Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Évi jelentés 1967 – Jahresbericht 1967 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejérmegyei Múzeumok évi tevékenységéről 1967. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitat Fejér in dem Jahr 1967. X, 1969. p. 145–149.

A tudományos kutatásokban elért eredményeket 21 megjelent tanulmány jelzi. Az év folyamán további 57 munka készült el, de még nem került ki a nyomdából. A megjelent tanulmányok közül 3 ősrégészeti, 3 Pannónia ókori régészetével foglalkozik, 10 ókortörténeti, 3 középkori, 1 antropológiai és 1 néprajzi tárgyú. A fentiekből 7 idegen nyelven jelent meg, 5 külföldi folyóiratokban, lexikonokban. Az őskori kutatások terén tovább folytattuk az újabb kőkori és a rézkori lelőhelyek felkutatását, illetve azok hitelesítését, elsősorban a székesfehérvári Nyúldombon, ahol péceli és korai bronzkori telepet találtunk, továbbá hitelesítettük Lovasberényben a Gubadombon ismert ujabb kőkori és középső bronzkori, telepet.

3 Bronzkori munkaközösségünk földvár kutatási programjában (Bandi Gábor és Kovács Tibor közreműködésével) az ásatás egy éves szünetében az anyag feldolgozására került a hangsúly. Elsősorban a leletanyag fényképezését végeztük (Kajászói földvár). Tovább folytattuk a késő vaskori leletanyag gyűjtését és feldolgozását. La Tène kardjaink publikációja mellett

4 a kelta jellegű kőemlékek feldolgozása haladt előre. Az ókori kutatások is az előző évek munkáit folytatták. Az elkészült és megjelent tanulmányok nagyobb része ebben az időszakban is a Duna vidéki római prosopographia előkészítésével foglalkoztak. Ezek sorában az Epigraphica által közölt tanulmány M. Macrinius Avitus Catonius Vindex pályafutásáról, továbbá a Latomusban megjelent, Tib. Claudius Candidus karrierét elemző cikkek a legjelentősebbek. A kutatások másik része Fejér megye római kori emlékeinek, topográfiájának feldolgozását végezte. Folytatódott Intercisa nemesfém ékszereinek publikációra való előkészítése (B. Vágó Észt er), a kis bronzszobrok felvétele, különös tekintettel az igari és az őrspusztai leletekre (Bánki Zsuzsanna), valamint megkezdődött a Fejér megyei faragott római kőemlékek corpusának összeállítása. A táci római település anyagának feldolgozását végző munkaközösségben a bennszülött településről tervezett monográfia az év végéig elkészült (Kocztur Éva), jelentősen előre haladt a pecsételt kerámia ( F i t z J e n ő), az I. villa terra sigillata leletanyagának (G a falé r Dénes), valamint az állatcsontok (Bökönyi Sándor) feldolgozása. A munkaközösségbe két új kutató lépett, Barkóczi László, aki az üveg-leletek feldolgozását vállalta és P e t h ő M á r i a, aki az előkerül vas tárgyak közzétételét végzi. Középkori kutatásaink középpontjában továbbra is Székesfehérvár kialakulásának problémái állottak, továbbá a város középkori és törökkori topográfiájának kérdései. A legjelentősebb kutatások a jelenlegi püspöki székesegyház mellett történtek, amelyek X. századi rétegeket hitelesítettek és jelentékeny mértékben gyarapították ismereteinket a templom középkori eredetéről. A Basa és a Bástya utcák területén folyó építkezések lehetőséget adtak a várfalak és az erődítési rendszer további tisztázására.

5 Az Alba Regia Napok keretében rendezett tudományos ülésszak módot adott arra, hogy Székesfehérvár korai történetével kapcsolatban e témával foglalkozó neves szakembereket szólaltassunk meg. Az elhangzott előadások a hasonló jellegű 1966. éviekkel együtt „Székesfehérvár évszázadai" című új kiadványunk első kötetében kaptak helyet. Helytörténeti kutatásainkban előtérbe került Székesfehérvár XVIII. századi történetének feldolgozása, különös tekintettel a művészeti emlékekre és a városban dolgozó művészekre, mesterekre. E témakörben a jezsuita fafaragó műhely tevékenységének feldolgozása haladt előre.

