Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Közlemények – Mitteilungen - Sonkoly István: Megzenésített Vörösmarty művek. – Vertonte Vörösmarty Dichtungen. VIII–IX, 1967–68. p. 268–276.

ügyes operett szerzője, szerzett kísérő zenét. Bemutatásra került ez 1881. V. 21-én a Népszínházban. Majd Szávay Gyula és Vágó Géza librettójára Szabados Béla szerzett háromfelvonásos daljátékot. Ez sem maradt előadatlanul. 1906-ban a Király Színházban a darab sikert aratott. Vezérkönyve ugyan kéziratban maradt, azonban a „Pillangó kettős"-e megjelent a Zeneköltők Albumában. Még Erne y-nek a Vörösmarty-melodrámája is felhangzott a nagy költő centenáriumán Barna Izsó hangszerelésében, 1900. XII. 1-én. Siklós Albert a Zeneművészeti Főiskola néhai zeneszerzésszakos tanára is dalművel áldozott Vörösmarty emlékének, működése végső periódusában. M. Korniss Aranka librettója nyomán komponálta Szép Ilonka operáját. Nyitánya önállóan is szerepelhet hangversenyen. Nem mondunk újat, ha kiemeljük színes, telivér hangszerelését, amely feledteti kissé a tartalmi kidolgozás halványságát. Partitúrája — hasonlatosan a többi dramatizáláshoz — kéziratban maradt. Harmat Artúr az első zeneszerző, aki kantáta formában élte át a textust. Szép Ilonkája az 1956. év egyik sikeres zenei eseménye volt. Kidolgozása nagyigényű. Az átkomponált formai megoldása révén a versszakok változó tartalmi anyaga egyre fokozódó vitalitású zenei megoldáshoz jutott. Kidolgozása nagyméretű, három tételben tömöríti a költemény eszmei mondanivalóját. I. Szép arany pillangó. II. Vajh ki ő?. III. Hervadása liliomhullás volt. Mottóként kezeli a költemény egyes sorait. Az első rész jelképezi a vadászatot s Ilonka találkozását az ismeretlen vadásszal. A második rész változatokra bontva ábrázolja a Peterdi-kúriát, ahol az idegen is. szíves fogadtatásban részesül. Végső tétele a hervadás, az elmúlás hatásos zeneképe. A budai királyi palota megkapóan élénk indulótématikájának szomorú változata az a gyászinduló, amely Szép Ilonka hervadását fejezi ki. Az első versszak tematikája hatásosan visszatér „És legottan minden mást feledve..." kezdetű sorokra. Harmat műve 1956. áprilisában a III. Magyar Zenei Plénumon került bemutatásra. A Virág és pillangó is több szerzőt ihletett meg. Először S i m о n f f y öntötte zenébe, aki nemcsak mint dalköltő, hanem mint képviselő is fontos szerepet töltött be. Az 1875-ben a Zeneakadémia létesítésének érdekében elmondott beszéde lehetővé tette e nagyjelentőségű intézmény életrehívását. Természetesen Simonffy nem képzett, hanem naturalista zenész, csupán a „nótáját" szerezte dalainak. Zongorakísérettel id. Ábrányi Kornél látta el azokat. A költeményt strófikusan zenésítette meg, rövid dallamára litániaszerűen ismételte meg a négy versszakot. Aránylag jó prozódiára vezeti az ösztönösen muzikális hajlama. Járatlanságot árult el azonban azzal a megoldásával, hogy a rövid kis dalformát d-mollban kezdi és g-mollban zárja. Ám az ismétlődő dallam maradéktalanul nem fejezheti ki a többi verszakban fokozatosan kibontakozó vers lelki tartalmát. Simonffy még más Vörösmarty szöveget is zenébe öntött. „Tarka kendő lobogása" néven Vörösmartynak a „Tükör" című megzenésített versét közölte Fabó B. is.

