Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Évi jelentés 1968–1969 – Jahresbericht 1968–1969 - Bánki Zsuzsanna: Régészeti kutatások. XI, 1970. p. 163–166.
alábbi tárgyakkal: 6 db háromélű nyílcsúcs, egyélű egyenes vaskard, 2 db P alakú ezüst függesztő és ezüst csat, 1 hüvelyszorító, bronzlemez, ezüst szíjvégek és rozetták, vas kés, vas csat, íj cSontlemezek, s'zemeS pasztagyöngyök, vas kapa. A leletek a VII. századra keltezik a sírt. Pátka.[ 17 ] Terepbejárás alkalmával a községtől mintegy kilométerre Ny — ÉNy-ra fekvő, nagy É — D irányú domboldalon középkori település nyomai figyelhetők meg. Székesfehérvár-püspöki székesegyház.[ 18 ] A székesegyház E-i falsíkja, a Szent Anna kápolna és a Városi Tanács épülete között összefüggően feltárt területen és a székesegyház K-i és D-i falsíkjánál végeztünk kutatásokat. A mai belváros e legmagasabb pontját alkotó homokdombon a legkorábbi élet a neolitikumban mutatható ki. A X. Század utolsó harmadában nagyméretű tereprendezést végeztek itt. A kialakított nagyobb téren talált szemétgödrök a X. századból valók. A mai Székesegyház elődje is ekkor keletkezett. A templom É-i oldalán középület — plébánia vagy iskola? — csatlakozott hozzá. A XII/XIII. Század fordulóján a mai székesegyház alaprajzi kiterjedésében új templomot emeltek. Ebben az időben jelentek a templom E-i és D-i oldalán a feltárt földbemélyített, tapasztott sövényfalú házak. Az E-i oldalon levő ház kétosztatú volt, 7x3 m nagyságú, kemencével. Leletanyagában malomkő, a padlószint alatt, a házzal agykorú egy-egy csecsemőcsontváz és egy későbbi férfi csontváz volt. Ugyancsak a XII/ XIII. század fordulóján készült a Szent Péter templom alapozásimélységéig lehatoló áldozati gödör, amelynek alján4 edény, 2 üvegpohár, egy kutya csontváz, 7 tyúk, egy tojás, egy liba és egy marha koponya helyezkedett el. A XV. században a Szent Péter templomot újabb faragvány okkal díszítették és támpillérekkel erősítették meg. A XV. Század végén felépítették a ma is álló Szent Anna kápolnát. A török korban aSzent Péter templom É-i falához nagyméretű, fadeSzkával bélelt raktár gödröt ástak. A XVII]. Századtól ismét temetkeztek az É-i oldalon, bronz lemezzel díszített fakoporsó Származik ebből az időből. Az ismert adatoknak megfelelően a barokk korban a Ny-i tornyokat erősen, az oldalfalakat kisebb mértékben megvastagították. Az 1935. évi restaurálás során a székesegyháztól É-ra terepsüllyesztést végeztek és elbontották a támpilléréket. Székesfehérvár — Szabadságtér 2.[ 19 ] A műemléki helyreállítás lehetővé tette, hogy azokon a helyeken, ahol korábban ásatást nem végezhettünk, megfigyeléseket tegyünk. Előkerült az I. sírkápolna Nyi-i zárófala és e falhoz csatlakozó belső járószint. A zárófaltól Ny-ra nagyméretű, mélyen alapozott támpillér ( ?) figyelhető meg, amely talán a bazilika egyik D-i oldalpillére lehetett. A II. sírkápolna D-i oldalfalának alapozásából származik III. Béla egy obuluSa, amely alapján a kápolna kormeghatározása a XII. század végében adható meg. A kápolna hajójában legalább 7, részben in situ, részben bolygatott, melléklet nélküli csontváz feküdt. A sírkápolna szentélyében az oltáralapozást megtaláltuk. Székesfehérvár — Püspökkert,,[ 20 ] A középkori bazilika eddig még át nem kutatott területén végzett ásatás feltárta az É-i oldal 8. és 9. pillérét.Az utóbbi eltér az eddig ismert pillérektől. Az egyszerű, homokkőből faragott kváderköves pillér felmenő része 2 m magasságig maradt meg. Alapjaiban megtaláltuk a bazilika É-i zárófalát. A 8 — 9. pillérek vonalában több épületegység periódusait figyeltük meg. A különböző falszakaszokhoz különböző járószintek tartoztak — nagy felületen előkerült öntött habarcSos padló, másutt kemény mészkőből, vagy ismét másutt vö17 Kralovánszky Alán terepjárása, 1968. VII. 29. 18 Kralovánszky Alán ásatása, 1968. IV. 11 -VII. 13. 19 Kralovánszky Alán ásatása, 1969. III. 18 -VI. 27. 