Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)
Közlemények – Mitteilungen - Lukács László: Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. – Volksbauten in den Weingarten des Velencer Gebierges. p. 299–343.
alaprajzát elkészíteni (2. ábra, I). A 9 X 6 m alapterületű présházból falépcsők vezetnek a 8,7 m hosszú, 1,5 m Széles, apró kövekkel boltozott pincesípba. A pincesíp után kiszélesedő 15,75x2,1 m alapterületű, sárgaföldbe fúrt pincének csak az első 6,25 m-es szakasza kapott kő bélést. A pincesípban nincsenek lépcsők, lejtős földpadló vezet a pincébe. Ajtóval csak a présház bejáratát zárták le. A külső és a belső hőmérséklet és páratartalom közötti különbség kiegyenlítődését a hosszú pincesíp ajtó nélkül is lehetetlenné tette. A Csúcsos-hegyi szőlőterületet spanyol orgonával vették körül (XX. tábla, 1). A gát falu felőli végénél, a Szőlőhegyre vezető út mellett áll a kő bolthajtásos Vendelkápolna (XXII. tábla, 2). Pázmánd Pázmándnak 1865-ben 178 kh, 19H5-ben 116 kh szőlője volt( 45 ). A község szőlőhegye a falutól délre emelkedő Zsidóhegyen található. A hegy Pázmánd felőli oldalán levő szőlők a helybelieké, a Nadap felőli oldalon levők részben a kápolnásnyékiekó. Az utóbbi területet Csekésnok nevezik. Pázmánd nagy Szőlőterületén sokféle formájú, Szerkezetű épületet találunk. Tóth János zsidóhegyi hajléka a Velencei-hegység egyetlen ollólábas-Szelemenes tetőSzerkezetű présháza (XXIII. tábla, 1). A felvételen jól látható az oromfalakból elől-hátul kb. 20 cm-re kinyúló torokgerenda (szelemengerenda). A vastag, tapasztott Sárfalú épület oldalfalai csupán 1,45 m magasak. A 4,5 X 4,9 m alapterületű présház homlokfala hosszabb, mint oldalfala (2. ábra, II). Az ablak nélküli hajlékhoz kívül földborítású, bolthajtásos pince tartozik. Treuer István présházának hossztengelye merőleges a mögötte levő kőpince hossztengelyére (XXIII. tábla, 2). Az épület hosszanti falán szőlőlugast nevelnek. Ezen a falon helyezkedik el az ívelt Szemöldökfájú, kétSzárnyaS, zsaluzott ajtó ós a deszkatáblás ablak is. Tóth Sándor présháza az előbbivel azonos formájú. Mellette egy régi fakereszt állt, amely a II. világháború alatt égett el. Kratancsik István présházának nádtetejét már cserép váltotta fel. A présház régiségét üveg nélküli, beépített keresztvassal ellátott ablaka jelzi (XXVII. tábla, 2). Az előző, oromfalas présházak mellett kontyolt tetejű épületeket is találunk a pázmándi szőlőhegyen. Több cseréptetős présház mellett ilyen Hegyi Sándor nádtetős hajléka (XXIV. tábla, 1). A présház nélküli szőlőhegyi épületeknél kő pincesíp vezet a pincébe (XXIV. tábla, 2). Sok pince elől a II. világháború idején rombolták le a présházat. Másodlagos primitívségként a pinceajtó elé a présház helyére féhaj vagy nádkunyhó kerülhet (XXV. tábla 1, 2). A XXV/1 táblán bemutatott féhaj vályogból, zsuptetővel készült, ajtó nélküli épület. Egyetlen berendezése egy szénával borított vályogpadka, amely ülő- vagy fekvőhelyül Szolgál (2. ábra, 111). A szőlőhegy két régi pincéje elé modern présházat emeltek. Kovács László 8,0 x 2,2 m alapterületű, kő bélés nélküli lyukpincéjét 9,0 m hosszú és 1,5 m Széles, apró terméskővel boltozott pincesíp köti össze az új présházzal (2. ábra, IV). A pincesíp száját leveles ajtó zárja le. A présház szomszédságában találjuk a szőlőhegy egyik dézsmapincéjét (2. ábra, V). Az eredetileg elöl kő homlokfallal lezárt pincelejárathoz az épület mai tulajdonosa új présházat épített. A pincesíp régi tégla lépcsőit is ekkor cserélték ki beton lépcsőkre. A hatalmas (14,5 x 6,0 m alapterületű, 3 m magas) pince