Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 20. 1980 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1983)
Közlemények – Mitteilungen - Siklósi Gyula: Bencés medailon a székesfehérvári várfal mellől. p. 241–242. t. LXXVIII–LXXIX.
BENCÉS MEDALION A SZÉKESFEHÉRVÁRI VÁRFAL MELLŐL 1981 őszén leletmentő ásatást végeztünk Székesfehérvár belterületén, a József Attila Gimnázium udvarán. (Jókai u. 20.) A feltárások során, a 4. sz. árokban meglelt várfalrészlet mellett törökkori szemétgödörre bukkantunk. A szemétgödör hódoltság-kori táljai, edényei és kályhaszemei közül kis bronz medaliont emeltünk ki (1. sz. : 81.1.). A nyolcszögű, egészen vékony bronz lapocska aránylag jó megtartású, mindössze négy apróbb csorbulás és két egészen kicsiny repedés észlelhető felületén. Füle letörött, pótlására másodlagosan kilyukasztották, éppen Szt. Benedek fejábrázolásának bal oldalán, illetve a hátlap „IHS" feliratának „I" betűjénél. A lyukat az előlap felől ütötték. Magassága 244 mm, szélessége 213 mm. A medalion mindkét oldalán látható a verőtő nyoma, e vonal mellett mind a két oldalon apró, liliom-szerű sordíszt találunk (1. ábra). Az előlapon ezen belül Szt. Benedek álló alakját ábrázolták. Jobb kezében keresztben végződő pásztorbotot, a másikban pedig a sikertelen mérgezési kísérletet szimbolizáló méreg poharát tartja, melynek tartalmára a fölötte látható kígyó utal. A Szent Benedek ábrázolásoknál a kehely vagy pohár megjelenítése a fölötte látható kígyóval megszokott (LCI 1973, 354, SACHS—BADSTÜBNER—NEUMANN 1973, 56.), a kígyó feje általában Szt. Benedek felé fordul, (kivéve például egy később leírt budavári darabot) Szt. Benedek fej ábrázolása s a kereszt feletti rész rosszul kivehető, elkopott. A szent alakja körül „S-BENEDICTI" ORA" (a két pont között e helyen egy kis virág díszlik) P(ro) N(obis) felirat látható (LXXVIII. tábla 1.). A hátlap említett keretdísze mentén körös-körül rövidítéses körirat olvasható, felülről a következő sorrendben : (I)HS (az I helyén a másodlagos lyuk látható) VRSNSMV SMQLTVB A medalion középső részére egy bencés kereszt került, ezt a bronz lapocska formájának mintájára nyolcszög alakban egyenes vonal („gyöngysor") határolja, melyet szabálytalan távolságban és nagyságban apró vonalkák metszenek. A kereszt szárai mellett adódó négy ívháromszögben négy betű található : С S P В A kereszten magán is betűk ülnek. A függőleges betűsorban С S S M L, a vízszintesben az iménti középső „S" betűvel együtt N D S M D olvasható. A függőleges sor legalsó betűje mellett, két oldalról még két betűt láthatunk „bepréselve" a kereszt két oldalsó vonala közé. Ezek az imént említett L betűtől valamivel lejjebb helyezkednek el : E L M (LXXVIII. tábla 2. ). Az utóbb említett „E" és„M" betűk kivételével hasonló betűsorok láthatók egy 18. sz. közepére keltezhető augsburgi (?) rézmetszet bencés keresztjén és a mellette, a keresztbal szárán ábrázolt függő érmén. A metszet ördögűző hatására az alatta látható felirat utal: „Fliehet von damren ihr Höllische Geister". (LXXIX. tábla 3.). A rézmetszetenfekvő 17. sz-i bencés plaketten bencés és Zakariás áldásokat fedezhetünk fel (HAUSMANN—KRISS—RETTENBECK, 1966, 144.). A bencés áldásokra vonatkozó betűk és elhelyezésük megegyezik a rézmetszeten látottakkal. A szentek ábrázolását és áldásaikat egyaránt halmozó, szintén 18. sz-i délnémet háziáldás ovális alakú Szt. Benedek és bencés kereszt ábrázolásának betűi megegyeznek az eddigi analóg példányokéival. A háziáldások e fajtája egyébként délnémet, cseh és osztrák területeken terjedt el (Ibid., 155) (LXXIX. tábla 4.). Ezekkel megegyező, hasonló elhelyezésű betűket találunk egy 17. sz-i ezüst „bencés pfennig" felületén (Ibid.) (LXXIX. tábla L). Magyarországon is több analógiát ismerünk. Az egykori Pentele területén, a papírgyári építkezések során előkerült sír leletei közül az egyik bronz medalion felületén apró, ovális éremábrázolás látható, amelyen bencés kereszt díszeleg (Makkay, 1965) (LXXIX. tábla 2.). Betűi megegyeznek az eddig ismertekkel. A medalion viselőjét a Bádeni Lajos vezette császári hadak 1691-es táborának területén temették el. Az érmét pedig — felirata szerint— 1682-ben készítették, Salzburgban (BÓNA—VÁGÓ, 1966, 32—33). A budai vár feltárásakor Zolnay László a székesfehérvárihoz hasonló két példányra lelt (LXXIX. tábla 3—6.). Ezek kora azonban a fehérváriénál későbbre tehető, mivel habán részletek mellett került elő.( x ) Mindkettő hasonló a fehérvárihoz, az egyik ovális, a másik nyolcszög alakú. Az eddigi analóg példányok keresztjének alsó szárán hiányzó E és M betűk ezeken sem tűnnek fel. Más a gyöngysorok mustrája is. Érdekes, hogy mindkét medalion méregpoharát síkban, oldalnézetben ábrázolták, ellentétben a fehérvárival, melyet térben, rálátással láttatott készítője. Az analóg példányok és a fehérvári darab ismeretében felmerül a kérdés : milyen célt szolgáltak ezek az érmék, mi lehetett az ismertetett rövidítések jelentése. Prosper Gueranger művében részletesen tárgyalja, hogy milyen csodatevő erőt tulajdonítottak ezeknek a medalionoknak (GUERANGER 1861). Ugyanerről a kérdésről olvashattuk „Andree-Eysn művében, amely Gueranger adatait is felhasználja (ANDRÉE—EYSN 1910, 126). Ezek szerint a medalionok érvénytelenítik a varázslatokat, méregtelenítő hatásuk van, állatokat mentenek meg a ragálytól, védelmet nyújtanak a pestis, valamint egyéb betegség ellen (nyilallás, nyavalyatörés stb.), de védenek a tűztől, megkönnyítik a szülést, és ami a legfontosabb ; hatástalanítják a sátán valamennyi átkát, mesterkedését. (1)*. Ezúton köszönetet mondok Zolnay Lászlónak, hogy közöletlen ásatási anyagát rendelkezésemre bocsájtotta 16 Alba Regia XX. 241
