Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 16. 1975 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1978)

Közlemények – Mitteilungen - Lukács László: Népi építkezés a Velencei-hegység szőlőiben. – Volksbauten in den Weingarten des Velencer Gebierges. p. 299–343.

be fúrt pincéket találunk. Északra, a Vértes déli részén a múlt Században még teljesen kőből épült présházak is álltak. A Zámolyi-medencében élő parasztság múltszázadi építési gyakorlatára viszont a sárépítkezés jellemző. így a Szőlőhegyen a Bakony—Balaton vidék felé mutató kőépítkezés és az alföldi jellegű sárépítkezés már keveredik. A Velencei-hegység déli részének falvai a Mezőföldön át a Nagy Magyar Alföld sárépítkezéséhez kapcsolódnak. Ezt a bemutatott présházak ós a falvakban ma még álló múlt századi lakóházak bizonyítják. Az utóbbi évtizedekben a lakóházak között egyre kevesebb az ilyen épület, de a présházak között még régies, ollólábas-szelemenes tetőszerkezetű is akad. Tudjuk, hogy a Mezőföld területe a tetőszék szempontjából a Szelemenes területbe tartozik : G y ő r f f y István Válról, Kogotovicz Károly Soponyáról még Szelemenes-ágasfás lakóházakat közölnek^

48

). Pázmándon a népi emlékezetben még él a falubeli ollólábas-Szelemenes házak emléke, de Századunkban ez a tetőszerkezet már a Szőlőhegyről is kiszorulóban volt. Im Südteil des Velencer Gebirges — um die Dörfer Pákozd, Sukoró, Velence, Nadap und Kápolnásnyék (Ungarn, Komitat Fejér)—-war die Größe der Weinbaugegend 1865 insgesamt 1049 Katastraljoche, und 1935 insgesamt 570 Katastraljoche. Die vorliegende Studie beschreibt die Weinkeller und Kelterhäuser des Gebietes mit Hinblick auf die Volksarchitektur. In den Dörfern des Velencer Gebirges werden die Weinbergbauten vom Volk mit den in der Verkehrssprache gemeingültig gebrauchten Wörtern benannt : der Ort der Traubenverarbeitung ist das Kelterhaus oder Preßhaus, der Wein wird im Weinkeller gelagert. Die älteren Leute bezeichnen den ganzen Baukomplex als Hausung oder Keller. Zur einfachsten Kellerform des Gebietes gehört überhaupt keine Hausung. (Ta]. IX,

2; Taf. X,2; Taf. XI,

1). Diese, in den lehmigen Löß gegrabenen, höhlenähnlichen Weinlagerstätten befinden sich unter der Erdfläche und gehören zur Gruppe der Lochkeller ohne Oberbau. Vor den Eingang des Lochkellers ohne Oberbau wird auf der Oberfläche oft ein kleiner Kellerhals aus Rohr gebaut. Dies ist ein kleiner Bau mit Satteldach und seine einfachere Form hat keine Türe. (Taf. XV,

2). Oft wird jedoch der Vorderteil mit Rohr oder Lehm eingebaut und mit einer Türe verschlossen. (Taf. XVIII,

