Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis. – Alba Regia. Az István Király Múzeum Évkönyve. 8.-9. 1967-1968 – Szent István Király Múzeum közleményei: C sorozat (1968)

Szemle – Rundschau - Fitz Jenő: Az Aurelii Heracliti Intercisában. VIII–IX, 1967–68. p. 286–290.

as Aug <#> nn. which may essentially mean the promo- occurred on April 4th in view of the possibilities of dating tion of the Caesar. . between February 19th and May 4th, i.e., when the young If on the basis of the inscription from Lugdunum Cara- Caesar reached ten years of age. calla was imperátor destinatus already on May 4 th, his /. Fitz appoint ment —• as I suggested — was most likely to have AZ AURELII HERACLITI INTERCISÁBAN Az intercisai feliratos anyagban négy kőemlék ismeretes, amelyen a M. Aurelius Heraclitus név fordul elő. A négy felirat a következő: 1. Intercisa I. 31.: D. M. / Aurel(iae) HeracH/ae filiae quae / vixit annis XVII j me(n)sibus VII diebus IXXII M. Aur(elius) Heracli\tus hastat (us) leg. VIII Cl(audiae) pater etPfiaJ mfajter/ étante eosEp(pius v. -idius) Flavi/ anus evok(atus) maritus piet/atis causa poseuerunt. 2. Intercisa I. 116: D.M. /M. Aur(elius) Heraclitus vet (er anus) ex (centurione) cohort is (milliariae) Hem(esenorum) I an(norum) LXX vi(v)us /ecit sibi et Aureli(i)s Heraclito et J Sereno vivis fili(i)s suis et Serenae h (ос) m(onumentum) h(

eredem) n(on) s(equetur). 3. Intercisa I. 327.: [Pro salute d(omini) n(ostri) / Sèveri Alejxandri / [Aug(usti) ejt Iulfiae / Majmeae Aug(ustae) I [I(ovi)J / O(ptimo) M(aximo) Con(s)erjvatori domus I Heraclitian(a)e j M. Aur(elius) Heracli/tus (centurio) st(atorum) praetor(ianorurn) / c(um) s(uis) v.s.l.m. 4. Intercisa I. 357.: Herculi /Conservatori j dom(us) Heraclitian(a)e / M. Aur(elius) Heraclitus j (centurio) coh(ortis) XI urb(anae) / Sev(erianae) cum Aurel(iis) / Italia Thraca / et Heraclito / iuniort fili(i)s / v. s. I. m. A két utolsó felirat kétségtelenül ugyanattól a személytől, M. Aurelius Heraclitustól származik, aki előbb centurio statorum praetorianorum majd a cohors XI urbana centuriója volt, mindkettő Severus Alexander uralkodása alatt. F ü 1 e p F. feltételezte, hogy a magas rangú Róma városi tiszt mindkét oltárt Severus Alexander keleti győzelmének örömére állította (Intercisa I. AH 33, 1954, 266.), de arra nem tett kísérletet, hogy indokát keresse, miképpen került ez a Rómában szolgáló és valamelyik szíriai Heracleából származó (op. cit. 248.) tiszt Intercisába. Hasonló nehézség mutatkozott első feliratunkon megnevezett M. Aurelius Heraclitus esetében is, aki a Viminaciumban állomásozó legio VII Claudia hastatusa volt. A kutatásban felmerült az a lehetőség is, hogy a sírkövet, annyi más kőemlékhez hasonlóan, máshonnan hurcolták a dunaújvárosi táborba (BARKÓCZI L. : Intercisa I. AH 33, 1954, 55.; ERDÉLYI G:; Intercisa I. AH 33 (1954) 194-195.). Egyedül második feliratunk és a rajta említett M. Aurelius Heraclitus intercisai illetősége nem kétséges : a cohors I (milliaria) Hemesenorum volt centuriója 70 éves korában Intercisában építtetett magának és családjának sírépítményt. (NAGY T.: Arch. Ért. 1944—45. 268.; ERDÉLYI G.: op. cit. 193.) A hemesai cohors centuriójaként leszerelt M. Aurelius Heraclitust (2. felirat) nem hozhatjuk összefüggésbe a másik három felirattal, de hasonlónevű fia is feltehetően polgári személy volt (NAGY T.: Arch. Ért. 82, 1955, 236, 16. j.). Annál meglepőbb, hogy nem merült fel a legio VII Claudia hastatusának (1. felirat) azonosítása a Róma városi centurioval (3—4. felirat). A legios centuriók előlépésének egyik lehetősége éppen valamelyik római cohors centurionatusa volt, a légióban betöltött rangjuknak megfelelően a cohortes vigilum (vagy stator es), urbanae, illetve praetoriae egyikében (A. DOMASZEWSKI: Die Rangordnung des römischen Heeres, BJ 117, 1908, 103), másfelől a praetorianus centuriók további előlépéseik során visszakerülhettek valamelyik légióba, princepsnek, majd primus pilusnak (Id. 99—100). A név viszonylagos ritkasága miatt (Pannóniában: CIL III 15184

25 = HS 327 Poetovio; Moesia inferiorban: CIL III 781 =D. 423, Ann. Ép. 1944:100) kevéssé látszik valószínűnek, hogy körülbelül egy időben két hasonlónevű centurionak lett volna Intercisával kapcsolata, amikor a feliratokról leolvasható rangkülönbségek előlépésének egyes állomásaira utalhatnak. Ha az 1. és a 3—4. felirat centurióinak azonosítása magától értetődőnek is látszik, M. Aurelius Heraclitus pályafutásának rekonstrukciója nem probléma mentes. A nehézség a legio VII Claudiaban viselt hastatusi beosztásának megítélésében rejlik : a két Róma városi centurionatus előtt, vagy (miután valamelyik praetorianus cohors centuriója is volt) azok után működött a viminaciumi légióban. A felirat egyszerűen hastatusnak nevezi, amiből elsősorban arra gondolhatnánk, hogy a legio legmagasabb rangú centurioi közé tartozott, közvetlenül a primus pilus és a princeps után. Aurelia Heracli(t)a sírköve azonban a halott férjét is csak egyszerűen evok(atus)-nak nevezi, alakulatáról nem téve említést, e tömörség alapján nem tarthatjuk lehetetlennek, hogy az apa rangjának pontosabb megjelölése is lemaradt a feliratról. Nem kizárt tehát, hogy a hastatus Viminaciumban még az alacsonyabb rangú centuriók közé tartozott. Énben az esetben karrierjének ismert három állomása a következő sorrendet adja: centurio legionis VII Claudiae (coh....) hastatus (prior vagy posterior) centurio egy vagy több légióban, a legio VII Claudiaban betöltött rangjának megfelelően centurio statorum praetorianorum centurio cohortis XI urbanae Severianae Semmiféle kiindulópontunk nincsen annak meghatározására, Heraclitus melyik cohors hastatus priorja, vagy posteriorja lehetett Viminaciumban. Nem ad erre útbaigazítást kora sem — leánya halálakor 38—43. éve táján járhatott, az ismert életkorú centuriók előhaladása pályájukon a legkülönbözőbb ütemben történt. De nem következtethetünk előmenetelére abból sem, hogy a legio VII Claudia a sírköven nem viselte Severiana kitüntető címét, amely 223-tól jelent meg feliratain (CIL III 14565). Ennek elmaradása még elfogadhatóbb a lerövidítésre törekvő sírfeliraton, mint a hastatus pontosabb megjelölése. Ellenkezőképpen alakul az ismert centurio fokozatok egymásutánja, ha Heraclitus a legio primus ordo-jába tar286