Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 11. 1970 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1971)
Új szerzemények – Sammlungen, Neuerwerbungen - Bánki Zsuzsanna: Régészeti gyűjtemény. XI, 1970. p. 167–168.
NÉPRAJZI GYÜJTŐUTAK 1968 — 69-ben összesen 114 napot fordítottunk néprajzi gyűjtőmunkára. Ebből az anyagi kultúra vizsgálatára és gyűjteménygyarapításra 74 napot töltöttünk terepmunkával, míg folklór gyűjtésre 40 napot vettünk igénybe. Folytattuk a kismesterségek kutatását. A bognár, a takács, a tetőfedő („nádazó") mesterségekre, a teknővájó cigányok munkásságára vonatkozóan végeztünk megfigyeléseket, gyűjtöttünk adatokat és tárgyakat. Gémes Balázs (külső munkatárs) a népi juhászat állatgyógyítási eljárásaival kapcsolatosan végzett részletes gyűjtőmunkát Mezőföldön és Vértesalján (Adony, Bodajk, Csór, Csősz, Enying, Felsődobos, Hantos, Kálóz, Kisapostag, Kisláng, Kislók, KisszentmiklóS, Lepsény, Mezőfalva, Mezőszentgyörgy, Mó r, N a dap, Nagylók, Nagyvenyi m, P á к о z d, Rácalmás, Sárkeszi, Sárszentmiklós, Soponya, Székesfehérvár, Tác, Tárnok). A Velencei tó környéken Velencén ésNadap о n a Néprajzi Múzeum munkatársával népi építészeti emlékek felderítését végeztük el. Gyűjtemény gyarapító úton a következő falvakban voltunk : Cece, Csákvár, Polgárdi, Sukoró, Sárkeszi. A folklór területén elsősorban néptánc, népzene és népszokás gyűjtést végeztünk. Mindkét évben ismételten megfigyeltük és dokumentáltuk M о h á n a hagyományos farsangi szokást, a húshagyókeddi ún. „tikverőt". Perkátán és Székesfehérvárott újabb népzene felvételeket készítettünk. Sárkeszinés Abán cigány dalokat gyűjtöttünk. Kutatásaink középpontjában továbbra is a magyar néptánckincs összegyűjtése állott. Ezt a munkát részben az MTA Népzenekutató Csoport és az Országos Néprajzi Múzeum munkatársaival végeztük el. így közreműködtünk a korábbi gyűjtések során felderített táncok hangos filmmel való rögzítésén is. 1968-ban Madocsán (Tolna m.) készítettünk filmet az ott élő hagyományos táncokról. Kalocsán az I. Régészeti gyűjtemény A régészeti ásatásokon kívül 1968 — 1969. években gyűjtés, ajándékozás révén gyűjteményünk az alábbi leletekkel gyarapodott. Ujabbkőkori gyűjteményünk számára Csákvárról a református paplak kertjében talált díszített péceli edénytöredékeket kaptunk (ltsz. 69. 7. 1 — 2). Fehérvárcsurgó — Sárgaföldes lelőhelyről Makkay János terepbejárás Során gyűjtött kerámia töredékeket (ltsz. 68. 18. 1 — 4).Amohai vasútállomás raktárépületének környékéről fekete, törött fülű merítőedény került be több edénytöredékkel (ltsz. 68. 19. 1 — 5). N a g y h ö г с s ö к — Törökdombról vanaldíszes edénytöredékek származnak (69. 9. 1 — 2)." P á к о z d-Kopolyák dűlő lelőhelyről vastagfalú, pelyvás, kaviccsal kevert agyagból készült edénytöredékeket szereztünk (ltsz. 68. 24. 1 ). A p á t к a i római gát környékéről pelyvával soványított neolitikus edény oldalfaldarabját gyűjtöttük (ltsz. 69. 11. 1). Sárkeresztes — Nyúldülőből (a 6 -os km kőtől K-re) felszíni gyűjtésből csőtalpas tállal és egyéb edénytöredékekkel bővült gyűjteményünk (ltsz. 68. 23. 1 — 3). Soponya — homokbányából a balatoni csoporthoz tartozó perem és oldaltöredékek kerültek múzeumunkba (ltsz. 69. 