Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)
Tanulmányok – Abhandlungen - Petres Éva, F.: Zum Problem der gestempelten La Tene–zeitlichen Schwerter. – A bélyeges La Tene kardok problémájához. VIII–IX, 1967–68. p. 35–42. t. III–V.
nur aus Jugoslawien und aus Ungarn 51 . Es liegt an der Für eine sichere Entscheidung dieser Frage sind aber Hand, daß man die Tätigkeit eines lokalen Zentrums auch weitere Forschungen nötig. für die gestempelten Schwerter vorauszusetzen haben E. F. Petres wird. A BÉLYEGES LA TÈNE KARDOK PROBLÉMÁJÁHOZ I. Az István király Múzeum gyűjteménye két bélyeggel jelzett kelta vaskardot őriz : Felsőtöbörzsökről és Csákberényből. Az előbbi leletegyüttesből származik (vaslándzsa, babos karperec, urnatöredékei), 2 utóbbi szórvány darab (III. t. 1 ; III. t. 4). 3 A felsőtöbörzsöki kard felső részén kettős bélyeg látható : vadkan és félhold alakú bélyeg, az utóbbi az antropomorf bélyegek csoportjába sorolható. A csákberényi kard bélyege maszkszerű felsőrészből és íves alsórészből áll, szintén antropomorf jellegű. II. A vadkan bélyeges kardok problémájával W. D г а с к foglalkozott részletesen a svájci példányok alapján. 50 kard közül itt 11 ezzel a fajta bélyeggel jelzett. A svájci példányok közül a felsőtöbörzsöki bélyeghez a Mandach (IV. t. la) és Basadingen (III. t. 3) lelőhelyű kardok bélyeg ábrázolásai állnak a legközelebb. Mindkét kard a felsőtöbörzsöki leletegyütteshez hasonló összetételű sír melléklete volt. Említhetjük még a Svájcból származó British Múzeumban levő kard vadkan jelzését (IV. t. 3). Svájcban 29 bélyeges kard közül 24 bélyeg biztosan, 2 feltételesen emberalakot ábrázol. 12 A csákberényi bélyegtípushoz hasonlót többet találunk a svájci példányok között, legközelebb áll hozzá egy La Tène bői származó darab (V.t.l). 13 Az antropomorf ábrázolásoknál a leegyszerűsítés egész sorát figyelhetjük meg az alábbi bélyegek segítségével. Az egyik csoportnál a váll és fej félholdalakú keretbe kerül (Heiligstein bei Speyer, V.t.2). 14 Majd csak a fej és váll körvonala marad meg : Svájcon kívül, Pannóniából is ismerünk ilyen bélyeget (V.t.3). 15 Az egyszerűsítés következő fázisánál a félholdalakú keretből eltűnik a fej—váll ábrázolás, helyette csak a szem—orr, vagy száj, két vagy három jelzése marad meg. Ehhez a csoporthoz tartozik a felsőtöbörzsöki kard felső bélyege. A legegyszerűbb antopomorf forma, ahol csak a félholdalakú keret marad meg jelzésként. Ezek antropomorf jelentése kétséges, de a folyamat végigkísérése alapján valószínű. 19 Ismerünk más jellegű emberábrázolást is kardbélyegként : a profilban ábrázolt férfifej (Courgenay bei Sens, V.t.6) előképét W. D г а с к a pénzek ábrázolásai között keresi. 20 Igen szép hasonló példány ismert Hódság (Odzaci) lelőhelyről (V.t.7). III. A kardok típusa alapján a bélyeges kardok használatának ideje a középső La Tène időszak (LT II, С) végére, vagy a késő La Tène (LT III, D) elejére állapítható meg. si J. M. NAVARRO: BRGK 40 (1959) S. 97 und 103. A tipológiai datálás főleg a nagyszámú svájci leletnél alkalmazható: a vadkan bélyeg a viszonylag rövidebb, az antropomorf a hosszabb kardokon fordul elő. így tipológiai alapon az antropomorf bélyegek viszonylag későiek a középső LT időszakon belül, az i. e. II. sz. második felében használtak, a többi bélyeg a II. sz.-ban általában. 22 A pannóniai példányok szintén az egyenes, hosszú kardok csoportjába tartoznak. A sírokból származó kardok a leletegyüttesek segítségével datálhatok. A kardok mellett minden esetben megtalálható a lándzsa, gyakori a pajzscsúcs vasból. A svájci sírok időmeghatározásánál a mandachi pajzscsúcshoz hasonló darabok egybevetése adja meg a használat idejét: eszerint a bélyeges kardok az i. e. II. sz. második felében és az I. sz. első felében voltak használatban. Pannóniai viszonylatban a kevés számú sírmellékletek egyes darabjai önmagukban nem adnak lehetőséget a pontos időmeghatározásra. Azonban a sírok összetétele — amely hasonló a svájci sírokéhoz—jelzi, hogy a katonai vezetőréteg temetkezéséről van szó. A mellékletek összessége (kard, lándzsa, gyakran pajzs) a J. F i 1 i p által a csavartövek horizontjának jelölt leletcsoporttal egyidőben tűnnek fel, amely időhöz kötött horizontot jelöl Közép-Európában. Ez az időszak részben egybeesik az oppidumok virágkorával (i. e. 125—50). 26 Tehát a svájci és a pannóniai sírok datálása — a bélyeges kardok használata — között nincs lényeges eltérés. A nagyszámú kardon a bélyegtípusok alkalmazásának ideje, egymásutánja is megfigyelhető. A La Tène II (С) periódusban az antropomorf és vadkanbélyeg egyaránt előfordul, a La Tène III (D) periódusban antropomorf bélyeg használata már nincs. 27 IV. A kardbélyegek jelentése A vadkan gyakori motívum a kelta művészetben. 28 ~ 35 A kelta istenvilágban a vadászat, erdő istennőjével, Dea Arduinnával hozható kapcsolatba. 36 Az ábrázolások nem feltétlenül totemállatjellegűek, hanem hasonlóan a többi állatattributummal ellátott istenalakhoz, a régi totemizmusnak a mítoszban, — ábrázolásban — továbbélő formái. A vadkan esetében a katonái rend szimbólumává vált, ezért szerepel hadijelvényként is. 37 A pénzek ábrázolásai között is gyakran szerepel a vadkan. 38 ~ 39 A fej ábrázolás, általában a fej szerepe a keltáknál, még szélesebbkörű mint az állatalakoké. Harcmodorukhoz tartozott az ellenség fejének levágása és a harci dicsőség jelvényekénti megőrzése. Az antik források, az ír mondák és a franciaországi régészeti feltárások bizonyítják a szokás létezését. 49-43 A maszkok, hasonlóan a plasztikában ábrázolt fejekhez, hasonló kultikus szerepet játszottak. 44 41