20 Kralovánszky Alán ásatása, 1969. IX. 6 -XII. 31. rösmarvány táblákból készült a padlózat. A megfigyelt temetkezések egy része azonos komnak látszik a bazilika D-i oldalán, kívül, korábban feltárt X. századi sírokkal. Másik részük középkori, illetve újkori. Az É-i zárófal mellett, a 6. és 7. pillérköz vonalában téglából készült, háromszor átépített sírboltban kifosztott és jórészt bolygatott 3 csontváz feküdt. A feltehetően királyi sírboltból nagy mennyiségű, finom faragású XIV. századi vörös márvány faragványok kerültek elő. Az ásatás fontosabb leletei : zöld színű mozaikszemek, fehér márvány padlótéglák, románkori keménymészkő és gótikus homokkő faragványok, zöldmázas padló téglák. Székesfehérvár — Arany János utca Í2.[ 21 ] Belső építésnél, alsó részén ovális alaprajzú árpádkori kutat tártunk fel. A kút téglából épült, felső részét, amely négyzet alaprajzú, szabálytalan kövekből építették. A 8 m mély kiitban XIII — XIV. századi leletanyag volt. Székesfehérvár — Koch László utca Í.[ 22 ] Az épület belső átalakítása alkalmával 15 db XIII. Századi díszes kőfaragványt bontottak ki a falakból és adtak át a múzeumnak. A faragványok stílus tekintetében eltérnek az eddig ismert fehérvári románkori emlékektől. Székesfehérvár — Arany János utca ö.[ 23 ] A próbaásatás során XV —XVIII. századi telepnyom és egy XVIII. századi, téglával bélelt 2 m átmérőjű és 8 m mély kút került elő. Leletanyagában több száz üvegedény, továbbá keménycserép- és porcdánedények voltak. Székesfehérvár — Bástya utca.[ 21 ] A korábban feltárt középkori várfal É-i záróvonalában a Budai kapuhoz tartozó falrészletet figyeltünk meg. Székesfehérvár — Vasvári Pál utca.[ 25 ] A Táncsics utcai sarkon csatornázási munkák az 1601-es, vagy 1602-es ostrom alkalmával elhalt katonák közös sírját — mintegy 100 csontvázat — fedték fel. Székesfehérvár — Várfal par&.[ 26 ]A Monostor bástyának a várfalhoz csatlakozó törési falrészletet kutatva, megkerestük az alapozási mélységet. Az alapozásnál megtaláltuk a vizes altalajra helyezett, sóderes rétegen fekvő 20 X 30 cm nagyságú gerendák nyomait, amelyeket vastag vasszegekkel erősítettek egymáshoz. Erre a gerendavázra falaztak, kívül nagyméretű kváder, belül nagyolt kövekkel. Székesfehérvár — Belváros.[ 27 ~\ A Március 15 utca, Szabadság tér, Táncsics utca és Kossuth utcákban végzett csatornaépítéskor az É-i várárok, a középkori külső és belsővárfal, továbbá középkori épületmaradványok voltak megfigyelhetők. Székesfehérvár-Kisfalud puszta.[ 2R ] A város határában ősgyep feltörése során egy kőtemplom nyoma és körülötte csontvázas temetkezésű sírok kerültek elő. A terepbejárás és az okleveles adatokkal való egyeztetés alapján a középkori Kisfalud (vagy az árpádkori Noé község?) templomát és temetőjét láthatjuk a jelenségekben. Székesfehérvár-Csók István utca 20.[ 29 ] Házalapozáskor XVIII —XIX. Századi kutat bontottak ki, amelynek fala kváderkövekből készült. Székesfehérvár-Zalka Máté utca 6.[ 30 ] Az épület átalakítását megelőző falkutatás középkori falszöveteket és XVIII. Századi virágmintás freskórészleteket hozott felszínre. Székesfehérvár-Bástya utca 5.[ 31 ] A házépítés, amely részben lerombolta a várfal maradványait, a várfal alapozásának és nyomvonalának tisztázását tette lehetővé. A megfigyelések szerint a falszakasz az 1601-ben készült erődítéshez tartozik. Az újjáépítés után a mai Bástya utca helyén nem utca, hanem csak keskeny köz volt. Bánki Zsuzsanna 21 Kraloványszk Alán ásatása, 1968. III. 27. 22 Kralovánszky Alán gyűjtése, 1968. 23 Kralovánszky Alán ásatása, 1968. 24 Kralovánszky Alán leletmentése, 1968. IX. 16 -20. 25 Kralovánszky Alán leletmentése, 1969. 26 Kralovánszky Alán leletmentése, 1968. IV. 26-27. 27 Kralovánszky Alán leletmentésie, 1968. III. 11-IV. 10, IX. 27 -30, XI. 1 -30. 28 Kralovánszky Alán terepjárása, 1969. IX. 9. 29 Kralovánszky Alán ásatása, 1969. 30 Kralovánszky Alán falkutatása, 1969. II. 3 —7. 31 Kralovánszky Alán ásatása, 1968. IX. 16 -20. 166
