Altrussischen Hagiographischen Erzählungen und Liturgischen Dichtungen über die Heiligen Boris und Gleb. München. T. NYBERG, St. О lav, als der erste einer Dreiergruppe von Heiligen, in: Svahnström, 1981, 69—84. E. PÁSZTOR, Per la storia di San Lodovico d'Angiè, (1274—1297), Roma. A. POPPE, La naissance du culte de Boris et Gleb. Cahiers de Civilisation Médiévale. XXIV, 29—54. A. PÓR, (ed.) Acta legationis cardinalis Gentilis 1307—1311, Monumenta Vaticana Históriám regni Hungáriáé illustrantia, Ser. I, Tom. 2, Budapest. A. PÓR, Lipóczi és Nekcsei Demeter és Sándor, Sz, XXIV, 20—43. A. PÓR, Erzsébet királyné aacheni zarándoklása 1357-ben, Sz, XXXV, 1—14. M. PUSKELY, Árpádházi Boldog Erzsébet és a 14. századi misztika, Róma. P. RIANT, Déposition de Charles d'Anjou pour la canonisation de S. Louis, Notices et documents publiés par la Société de l'Histoire de la France, a l'occasion de son 50

e anniversaire, Paris, 155—180. T. Rus, Les institutions politiques centrales du Danemark 1100—1332. A. RIEGL, Ein angiovinisches Gebetbuch in der Wiener Hofbibliothek, Mitteilungen des Instituts für österreichische Geschichtsforschung, VIII, 431—454. B. W. SCHULTZ, The Canonization of Edward the Confessor, Speculum, XXXVI, 38—60. P. E. SCHRAMM, Der König von Frankreich, Weimar. P. E. SCHRAMM, Herrschaftszeichen und Staatssymbolik, I

—

III. Stuttgart. I. G. SCHWANDTNER (ed.), Scriptores rerum hungaricarum veteres ac genuini ... Bibliopolae, Vindobonensis. F. SEIBT (ed.), Kaiser Karl IV. Saatsmann und Mäzen, München. E. ŐNYEZYNSKA-STOLOT, Studies on Queen Elizabeth's Artistic Patronage, Critica d'Arte, fasc. 166—168. E. SNYEZYISTSKA-STOLOT, Tanulmányok Lokietek Erzsébet királyné műpártolása köréből (Ötvöstárgyak). Müv. Ért. XXX, 233—254. E. SZENTPETERY (ed.), Scriptores Rerum Hungaricarum, I—

II. Budapest. G. SVAHNSTRÖM, (ed.), S. Olav, seine Zeit und sein Kult, Acta Visbyensia VI., Uddevalla. E. THOEMMES, Die Wallfahrten der Ungarn an der Rhein, Aachen. M. TOYNBEE, S. Louis of Toulouse and the Process of Canonization in the Fourteenth Century, Manchester. A. VAUCHEZ, "Beata stirps". sainteté et lignage en Occident aux XIII

e et XIV

e siècles, in: G. DUBY

—J. LE GOFF (eds.), Famille et parenté dans l'Occident médiéval, Rome, École Française de Rome, 397—406. A. VAUCHEZ, Canonisation et politique au XIV

e siècle. Documents inédits des Archives du Vatican relatifs au procès de canonisation de Charles de Blois, duc de Bretagne ( +1364), in: Miscellanea in onore di Mgr Giusti, Città di Vaticano. A. VAUCHEZ, La sainteté en Occident aux dernières siècles du Moyen Age, d'après les procès de canonisation et les documents hagiographiques, Roma, École Française de Rome. T. WEHLI, Könyvfestészet a magyarországi Anjou udvarban, in: MAROSI—TÓTH—VARGA 1982, 119—136. G. WENZEL, Árpádkori új okmánytár, Pest, Budapest, I—

XII. 66