6. 1). Sukoró — Csincsa dűlőből neoDuna menti Folklór Fesztivál alkalmával nagyecse d i (Szabolcs-Szatmár m), kunszentmiklósi és drágszéli (Bács-Kiskun m.) táncok filmrevótelét végeztük el. Szabolcs-Szatmár megyében pedig aranyosapáti, nyírvasvári, nagydobosi, olcsvaapáti, ópályi, ököritófülpösi, tyúkodi és urai adatközlők táncát rögzítettük filmre. A bogyiszlói (Tolna m.) cigányzenekartól jellegzetes dunántúli táncdallamokat vettünk fel magnetofon szalagra. 1969-ben a Néprajzi Múzeum munkatársaival Sátoraljaújhelyen alsóberecki és pusztafalusi (Hegyköz, Borsod-Abaúj-Zemplén m.) táncokat gyűjtöttünk. A Baján lezajlott II. Duna menti Folklór Fesztivál során erdélyi magyar és román táncokat (Nyáradmagyarós, Keménytelek) filmeztünk. Az I. Bukaresti Folklór Fesztivál és az о h r i d i (Jugoszlávia, Makedónia) II. Folkór Fesztivál alkalmával értékes megfigyeléseket végezhettünk a Szomszédos népek táncfolklórjára vonatkozóanf 1 ]. A gyűjtőmunkánk kiterjedt néptáncaink valamennyi stílusrétegére, így a régebbi típusú táncok közül az ugrós, botoló és egyéb eszközös táncokra, a női körtáncokra, az újabb tánctípusok közül a szóló és csoportos verbunkokra, csárdásokra stb. A táncgyűjtések során zenefelvételeket is készítettünk a népi tánczene különböző típusairól. Folytattuk az egyik dramatikus, pantomimikus táncunk („Az elveszett juhait kereső pásztor története") kutatását. [2] A zenéjéről számos felvételt, a táncáról pedig filmet készítettünk. A táncokról készült filmek az MTA Népzenekutató Csoport és a Néprajzi Múzeum filmarchivumaiban kerültek elhelyezésre, de részletek az István király Múzeum adattárában is megtalálhatók. A zenei anyag részben az MTA Népzenekutató Csoport zenei archívumában, részben az IKM népzenei adattárában lelhető meg. A különböző néprajzi témákról, így a táncokról készült fényképfelvételeket az IKM fény képgyűjtemény ében tarjuk nyilván. Pesovár Ferenc litikus és péceli edénytöredékek birtokába jutottunk (ltsz:. 68. 33. 1 — 4). A székesfehérvári Jezsuita dűlőben, a Zámolyi út 18—19 km kő környékén Körösi Jenő gyűjtött össze a lengyeli kultúrába tartozó cserepeket (ltsz. 68. 27. 1). Hasonló darabok származnak a Nyúlpartról (a Nyúldomb előtt), ujjbenyomással, bütyökkel, bütyökfüllel ellátott darabok, csőtalpas táltöredék (ltsz. 68. 28. 1 — 4). Makkay János terepbejárása a Szárazréten a Vörösmarty Tsz kertészetéből díszített edénytöredékekkel (kottafejes, csípett, benyomkodott, bütykös stb.), illetve a balatoni csoporthoz tartozó mószbetétes kerámiadarabokkal és péceli edénytöredékekkel gyarapodott gyűjteményünk (ltsz. 68. 29. 1 - 7). Bronzkori gyűjteményünk Alsószentiván — Kerékhegyről ujjbenyomással, bütyökkel, mészbetéttel díszített és díszítetlen kerámiatöredékeket kapott (ltsz. 68. 17. 1 — 7). A b о d m é r i kertészetben Csónaki István gyűjtött tokodi típusú edénytöredékeket, átfúrt (1) ANDRÁSFALVY BERTALAN - PESOVÁR FERENC, Folklórfesztivál és Symposion Ohridban. Táncművészeti Értesítő 1969. 3. 62-69. (2) PESOVÁR FERENC, Az elveszett juhait sirató pásztor története (Ujabb adatok egy táncpantomim elterjedéséhez). Táncművészeti Értesítő 1969. 2, 85-97. ŰJ SZERZEMÉNYEK 167