Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 15. 1974 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1976)
Közlemények – Mitteilungen - Fitz Jenő – Lányi Vera – Bánki Zsuzsanna: Kutatások Gorsiumban 1974-ben. – Forschungen in Gorsium im Jahre 1974. XV, 1974. p. 121–174.
1. ábra: A II. katonai tábor árkának ÉNy-i sarka. Abb. 1 : Fossa des II. Militärlagers, NW-Winkel. A fossa ívén belül az U 3 /19 — 20 és V 3 /19 szelvényekben — olyan területen tehát, amelyre a IV/V. századi temető már nem terjedt ki — összesen 5 állatcsontváz került elő, hozzávetőlegesen a közeli sírok mélységében. A csontvázak korhatározó leletanyaggal nem datálhatok, Lehetséges azonban, hogy a IV. századi épületekkel lehetnek egykorúak. A fossátói D-re, tehát a tábor területén is kerültek elő falmaradványok. Az U 3 /20 szelvény b részében E-D irányú falcsonk, amelyet — 32 cm-re alapoztak. Ehhez közel a V 3 /20 szelvény a részében K-Ny irányú falmaradvány figyelhető meg. A kettő között azonban a kapcsolatnak semmi bizonyítéka nincsen. Az utóbbi fal alapozását — 41 cm-nél mértük. Jelentősebbek azok a falrészek, amelyek az U 3 /l 8 - 19 - V 3 /l 8 - 19 szelvények határán jelentkeztek. Alapozásuk — 83 cm-nél van, az előzőeknél tehát korábbiak, az érintetlen altalajban helyezték el őket. Ami azonban a korai datálásnál is fontosabb : a falmaradvány a fossáv&l párhuzamosan kis ívben hajlik. Nem zárható ki az a feltevés, hogy ezek az alapok a katonai táborhoz tartozhattak. (2. ábra) Épületmaradványok a temetőtől keletre (3. ábra) A temető kiterjedését kelet felé azR 3 /22ésazS 3 /21-22 szelvényekben vizsgáltuk. Sírok mindhárom szelvényben kerültek elő, így nem tekinthető eldöntöttnek, hogy К irányban további sírokkal már nem kell számolnunk. Ezen a területen a temető korábban lakott területre, épületmaradványok közé nyomult be. A Villa Leporis feltárása alkalmával annak Ny-i helyiségeiben és a fürdőjében találtunk néhány sírt, D-i oldalán, amelyet sírok közelítettek meg, a betemetkezés nem fordult elő. Ugyanezt tapasztaltuk a villa keleti oldalán is. Ezzel szemben a villa DK-i sarka közelében, az említett szelvényekben fekvő épület (avagy épületek) falait, szintjeit a IV/V. századi temető sírjai ismételten áttörték, kiszedték. Valószínűnek látszik, hogy az utóbbi épület nem a Villa Leporis periódusából, IV. századból való. Erre a falmaradványok töredékessége és a talaj dúltsága miatt csak áttételesen tudunk következtetni. A ránk maradt falmaradványok csak a néhány kősorból álló alaphoz tartoztak, a felmenő falak az előkerült vályogtörmelékek alapján vályogból készültek. A megmaradt falcsonkok csak feltételesen tekinthetők egyetlen épület maradványainak. Valószínű, hogy inkább két építési periódussal kell itt számolnunk. Ez elsősorban az R 3 /22 és S 3 /22 szelvények határán jelentkező két falmaradvány egymáshoz való viszonyából következik. Az R 3 /22 szelvényben a legkorábbi periódust — az eredeti talajban — egy E-D irányú árok és négy cölöplyuk képviseli. A feltárt jelenségekből értelmezhető konstrukció a szelvény határai között nem alakult ki. 3. ábra: Épületmaradványok a temetőtől keletre. Abb. 3: Gebäudereste östlich des Gräberfeldes. A temető déli oldala (4. ábra) A temető kiterjedését egy hosszú szelvénysorral (V 3 /520) kísértük nyomon. A II. katonai tábortól Ny-ra eső szakaszon (V 3 / — 14 szelvények) a temető sírjai már csak szórványosan jelentkeztek. Valószínűnek látszik, hogy a ritkuló sírok D-i irányban már nem messze lépték túl az ásatás során feltárt területet. A temető Ny-i lezárását jelentő árok a V 3 /6 szelvényben folytatódott (előzőleg az 122
