Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)

Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1974-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1974. XV, 1974. p. 121–174.

KÖZLEMÉNYEK — MITTEILUNGEN KUTATÁSOK GORSIUMBAN 1974-BEN I. FELTÁRÁSOK A 17. ásatási évben ( r ) a kutatás a déli városnegyed két területén folyt. A Margittelepi TV/V. századi temető fel­tárását egyrészt a déli és a keleti oldalon, másrészt az északnyugati szögletben folytattuk, anélkül, hogy a te­mető teljes feltárásáig eljutottunk volna. A temető ása­tásáról — ebben az évben a 425. sír feltárásáig jutottunk el — csak a kutatások befejezése után adjuk közre L á n yi Vera feldolgozását. Mostani jelentésünk a temető dél­keleti sarkát érintő II. katonai táborral, a uicus-szal és a temető északi oldalán talált városnegyed feltárásával fog­lalkozik. 1. A II. katonai tábor (1. ábra) A Margitteleptől D-re fekvő II. katonai tábort eddig csak három kutatóárokkal vágtuk át. Ezek közül kettő­ben a Ny-i táborfal előtt húzódó fossa került elő, a har­madik árokban az E-i oldal fossájának helyét, irányát ha­tároztuk meg. A tábor korát egy Domitianus-kori terra sigillata alapján, amely az árok betöltéséből került elő, Domitianus dunai háborúi idejére kelteztük( 2 ), de ez a datálás még nem tekinthető véglegesnek. Nem zárható ki a lehetőségek sorából a marcomann háborúk idejére történő datálás sem ( 3 ). Az 1974. évi feltárások, mint a bevezetőben utaltam rá, a IV — V. századi temető szélének meghatározását kíván­ták elérni: a tábor-ásatás ezért csak arra a területre ter­jedt, ahol az a temetővel érintkezett. A katonai tábor rendszeres feltárása az 1976. évi idényben kezdődik, ami­kor ugyanezt a területet — a tábor szempontjából — is­mét megvizsgáljuk. A kutatás e szempontok szerint 1974­(1) A 16. ásatási évről szóló jelentést az Alba Regia XIV, 1975. évi kötete tette közzé. Ugyanitt található a korábbi jelentések iro­dalma. (2) The excavations in Gorsium. AArchHung, XXIV, 1972, 30. (3) B. KOCZTUR, Ausgrabungen im südlichen Stadtviertel von Gorsium. Alba Regia, XIII, 1972, 69—148. ben megelégedett a temető és a tábor viszonyának tisztá­zásával. A vizsgált terület a temető DK-i és a tábor ÉNy-i sarka, amelynek helyét az említett három kutatóárok már ko­rábban meghatározta. A tábor Ny-i oldalát kísérő árok a V 3 /15 —16 szelvényekben érte el a feltárás területét. Az árok már ezekben a szelvényekben ívesen EK felé fordul majd a T 3 /17 —18 —19 szelvényekben érte el a tábor le­kerekített sarkát. A T 3 /20 — U 3 /20 szelvényekben mutat­kozó fossa már a tábor E-i oldalán húzódó árok kezdetét jelzi. Feltárásunk tehát a tábor ENy-i sarkát, illetve az árok ívét teljes egészében megtalálta. A Villa Leporis D-i helyiségsorából, mint az előre szá­mítható volt, csak a DK-i sarok vágott bele a fossáha a T 3 /18 - 19 szelvényekben. Ezen kívül az U 3 /15 - V 3 /15 ­16 szelvények szögletében mutatkozik kisebb falcsonk a fossa területén. Az épületmaradvány egyik irányban sem kapcsolódik további falakhoz. A 403. sír a falsaroktól DNy felé kiinduló falrészt átvágta, ez az építményt a te­mető használatát megelőző időre keltezi. A sírokat 20 — 25 cm-rel mélyebbre ásták, mint a falat, így az nem sokkal előzhette meg azokat. Valószínű, hogy éppen úgy a tele­pülés IV. századi periódusához sorolható, mint a fossára ráépült Villa Leporis is. Egy további kis falcsonk, ugyan­csak folytatás nélkül a T 3 /20 szelvényben maradt meg a fossa fölött. Iránya EK-DNy, megegyezik a Villa Leporis keleti zárófalának irányával. Valószínű, hogy ez esetben is a IV. század építészeti maradványáról van szó. A falcsonkoknál figyelemre méltóbb a temető sírjainak viszonya a fossához. A temető — az eddigi feltárások tanúsága szerint — a 413. sír kivételével (U 3 /18. szelvény) — nem terjedt tovább a fossa belső ívénél. Az íven belül, de egészen közel hozzá 3 sír ismeretes, a 411. sír a V 3 /16 szelvényben, a 409. sír ugyanitt, valamint a 359. sír az U 3 /19 sír szelvényben. A sírok túlnyomó többsége a fossa belső ívét érintve követi annak hajlatát. A tábor belsejé­ben feltárt sír alighanem későbbi betemetkezésnek tekint­hető. A temető széle tehát ezen a területen figyelembe vet­te a tábor szélét, követte annak hajlatát, ami nem jelent­het mást, csak azt, hogy a temetkezések idején a tábor helye nemcsak látható volt, de akadálya is a temető ter­jeszkedésének. A jelenség ma még nem ítélhető meg egy­értelműen: a temetőnél korábbi épületek — így a késő Constantinus-kori Villa Leporis — a már betemetett fossa területéré is kiterjeszkedtek, amely nem süllyedt meg alattuk, azaz á betemetést az építkezéstől jelentős időköz választotta el. Másfelől à sírokat a fossába, beásták, de a tábor belsejét már nem vették (vehették?) igénybe. 121

Next

/
Thumbnails
Contents