Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 10. 1969 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1969)

Évi jelentés 1967 – Jahresbericht 1967 - Fitz Jenő: Jelentés a Fejérmegyei Múzeumok évi tevékenységéről 1967. – Bericht über die Tätigkeit der Museen im Komitat Fejér in dem Jahr 1967. X, 1969. p. 145–149.

EVI JELENTÉS 1967 —

JAHRESBERICHT 1967 JELENTÉS A FEJÉR MEGYEI MÚZEUMOK 1967. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Kilencedik jelentésünkben

1 a megyei múzeumi szervezet további bővüléséről adhatunk számot. A Székesfehérvári Járási Tanács támogatása lehetővé tette, hogy Sukorón egy népi műemléképületben néprajzi házat rendezzünk be, nagyrészt eredeti bútorzatának felhasználásával. Az Ybl-gyűjtemény elhelyezésére Székesfehérvár Tanácsa az Arany János utca 12 számú XVIII. századi műemlék épületet (Budenz-ház) ajánlotta fel, amelyből a lakókat az év végéig kitelepítette. A Városi Tanács által biztosított telkeken az év folyamán megkezdődött az István Király Múzeum új szárnyának tervezése. Az építkezés a tervek szerint 1970/71 években fog megtörténni. Régészeti tevékenységünknek négy súlypontja volt. A táci rómaikori ásatásokra, a feltárás tizedik évében 126 931 forintot költöttünk és 69 napon át végeztünk feltáró munkát. Tovább folytattuk a IV. épület feltárását, ahol jelentős köemlékek kerültek elő, továbbá a település középpontjának kutatását. A két nympheum között széles, reprezentatív jellegű lépcső bontakozott ki, amely a fórumról a fenti nagy épületekhez vezetett. Jelentős előrehaladást értünk el a nyugati épület feltárásában, amely nagy apszissal zárult, az apszisban levő szentélyhez (?) lépcsőn lehetett feljutni. Dunaújvárosban a partrendezési munkák különösen nagy arányú leletmentést tettek szükségessé. A lebontásra kerülő partszakaszon a római temető további szakaszát és a canabae egy részét tártuk fel. A mentőásatás 138 napon át tartott és összesen 382 745 forintot fordítottunk a munkák elvégzésére

2 Székesfehérvár korai történetének kutatása szempontjából nagy jelentőségű volt az Országos Műemléki Felügyelőség támogatásával végzett kutatásunk a püspöki székesegyház körül, amely tisztázta a középkori eredetű templom korai építkezési korszakát, a templomot körülvevő dombon X—XVII. századi település és temetkezés régészeti jelenségeit tárta fel. A 37 napos kutatásra összesen 51 938 forintot fordítottunk. A negyedik nagy ásatásunk a szabadbattyáni Kula belsejének és környékén feltárása volt, a helyi tanács és Tsz anyagi támogatásával. Az ásatás tisztázta a középkori eredetű torony építési periódusait, a tornyot körülvevő kis erődítés falait, árkait és ezek ismételt átalakításait. A 185 napon át végzett feltárás 73 456 forintot emésztett fel. A korábbi években végzett tervásatásaink közül 1967-ben az őskori földvár-kutatásainkat szüneteltettük. A négy nagy ásatáson kívül 28 feltárást, illetve kisebb arányú leletmentést végeztünk. Ásatási napjaink összesített száma (beleértve a négy nagy ásatást is) 554 volt, kutatá1 Első jelentésünk 1954. évi tevékenységünkről a Székesfehérvári Szemle 10, 1955 kötetében jelent meg. A 2 — 4. jelentéseinket az 1955 — 1957. évekről az IKMKE.sorozatban(l — 3.sz.)önállófüzetben adtukki. Az5 — 8.jelentésünk az 1958-1966. időszakról az Alba Regia 2/3, 4/5, 6/7, 8/9. köteteiben kapott helyet. 2 Az ásatásról szóló jelentést cf. a 166-179 oldalakon. sainkra 718 150 Ft összeget használtunk fel. Régészeti gyűjteményeink fejlődése továbbra is igen erős ütemű volt: székesfehérvári és dunaújvárosi múzeumainkba 95 923 régészeti tárgy került. A korábbi évek gyakorlata szerint ásatásainkra több külső munkatársat hívtunk meg. Kanozsay Margit, Palágyi Szilvia és Max Kunze (Humboldt Egyetem, Berlin) a táci ásatásokon vettek részt. Dunaújvárosban a partrendezési munkák tartamára szerződtetett V i s y Zsolt mellett Bóna István és Lovag Zsuzsa működtek közre. Tácon, Dunaújvárosban és Szabadbattyánban az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, Tácon a József Attila Tudományegyetem régész hallgatói is dolgoztak. Helytörténeti kutatásaink elsősorban a történeti évfordulók megrendezésére, illetve azok előkészítésére (1917, 1919) irányultak. 44 napot fordítottunk gyűjtésre, gyűjteményeink összesen 334 darabbal szaporodtak. Néprajzi gyűjtőtevékenységünk az elmúlt évekhez viszonyítva csökkent, mivel egyik néprajzosunk, B. Sergő Erzsébet az év elején kilépett intézményünktől és helye nem került betöltésre. A 40 napot kitevő gyűjtőútjaink elsősorban a sukorói néprajzi ház berendezéséhez kapcsolódtak. E mellett tovább folytattuk a kismesterségek tárgyi anyagának gyűjtését is, ezek között egy teljes kovácsműhely kapott helyet gyűjteményünkben. Gyűjtőutakra 5400 forintot fordítottunk, tárgyvásárlásra 10 261 forintot. Gyűjteményünk 306 darabbal gazdagodott. Képző- és iparművészeti gyűjteményünk újabb ajándékozások és vásárlások révén egészült ki. A cecei Csók István Múzeum gyűjteményét is fejlesztettük, ahol Csók István Venusát helyeztük el az év folyamán vásárolt alkotások közül. Gyűjteményeink 34 darabbal szaporodtak, vásárlásra összesen 26 951 forintot adtunk ki. Teljes gyűjteményanyagunk 1967 december 31-én a következő volt: régészet 549 622 numizmatika 10 584 antropológia 2 755 helytörténet 5 404 néprajz 7 887 természettudomány 1332 képzőművészet 694 iparművészet 757 zene, irodalom 1 152 Összesen: 580 187 yek szerint a megoszlás a következő volt: István Király Múzeum 460 727 Csók István Képtár 2 603 Dunaújvárosi Múzeum 2 637 Dunaújvárosi Ásatások 114 220 10 Alba Regia 10. 145