Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)

Évi jelentés 1968–1969 – Jahresbericht 1968–1969 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejér megyei Múzeumok 1968–69. évi tevékenységéről. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitats Fejér in den Jahren 1968–69. XI, 1970. p. 159–163.

Helytörténeti kutatóink az 1968. és 1969/1970. évi jubileumi kiállítások tudományos előkészítését, anyaggyűjtését végezték. A gyűjtőmunka 179 napot tett ki, a gyűjtésre 14 583 forintot költöttünk, székesfehérvári és dunaújvárosi helytörténeti gyűjteményünk a két év alatt összesen 2411 tétellel gyarapodott. Képző- és iparművészeti gyűjteményeink az Ybl-hagyaték végleges birtokba vétele mellett számos művel gazdagodott. A Magyar Nemzeti Galéria Schubert Ernő hagyatékából 25 olajképet ajándékozott képtárunknak. Modern magyar gyűjteményünket 10 művész 80 alkotásával gazdagította. Vásárlásaink sorában elsősorban Vilt Tibor Merengő című szobra említésre méltó, amelyet a velencei biennalen is bemutattak. Iparművészeti gyűjteményünket elsősorban bútorok vásárlásával gyarapítottuk, a Budenzház kiállítása számára. Vásárlásra 91 774 forintot fordítottunk, de gyűjteményeink ajándékozások révén további 200 000 forint értékű műtárggyal gazdagodtak. Teljes gyűjtemény any agunk 1969. december 31-én a következő volt : régészet 840 065 numizmatika 13 524 antropológia 3 015 helytörténet 7 805 néprajz 8 255 természettudomány 1 332 képzőművészet 985 iparművészet 983 zene, irodalom 1 152 Összesen : 877 116 Gyűjtemények Szerint a megoszlás a következő volt: István Király Múzeum 624 323 Csók István Képtár 3 120 Dunaújvárosi Múzeum 4 452 Dunaújvárosi Ásatások 245 221 A tudományos kutatásban elért eredményeket 1968ban 23, 1969-ben 60 megjelent tanulmány jelzi. További 66 cikk, amely 1968/69-ben készült ek még nem került ki a nyomdából. A megjelent 83 munkából 20 ősrégészeti, 25 ókori tárgyú. 7 középkori, 4 legújabbkori, 2 néprajzi, 12 művészettörténeti és 13 muzeológiai vonatkozású. A fentiekből 26 jelent meg idegen nyelven, ezek közül 14 külföldi folyóiratokban, lexikonokban. Az őskori kutatásukban a Fejér megye múltjára vonatkozó feldolgozásokat a bicskei neolitikus településen talált, a Vinöa-kultúrához tartozó Sajátos agyagtárgyak közlése (M а к к a y János), a lovasberényi Mihály váron, a bronzkori földvár területén végzett ásatás ismertetése (F. PetreS Éva és Bandi Gábor), továbbá egy La Tène korú bélyeges kard publikálása (P. P e t г e й Év a) jelenti. A további őskori munkák közül a tartariai piktográf táblák feldolgozása említésre méltó, amely az Orientaliában jelent meg (M akkay János). Az ókori kutatásokban továbbra is jelentős helyet foglalt el GorSium ós Intercisa régészeti hagyatékának, feliratainak feldolgozása. Gorsiumról az 1965— 1966. évek ásatásairól szóló jelentésen kívül az Acta Archaeologica Carpathicában összefoglaló tanulmány jeleni meg (F i t z Jenő). Intercisa feliratos anyagának elemzése egy szír család történetének összeállítását és Campanius Marcellus tribunus pályafutásának új értelmezését tette lehetővé (F i t z Jenő). Az Alba Regiában kiadásra kerültek az elmúlt évtizedekben előkerült, Fejér megye területéről származó római feliratok (F i t z Jen ő). A feltárt IV. századi temetők közül elkészült a tordasi feldolgozása (Bánki Zsuzsa), míg a nagy intercisai temető 1 — 500 sírjának publikációs előkészületei megkezdődtek (B. Vágó Eszter). A középkori kutatások továbbra is Székesfehérvár kialakulására és korai történetére irányultak. Az ún. István király szarkofág kérdésének i'ij megvilágítása mellett jelentős új eredmények közlésére került sor a székesfehérvári bazilika alapításáról és a bazilika körül 1965-ben végzett ásatásokról (K r a 1 о v á n s z к у Alán). Az Alba Regia VIII/IX. kötete a Székesfehérvár környéki honfoglaláskori temetők feldolgozásának második részét (Bakay Kornél), a