Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 12. 1971 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1972)

Szemle – Rundschau - Kovács Péter: Megjegyzések Székesfehérvár középkori topográfiájának kutatásához. XII, 1971. p. 261–267.

érthető, hogy ma már templomainak inkább csak egykori létezését lehet megállapítani, helyüket már alig. F i t z Jenő oklevelek és egykorú leírások segítségével nyolc egyházi intézményt lokalizált a budai külváros területére. (FÏTZ J. : TKMK. A/3. 1956.) A már említett Szent Miklós prépostságon kívül itt volt a domonkosok Szent Margit temploma, a domonkos apácák Szűz Máriáról elnevezett kolostora, a Szűz Mária — kápolna, amely fontos szerepet játszott a koronázási szertartásoknál is — a Szent Domonkos plébánia templom, a Szent István és a Szent Borbála kápolnák. Végül itt volt, a külváros fala mellett, a ferences barátok temploma is, amelyet 1543-ban erőddé alakítottak át, s akkor pusztította el egy robbanás. Ezt a tempA középkori Sziget külvárosban, a mai Palotaváros területén, a XII. század közepe táján Martirius esztergomi érsek kezdeményezte a Johannita keresztes lovagok monostoregyházának építését. Szent István templomukon kívül tudunk iskolajukrol, ispotályukról és az ehhez csatlakozó Szent Anna templomukról is. (FITZ J. : IKMK. A/3. 1956. 16-17., FÜGEDI E.: SzÉV. 1. 1967. 28. és MEZEY L. : Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. SzÉV. 2. 1972. 32.) Az Ágoston-rendiek Szent Mihály templomának helyét, ahol Zápolya Jánost is eltemették, F i t z Jenő az általa XVII — XVIII. századinak vélt Szent József kápolna épület-maradványaiban határozta meg. (FITZ J. : IKMK. A/3. 1956. 5. és Régészeti kutatások Fejér megyében. IKMK. B/15. Székesfehérvár, 1958. 21. Meg kell jegyeznünk, hogy F i t z azonosítása csak feltételezésen alapszik. Ez is egyike azoknak a problémáknak, amelyek még további kutatást igényelnek.) Ugyancsak a Szigetben volt a Szent Márk evangélista kolostor. Erről azonban közelebbit nem tudunk. (FITZ J.: IKMK. A/3. 1956. 16-17.) La Vergne mérnökkari tiszt rajzán, amely az 1601-ben a töröktől rövid időre visszafoglalt Székesfehérvárt a F i t z Jenő régészeti megfigyelésekre és Ursinus Velius egykorú elbeszélésére támaszkodva a mai Széchenyi utca közepe táján határozta meg a Szent Márton, templom helyét. (FÏTZ J.: MűvÉrt. 5. 1956. 29-30. és IKMK. A/3. 1956. 5.) Újabban Tóth Sándor a F i t z által a Szent Márton templomhoz kötött faragott kőanyagot a bazilikáho7, kapcsolja. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Szent Márton helyét máshol kellene keresnünk. (TÓTH S. tanulmánya előkészületben. Új rekonstrukciós rajza az István király Múzeum várostörténeti kiállításán látható.) Fitz Jenő és vele egyetértésben Fügedi Erik is, a Szent Márton templomot körülölelő, a mai Vörösmarty tértől az aszalvölgyi csatornáig nyúló, hosszú, keskeny formájú külvárost az oklevelek Nova Villá-)ával azonosítja. (FITZ J.: MűvÉrt. 5. 1956. és FÜGEDT E.: SzÉV. 1. 1967. 27.) Nagy Lajos viszont, a már korábban is ismert 1372. évi határjárás, egy 1543-as porta összeírás és Wathay Ferenc „Székesfejérvár veszésérül való história"-ja, adatai nyomán az egykori Ingovány falut azonosítja a déli külvárossal. (NAGY L. : op. cit. 209 — 212.) A jelzett oklevél szövegét már Károly János is közölte. (KÁROLY J.: op. cit. 682-683.) б a szöveg elemzése alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy Ingovány a keresztesek konventjétől északra, azzal közvetlenül szomszédos területen kereshető. (KÁROLY J.: op. cit. 194—195.) Fitz Jenő ennél is távolabb, a lomot korábban Fitz azonosnak vette a Szent Bertalannal. (FITZ J. : IKMK. A/3. 