10 Ezen kívül Langer Viktor, dala ismeretes a „Virág és Pillangó" szövegre. Viski János zenéje 1938-ból datálódik. A három io FABÓ BERTALAN: A magyar népdal zenei fejlődése. (Bp. 1908) 340 szólamú férfikari művének elég kényes az intonációja. Virág s pillangó kórusának élénkítő hatását fokozza a triószerűen beállított, zümmögő karral kísért bariton szóló. Az utóbbi résztől eltekintve ez 3/8-os ütem beosztású. Az allegro leheletszerű finomsággal, valósággal pillangószerű repüléssel lebeg. Rondó jellegű szerkezete jól megeleveníti a versformáját. Liszt Ferenchez írt ódája is két nagy magyar szerzőt ihletett meg, Liszt Ferencet és Kodályt. Liszt valamennyi zenekari alkotása lényegében zenébe sűrítése valamilyen zenén kívüli eseménynek. Egy-egy költemény hangulata, festmény drámaisága, inspirálta Liszt képzeletét. Hungária c. szimfonikus költeménye sem más, mint válasz az ódára, a hozzá írt Vörösmartyóda eszmeisége ez, zenei kontúrokba foglalva. A verssorok mögött rejtőző mélységes zeneiség lobogott elő félelmetes erővel freskószerűen színes szimfonikus költeményében. Központi magja ennek az a Heroischer Marsch in ungarischen Styl с. magyar indulója, amely még 1840-ben keletkezett. A Hungária ősbemutatóját maga Liszt vezényelte 1856. szept. 8-án, a Nemzeti Színházban. Bevezetésének megrázó, komor fájdalmát elsodorja az indulószerű tematika, amelyből valósággal fellobog a harci tűz. Ez a hősi gesztus Liszt zenekari művének jellemző mozzanata. Harminc esztendő előtt került bemutatóra Kodály négyszólamú vegyeskari, megdöbbentő erejű Liszt-kórusa, ugyanerre a szövegre. Ez volt az 1936-os Liszt Emlékév kötött kórusszáma a szombathelyi dalosversenyen. Megoldása természetesen egészen más, mint Liszté. Kodály nemcsaka textus eszmeiségét sűrítette zeneképbe, hanem pontosanzenébe öntötte az eredeti szöveget. A két megzenésített mű között elmúlt nyolc decennium nagy változás érlelője. Más eszközökkel, más formájú technikával, más stiláris fejlettséggel fejezi ki Kodály a költő zengő sorait, mint Liszt 1856-ban. Míg Liszt ritmikája a koriambushoz tapad, hangnemisége, dallamfejtése a kétszer bővített másoddal képzett hangsorban él, Kodály ekkor már túljut a falusi népzene felfedezésének újszerűségén. Nem idéz egyetlen népi dallamot sem, •— még motto gyanánt sem, — de benne él a népi dallamvilág légkörében. Ennek a kórusnak is a népi melos a hátvédje, bár nem kölcsönöz abból szó szerint. Ám a népi dallamkincs áttör egy-egy frázison mint a napsugár a száguldó felhőkön. Kodály kórusa végig emelkedő intenzitású, valósággal ércből faragott. Feladatát végig átkomponált formában oldja meg. Vonalvezetése megkapóan egységes. Zengj nékünk dalt... kezdetű része halk dinamikájú, majd fokozatosan erősbödő, szólambelépésekkel duzzadó. Tematikája a felső tercen tér vissza a befejező részben. Az egynevű dúrban, azaz D-dúrban zárja Kodály az impozáns kórusát. Disszonancia kezelése megérdemli a részletes tanulmányozást. Ezenkívül még említést érdemel két háromszólamú kis férfikari műve is. Magyarország címerét facsimilében közölte a Die Musik in Geschichte der Gegenwart német lexikon (1958). Kodály címszó alatt. Az 1956-os Hunyadi-ünnepségen augusztus 10-én csendültek fel először „A nándori toronyőr" érces szavai Kodály dallamosításában. Kedveli Kodály a rövidre fogott, tömör zenei formát. Élete alkonyán is egyre szívesebben fordult a zenei epigram felé. A nándori toronyőr időmértékes sorait valósággal skan271