Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 18. 1977/1978 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1980)
Tanulmányok – Abhandlungen - Gelencsér József: Az emberi élet nagy fordulóihoz kapcsolódó szokások Sárkeresztesen. – Wendepunkte des Menschenlebens in Sárkeresztes. p. 133–155.
a menyasszonyt a vidéki vendégekkel, a nyoszolyókkal, együtt a fölpántlikázott, fölzsebkendőzött kocsikra s így vágtattak éneklés közepette a vőlegényes házhoz. A menyasszony vőfénype, és násznagya a lányos háznál maradt. Itt éjfélkor a menyasszony helyett egy kiválasztott szép lány táncolt, akinek még a fejét is bekötötték menyecskéssen. A menyasszony kísérői a másik falubéli lakodalomból másnap reggel, nagy nótaszóval érkeztek vissza. Természetesen a másik község hagyományai, szokásai befolyásolták, ugyanakkor színesebbé tették a lakodalom keresztesi rendjét. Ma már nem emlékeznek Keresztesen olyan esetre, hogy a községből nem engedték ki a menyasszonyt. De „Sukorón, mikor hozták ki a falubu a Pup János feleségit, elibe átak a kocsinak, nem akarták kiengednyi. Asztán leugrátak a vőfények, asztán elkergették ükét." „Háború után a Naszályi Józsi Omásru hozott feleséget, aztán a legények odaátak a falu végin a kocsi elé, asztán pénzt követetek, köllött is nekik annyi." Az előbbi esetben tehát komolyan, haraggal, az utóbbiban már félig tréfásan kívántak akadályt gördíteni. ( 13 ) Tikverőzés A menyasszonytánc után rendszerint valamilyen hideg étellel, hússal kínálták meg a vendégeket, s utána virradatig táncoltak, énekeltek, mulattak. Jó lakodalom esetén a napfelkeltéig maradókat pálinkával kínálták. A háború előtti lakodalmakban ilyenkorra már minden étel elfogyott. Nem csoda, ha a legények, a pár éve házas fiatalemberek elementek tikverőznyi (ld. Pesovár 1972, 296) ,,Bekormoszták magukat, meg rongyokba őtöztek. Egy meg hordozta a hosszikosarat a kargyán, asztán csak a lakodalmas hászhó mentek be, aki hivatalos vót. Hát adott neki háromnégy tojást vagy vágott neki kis kalbászt vagy egy kis szalonnát bele. Nevetgéresztek, meg hát ugye ahun leán vagy menyecske vót, bekormoszta az a kormos. Egy vót köztük ilyen kormos. De hát attu mindenki meneküt. Cigányok is mentek velük, muzsikátak egyaránt. Hát ugye csak a hegedűsök, meg síposok. Cimbalmot meg a nagybőgőt nem vitték. Nem vót ám, akkor nem uan lakodalmat tartottak, hogy még talán másnap is turkáták a ki rántotthúst vagy mi. Hanem nem vót veszettfene se másnap reggé. Asztán mikor odahaza összevitték, hát a maguk móggya szerint a szakácsnék megpucuták vagy megaprogat(13) DÖMÖTÖR 1972, 59: ,,A vőfény kötelessége volt az akadályokat elhárítani." (14) Gyúrón Szintén nászvendégség. Bogár 1978, 44. ták, asztán az összes tojást rá, sütve. Asztán vót, akkor hát ugye télen vót jobban lakodalom, vagy hát össze, vót jó hordóbeli káposzta a pincébű, asztán tányérokban odahozták, asztán ették savanyúságnak." A század elején tartott tikver őzésre már emlékeznek. Az utolsók a harmincas évek végén, a negyvenes évek elején voltak. Természetesen nem szükségszerűen voltak minden lakodalomban. Kellett az is, hogy legyen egypár virgoncabb legény, aki tikverősnek öltözött, jó hangulatot teremtett. A lakodalmi mulatság ezen utolsó fellángolásával befejeződött. A vendégek elszéledtek, mindenki pihenőre tért. Nászvendégség A lakodalmi szokáskörhöz tartozott még, annak mintegy befejezője volt az esküvő után egy héttel megtartott nászvendégség.^) ,,Mikor összekerütek, a fiatalember házáná megin összementek a násznagyok a rokonyok. Vót ulyan hel, ahun maratt lakodalmi maradék, abbul kitartották." A gazda előtte való nap hívta meg a vendégeket, hogy tudjanak valamit készíteni (süteményt, mákos vagy diósrétest), mert üres kézzel nem illett menni. Megbeszélgették a lakodalom lefolyását, tervezgették a jövőt, kicsit mulattak, még táncoltak is. Az új asszony a lakodalom után a legközelebbi istentiszteleten egy másik asszony kíséretében elfoglalta új helyét a templomban. Már nem a lányok közt, hanem az asszonyok sorában. Hasonlóképpen az ifjú férj, ő is új helyre ült. Tudtára adták ily módon a falunak, hogy életük egy szakasza lezárult, a felnőttek közé kerültek. A lakodalom jelentősége A lakodalmak lefolyása a leírtaktól természetesen eltérhetett, hiszen minden egyes mulatság újabb variációs lehetőségeket kínált. Az összes szokás, cselekmény egy lakodalomban sohasem volt jelen. A sárkeresztesi lakodalom egyébként sem sorolható az ország kirívó gazdagságú, kiemelkedő szépségű szokásai közé.( 15 ) Az itteni emberek számára életük egyik legszebb mozzanatát jelentő cselekménysor semmivel sem emelkedik ki az átlagosból, de mégis jellemző. Mégpedig a község tudati, gazdasági helyzetére, életére. (15) A sárkeresztesi lakodalmi szokások természetesen számos ponton egyeznek a környékbeli községek lakodalmi szokásaival. Lásd NÉMETH 1976, 94— 97. 143