1956. 6-7.) Nagy Lajos — mint fentebb írtuk — azóta bizonyította, hogy a Szent Bertalan templomot a belváros déli részén kell keresnünk, ahol valószínűleg a káptalan szolganépének lelki gondozását látta el. (NAGY L.: op. cit. 207-209.) A budai külváros templomaival kapcsolatban, mint az eddigiekből is kitűnt, Fitz Jenő megállapításai óta nem sok újat hozott a kutatás. Valószínűleg a jövőben is inkább csak építkezések kapcsán véletlenül előkerülő emlékekkel számolhatunk, amelyek talán lehetővé teszik egy pontosabb helyrajz kialakítását. Sziget felől ábrázolja, három olyan építményt is megfigyelhetünk, amelyeket kapcsolatba hozhatunk a külváros templomaival. A rajz bal sarkában 1. számmal jelzett épület valószínűleg a Szent Mihály templom. Középen a 3. sorszámú, terjedelmes és egy török minaretet hordó ház talán a keresztesek Szent István temploma. Végül, a 7. számú „Das Türkische Badt" megjelölésű az egykori Szent Anna kápolnával, illetve a keresztesek ispotályával lehet azonos. (A rajzot közli: FITZ - CSÁSZÁR - PÀPP: op. cit. 20.) Ez esetben feltételeznünk kell azt is, hogy 1546-ban Szefer bin Musztafa fürdős nem a Szent István, hanem az ugyancsak a keresztesek tulajdonát képező egykori Szent Anna templomot vásárolta meg. (cf. FITZ - CSÁSZÁR-PAPP: op. cit. 18.) Kár, hogy az 1601-es ostromot ábrázoló francia metszeten csak két számbajöhető épület figyelhető meg, balra, a Szigetet övező palánknál talán a Szent Mihály, középen a mocsár felől pedig, egy tető nélküli, kiégett épületben a Szent István templomot fedezhetjük fel. (A metszet képe: FITZ — CSÁSZÁR - PAPP: op. cit. 23. A metszetet értékeli: FITZ J. : Francia metszet Székesfehérvár 1601. évi ostromáról. Alba Regia. 8-9. 1968. 149-154.) Palota felé vezető út mentén fekvő szigeten véli a falu helyét. (FITZ J.: IKMK. В/П. 1956. 14.) Nagy Lajos tanulmányában nem elemzi az oklevelet, csupán jegyzetben közli, hogy a kérdéssel külön cikkben kíván még foglalkozni. Most mindössze arra hivatkozik, hogy a határjárás során, mielőtt a kereszteseknek a Szigetben levő monostorához és falujához értek, említették a káptalan Ingovány nevű faluját. (NAGY L.: op. cit. 210.) A magunk részéről nem tudunk egyetérteni azzal, hogy a déli külváros — legyen az Nova Villa, vagy Ingovány — kapcsolatba hozható lenne az említett oklevéllel. Nehezen követhető helyrajzi adataiból két dolog világos: egyrészt, a káptalan emberei igen nagy területet próbáltak bekeríteni — ami ellen a keresztesek azonnal tiltakoztak is — másrészt, hogy az Ingovány falu közvetlenül határos volt a keresztesek területével. — A közvetlen szomszédságnak az a pereskedés is bizonyítéka, amelyről ugyancsak Károly János számol be. (KÁROLY J.: op. cit. 195-197. és FEJÉR God.Dipl. X. 5. 700.) Nagy Lajos nak igaza van abban, hogy az oklevél a keresztesek Szigetben levő birtokai előtt említi Ingoványt, de megfeledkezik arról, hogy hogy a kettő között már a Szent Mihály templomot is említi a szöveg. így a kereszteseket nem délről, hanem északról, vagy esetleg inkább keletről közelítették meg. És a szöveg elemzése, de a tények szerint is, az utóbbi látszik valószínűbbnek. A fehérvári káptalan a Sziget — úgy látszik — bonyolult A Sziget (Nova Givitas) A Nova Villa és az Ingovány 263