Székesfehérvári talált oltárkorlát új értékelését (Bojár Iván) és a sárbogárdi X. századi temető részletes elemzését (K. Éry Kinga) adta közre. Helytörténeti kutatásainkban az 1919 és az 1945 évek megyei eseményeinek kutatása és feldolgozása állott (Salamon Konrád). Néprajzi kutatásunk folytatta az évek óta folyó néptánckutatást, elsősorban a pásztortáncok gyűjtésével, közlésével (Kanásztánc —seprűtánc.) Művészettörténeti kutatásaink két súlypontja továbbra is a XVIII. századi székesfehérvári barokk művészet emlékeinek elemzésére, illetve a XX. századi magyar képzőművészet egyes problémáival foglalkoztak. Múzeumi kiadványaink közül az Alba Regia összevont 8/9. kötete 1969-ben megjelent. Ugyanekkor került nyomdába a 10. kötet. Tudományos kiadványaink sorában megjelentettük István király szarkofágja című tanulmányt Entz Géza ós Szakái Ernő tollából. Múzeumi Füzetek elnevezésű Sorozatunkban újra kiadtuk К r a lovánszky Alán tói A székesfehérvári középkori bazilika füzetünket. Kiállítási vezetőink és katalógusaink sorában a XX. Század magyar művészetét bemutató kiállítás-sorozatunk Derkovits és a szocialista művészet kiállítás katalógusa mellett a Festett táblák 1526 — 1825 vezetőnk a legjelentősebb. Tudományos eredményeinket a Magyar Nemzeti Múzeumban (F i t z Jen ő), az Ókortudományi Társaságban (F i z t J e n ő), a szegedi Alföldi Régészeti Konferenciákon (M а к к а у J á n о s), az Alba Regia Napok tudományos ülésszakain (К ralovánszky Alán és Kovács Péter) tartott előadások ismertették. F i t z Jenő Weimarban, Halléban, Berlinben és Rómában tartott előadást. P e s о v á r Ferenc a Balkán Folklór Symposiumon vett részt Ochridban, ahol előadást tartott, továbbá az I. Bukaresti Folklór Fesztiválon a Néptáncterminológiai Bizottság Symposiumának tagja volt. Kutatóink közül F i t z Jen ő, F. P e t r e S É v а, К. К о valovszky Márta ós Kovács Péter Olaszországban, B, Vágó Eszter Angliában, F. P e t r e s Éva a Német Demokratikus Köztársaságban, M a kkay János Csehszlovákiában és Romániában, Bánki Zsuzsanna Ausztriában és Jugoszláviában tettek tanulmányutat. Kovács Péter az Ybl-gyűjtemény hazaszállításával kapcsolatban Svájcban töltött egy hetet. A hazai nemzetközi konferenciák közül eredményei és múzeumi vonatkozásai miatt kiemelkedő volt a MTA által rendezett Seminarium Epigraphicum II., amely Székesfehérvárt nyílt meg F i t z Jenő előadásával és Gorsium megtekintésével, továbbá az UNESCO Régészeti Unió Állandó Tanácsa Végrehajtóbizottságáriak székesfehérvári és gorsium i látogatása, valamint a Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus Fejér megyét ós Székesfehérvárt érintő tanulmányútjai. Nemzetközi kapcsolataink a múzeumainkat egyre nagyobb számban felkereső külföldi kutatók mellett kiadványcserénk további fejlesztésével is erősödtek. Külföldi partnereink száma 343-ra emelkedett. Csere folytán könyvtárunk a két óv alatt 309 kötettel és 612 folyóiratévfolyammal gazdagodott. Gyűjteményeink további gyors fejlődésével raktári helyzetünk javítása nem tudott lépést tartani. Tácon megkezdtük az új raktárépület kialakítását és ezzel egyidejűleg a több százezer darabból álló leletanyagot kiköltöztettük Székesfehérvárról. 1969-ben megkezdődött a Csók István Képtárban is korszerű képzőművészeti raktárunk építkezése. Többi raktáraink közül elsősorban az embertani gyűjtemény rendezése haladt előre. Restaurátori műhelyünk a táci és a dunaújvárosi részlegekkel együtt 1968ban 88 966 darabot, 1 969-ben 175 531 tárgyat kezelt, beleértve a kozerválást nem igénylő egyszerű letisztítást is. 1968-ban 66 186, 1969-ben 142 899 tárgy leltározása, illetve nyilvántartásba vétele történt meg. Könyvtárunk a két évfolyamán összesen 2077 kötet könyvvel és 1613 folyóirat évfolyammal gyarapodott, összesen 132 591 Ft értékben. Tovább bővült múzeumi adattárunk is, amelybe 1968-ban 5641, 1969-ben 6 472 új tétel került. Fotóarchi160