téglával boltozott, (45) MMÁ., 120—121; MF., 27. kívül földborítású. A szőlőhegyen még két hasonló nagyságú dézsmapince található. A kővel boltozott pincék tetején — a pince hosszától függően — egy-két terméskőből faragott szellőzőnyílás van (XXVIII. tábla, 2). Nagy Lukács présházajtaját a vas záron és a külső lakaton kívül srófos zár is biztosítja. Első pillantásra úgy tűnik, hogy az ajtó mindkét Szárfáján sróf van. Valójában csak az egyikre Szereltek zár-szerkezetet, a másik csak a betörők megtévesztésére készült imitáció. Az ajtó bal felénél a sárfalba vágott régies macskalik látható. A XXVI/ 1 táblán bemutatott zsaluzott ajtó bal alsó sarkából fűrészelték ki a macskalik&X,. Szendrei Ernő félig deszka oromfalas présháza előtt egy kidöntött diófatörzset használnak ülőhelyül (XXVII. tábla, 1). Ha illetéktelen személy járt ott, az ajtón levő jeltől elmozdította a nekitámasztott botot. Ezt észrevette a gazda, de még a hegyőr is, mert már ő is ismerte, hogy kinek mi a jele az ajtón. A présházak előtt primitív bútorként máshol is használnak kidöntött, esetleg szék vagy asztal formájúra lefűrészelt fatörzseket (XXVIII. tábla, 2). A pázmándi szőlőhegyen 5 ásott kút és 2 fúrt kút található. Az ásott kutak közül egy kővel bélelt, még a múlt században épült. A fúrt kutakat pár évvel ezelőtt készítették. A kutak az országút mellett, a Szőlőhegy alsó részén készültek. A közeli szőlőtulajdonosok közösen csináltatták és használják a kutakat. A kutaktól távoli, magasabb részeken a permetezéshez kénytelenek egy-egy darab esőcsatornával betonhordóban felfogni, vagy a kutakból lajtban ideszállítani a vizet. A Szőlőhegy legmagasabb pontján a rudakból épített magasles áll. Nagy Imre hegyőr készítette 1970-ben. A magaslesről belátja az egész Szőlőhegyet. A terület kapcsolatai más vidékekkel E. Kahounová szlovák kutató fontos megfigyelése, hogy a szőlőbeli hajlékok az építőanyagok és a Szerkezet Szempontjából általában a falubeli építészeti gyakorlatra támaszkodnak, ezért a szőlőhegyekben a vidék népi építkezésének archaikus formái konzerválódnak( 4fi ). A magyar néprajztudományban Herman Ottótól származik az a gondolat, hogy a határbeli, kezdetleges épületek az építkezés régen letűnt formait őrzik( 47 ). A bemutatott pincék a földfelszín alatti lyukpincék csoportjába tartoznak. Épület nélküli és pinceházas formájuk is megtalálható a Velencei-hegység területén. Az előbbi forma pincéink egyik alaptípusa, amely az északi, hegyvidéki Szőlőkultúrához kapcsolódik (Heves, Zemplénin.). Az utóbbi egy később kialakult változat, amelynek különböző fejlődési fokozatait találjuk meg még egyegy Szőlőhegy területén belül is. A Velencei-hegységgel szomszédos területeken folytatódik ez a pincekultúra. Nyugatra, a székesfehérvári Öreghegyen is megtalálhatók a löszbe vájt pincék ós a sárfalú, nádtetős présházak. Közülük századunkban már Sok lakóépületté vált. A városi szőlőhegyen a sok oromfalas, nyeregtetős épület mellett, igen gyakori az elöl vagy hátul kontyolt tetejű présház. Keletre, a Válivölgyben, Vál Baranya nevű szőlőjében levő pincesor a sukorói Borjúvölgy\iö7, hasonlítható. Sárfalú, nádtetős présházak, löszbe vájt vagy kikövezett pincék sorakoznak egymás mellett. A velencei csúcsos présház építészeti analógiáját a Vali-völgyben paraszti kézen találtam meg. Délkeletre, a Mezőföld keleti részén, a Dunát kísérő löszhátak oldalában is sárfalú, nádtetős présházakat, lösz(46) KAHOUNOVÁ, L'udové vonohradniche stavby a lisy. Bratislava, 1969, 103. (47) HKRMAN O., A magyarság Jtáza. Természettudományi Közlöny, 1899, 231—262. 310