6 Az Idegenforgalmi Hivatal által kiadásra tervezett „Székesfehérvár" kötet újabb lehetőséget adott a város történetének, műemlékeinek és kulturális életének összefoglalására. Néprajzi kutatásunk folytatta a korábbi években megindított néptánckutatást, elsősorban a pásztortáncok felgyűjtésével. Csökkent arányban a megyei kismesterségek kutatása is folytatódott (kovács mesterség). Művészettörténeti kutatásaink egyfelől Fejér megye művészi múltjának felderítését folytatták, elsősorban a XVIII. század vonatkozásában — a csákvári kastély parkjáról készült korabeli tervek feldolgozása —, másfelől a XX. századi magyar képzőművészet egyes problémáival foglalkoztak. A megye legújabbkori történeti kutatásai ebben az évben kaptak először önálló hangsúlyt tudományos kutatómunkánkban. Az egyes történeti évfordulók helyi emlékeinek felkutatása mellett Duna* A végzett kutatások összefoglaló ismertetését cf. a 149. oldalon. < Cf. Alba Regia 8/9, 1967/68. 35-42 5 Cf. a 150. oldalakon. 6 Cf. al 19-123. oldalakon. újváros történeti kutatásai kerültek előtérbe. Munkánkban külső munkatársaink továbbra is részt vállaltak (Farkas Gábor). Múzeumi kiadványaink közül az Alba Regia összevont 8/9. kötete az ősz folyamán nyomdába került. Tudományos kiadványaink közül megjelent Pollack Mihály Fejér megyei működése Zádor Anna tollából, továbbá a négy kötetre tervezett Székesfehérvár évszázadai első száma, amely az államalapítás korával foglalkozó tizenegy tanulmányt közölt 12 ív terjedelemben. Múzeumi Füzetek című sorozatunkban újra kiadtuk F i t z J e n ő tői Séta a régi Székesfehérvárt című füzetünket, amely eddig 10 000 példányban fogyott el. Kiállítási vezetőink és katalógusaink sorában a XX. századi magyar művészet egyegy korszakát bemutató kiállításaink sorozatában két újabb katalógusunk jelent meg, Alföldi festészet, valamint A Gresham és köre címmel. További katalógusaink közül mind méretében, mind jelentőségében a Dunántúli pásztorművészet említésre méltó, amely Pesovár Ferenc munkája. Tudományos eredményeinket a MTA Régészeti Intézetében (Fitz Jenő), a Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Eremtani Társulatban (B. Vágó E s z t e r), az Alba Regia Napok tudományos ülésszakán (Kralovánszky Alán) tartott előadások ismertették. Makkay János részt vett Nyitrán a Symposium über den Lengyel-Komplex und die benachbarten Kulturen konferencián, amelyen előadást tartott. Fitz Jenő Die Ostalpinländer in der frühen Römer zeit című, Cehében tartott konferencián vett részt és adott elő. Kutatóink közül Fitz Jenő és B. Vágó Eszter Jugoszláviában, Pesovár Ferenc Svédországban, Dániában és Finnországban, Kralovánszky Alán, K. Kovalovszky Márta és Kovács Péter Csehszlovákiában és Lengyelországban, Bánki Zsuzsanna Olaszországban tettek tanulmányutat. A hazai nemzetközi konferenciák közül eredményei és múzeumi vonatkozásai miatt a legjelentősebb a Magyar Nemzeti Múzeum által rendezett Rei Cretariae Romanae Fautores konferenciája volt, amely kerámia gyűjteményeinket és kiállításainkat Székesfehérvárt, Tácon és Tihanyban megtekintette és amelyen Fitz Jenő előadást tartott. Nemzetközi kapcsolataink jelentősen bővültek kiadványcserénk széleskörű fejlesztése révén is. 150 új cserekapcsolatot létesítettünk és ezáltal külföldi partnereink száma 328-ra nőtt. Csere folytán könyvtárunk 321 kötettel, 487 folyóirat évfolyamával gyarapodott. Gyűjteményeink gyors fejlődése tovább fokozta egyébként is jelentős raktári gondjainkat. A különböző pincékben elhelyezett raktáraink közül csak embertani raktáraink kialakításában értünk el előrehaladást. Restaurátori műhelyünk a táci és dunaújvárosi részlegeivel 40 226 tárgy restaurálásával végzett, további 85 044 tárgy esett át további konzerválást nem igénylő letisztításon. Hasonlóan alakult leltározási munkánk is, összesen 58 701 tárgyat vettünk az év során leltárba. Különböző nyilvántartásaink (gyűjteményanyag, könyvtár, fotóarchívum) számára öszszesen 13 737 leírókarton készült. Könyvtárunk 767 kötet könyvvel és 744 folyóirat évfolyammal gyarapodott, összesen 89 869 Ft értékben. Tovább bővült múzeumi adattárunk is, amelybe 3746 új tétel került. Fotóarchívumunk 5854 felvétellel és 959 egyéb nagyítással bővült, 1967 végén 26 016 felvételből állott. Ismeretterjesztő tevékenységünk középpontjában időszaki kiállításaink állottak. A XX. század magyar művészete című kiállítás-sorozatunk harmadik évében ,,A Gresham és köre" kiállítást mutattuk be, az előző évekhez hasonlóan hangversenynyel, előadássorozattal és kamarakiállítással (Ferenczy Béni emlékkiállítás) egybekötve. A mai magyar képzőművészet bemutatását Ország Lili kiállításával folytattuk. Az év egyik kiemelkedő kiállítása a Dunántúli pásztorművészet bemutatása volt, amelyet a Múzeumi Hónap alkalmával a szombathelyi Savaria Múzeumban is megrendeztünk. A Közép-Dunántúl anyagi műveltsége című kiállítássorozat első kiállítását, amelyet 1966 őszén „Kerámia" címmel mutattunk be, megrendeztük Veszprémben, Pápán, Keszthelyen és Tihanyban. Az 1917-es évfordulóra emlékezésül Székesfehérvárt „Lenin és a forradalom", Dunaújvárosban ,,A forradalom 50 éve" címmel rendeztünk kiállítást. Dunaújvárosban a régészeti ásatás legjelentősebb anyagából „Intercisa kereskedelmi kapcsolatai" címmel adtunk bemutatót. Múzeumaink látogatottsága 1967 folyamán a következőképpen alakult: 146