1). Das Vorkommen des aus Rohr gefertigten Kellerhalses bedeutet noch keine grundlegende Änderung, diese Keller sind auch weiterhin nur zur Lagerung des Weines geeignet. Eine qualitative Änderung der Weinbaugebäude beginnt mit dem Erscheinen des vor den Lochkeller gebauten Kelterhauses. Diese gehören einem neuen Typ, dem der Lochkeller mit Kellerhausung an. Das Preßhaus ermöglicht den Gebrauch von Kelterpressen. In diesen Preßhäusern werden Holzpressen mit Mittelspindeln gebraucht. (48) GYÖRFFY I., Magyar falu — magyar ház. Budapest, 1943, XXXIV. tábla; KOGUTOWITZ К., Dunántúl és Kisalföld írásban és képben. Szeged, 1930, LIII. tábla. OllólábaS-szelemeneS szerkezetű tetővel a Székesfehérvári Öreghegyen is találkozhatunk. A mezőföldi konyhákra jellemző nyílt tüzelős sárpadkák, ma már a présházakban is csak igen Szórványosan lelhetők fel. A Nagy Magyar Alföld nemcsak földrajzi, hanem néprajzi szempontból is folytatódik a Dunántúlon. A sárépítkezés a Mezőföldre, az azt északról szegélyező hegységek (Vértes, Velencei-hegység) déli részére és a közöttük levő Zámolyi-medencére is jellemző. A kultúrelemek áramlása természetesen nemcsak egyirányú. Ahogy a sárépítkezés a hegységek déli lejtőire is felnyomul, úgy a hegyvidékre jellemző lyukpincék — mivel ezek elterjedését a természeti földrajzi viszonyok lehetővé teszik — a Mezőföldön is megtalálhatók. A Nagy Magyar Alföld és a környező hegyvidékek közötti kapcsolathoz hasonló kulturális érintkezést a Mezőföld és a Vértes—Velencei-hegység viszonylatában is szép példákkal illusztrálhatnánk. Lukács László In den Weinbergen des Velencer Gebirges begegnen wir drei Arten von Preßhäusern. Arn verbreitetsten sind Schilf bed eckte Bauten mit Lehm-, Pizee- oder Wellerwand. ( Taf. 1,1). Eine häufige Lösung ist wenn vor den Lochkeller ein breiteres, steingewölbtes, von aussen mit Erde bedecktes Preßhaus errichtet wird, mit einer Vorderwand aus Rohstein. (Taf. 1,2). Die Hausungen mit Halbdach unterschieden sich ursprünglich bloß durch ihre flachen Dächer von den anderen Preßhäusern. Ihre funktionelle und morphologische Wandlung erfolgte erst nach dem IL Weltkrieg, als sie, anstatt der zerstörten Preßhäuser, in einer, für die Traubenverarbeitung unbrauchbaren Form erschienen. (Taf. V 111,1; Taf. XXV,1). Die topografische Verteilung der Weinbaugebäude des Velencer Gebirges entspricht den natürlichen geografischen Gegebenheiten. Wir finden in den Tälern, den Lehmtiefwegen, den steilen Uferwänden schöne Kellergeschosse (Sukoró, Velence). (Taf V,2; Taf. XVI,

1). Auf den niedrigeren Hügelrücken und den dazwischenliegenden Flächen befinden sich die Preßhuäser und Keller am Ende der einzelnen Weingärten. Die Lochkeller mit Hausung davor sind in ihrer heutigen Form gewöhnlich zweifältig (Keller + Preßhaus). (Abb. 1, III, IV, V; Abb. 2, II, V). Gelegentlich findet man dreifältige Beispiele (Keller+ PreßhauS +Zimmer). (Abb. 1, I, II). Das kleine Zimmer wird immer in der Ecke neben dem Fenster des Preßhauses abgetrennt. Den Preßraum und den tiefen Keller verbindet ein langer, schmaler Kellerhals. (Abb. 1, II; Abb. 2, I, IV). Bei den Bauten ist charakteristisch, daß wenn die LängsaSchse des Preßhauses und des Kellers zusammenfallen, die Eingangstüre an der kurzen Strinwand des Gebäudes, (Abb. 1, I, III, IV, V

; Abb, 2, II), wenn die Achsen senkrecht aufeinanderfallen, an der längeren Seitenwand angebracht ist. (Abb. 1, II; Abb. 2,

1, IV). So führt ein gerader Weg von der Türe des Preßhauses zum Kellereingang. Die Preßhäuser feudaler Herkunft in Velence und die Zehntekeller der anderen Dörfer illustrieren bloß die große Formenvariation, die für die Bauten der Weinberge des Velence Gebirges charakteristisch ist. Die feudalen VOLKSBAUTEN IN DEN WEINGARTEN DES VELENCER GEBIRGES ЗЦ